csemer (I. 4B II. 14B9) l. csömör¹

csömör¹ fn és mn  csemer (/nyj)

I. fn 4C

1. (túlzó is) ’〈rendsz. mértéktelen v. mohó étkezéstől, ill. nagyon zsíros ételtől:〉(hányingerrel, gyomorfájással járó) undorérzet’ ❖ Tsömör ellen az üröm sürü levét enni haſználatos (1775 Csapó József 7062001, 299) | [A sertéshús] zsirossága miatt jó gyomrot kiván, ha gyakran eszszük, különféle bajokat okoz, különösem a magyaroknál kizárólag uralkodó csömört (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 17) | oly savanyu és csömört gerjesztő vizet találtunk, hogy csaknem egész utazás alatt hánytunk (1858 Xantus János 8531004, 89) | [a szorulás a marhánál] a csemer után lép fel (1949 Ethnographia C5827, 259) | Rávetette magát a húsra. Az első falat után rettenetes, émelyítő csömört érzett (1956 Huszty Tamás 2051052, 33) | a csömörig jóllakott egy ünnepi lakomán (1985 Grendel Lajos 1060003, 306).

1a. ’(alkoholos) mámort követő, fáradtsággal, kellemetlen utóérzésekkel vegyes rossz testi, lelki közérzet’ ❖ Katona Józsefet gyakran elképzelem, látom, amikor utolsó éveiben mámorát olykor kialudva, fájós fejjel, csömörrel ébredt (1908 Ady Endre 9003048, 165) | [A morfinista szúrás után] nem érzi többé az ősi tragikumot, a vágyat, mely kielégülésért kiált és a csömört, mely a kielégülés után jelentkezik (1919 Kosztolányi Dezső C2751, 70) | Mintha valami másnapos hangulat csömöre járná be Európát (1996 Kertész Imre² CD41).

2. ’〈hosszasan folytatott v. gyakran ismételt tevékenység, ill. visszataszító v. gyakran ismétlődő inger által kiváltott〉 viszolygás, undor’ ❖ Tanátſunkba, tsmrt okoz jelen létem; Látom, fél Hazámnak terhe lett életem (1772 Bessenyei György¹ 7044019, 12) | olly igen rongyos vólt, hogy tsemer nélkl nem lehetett reá nézni (1805 Kis János¹ ford. 8240036, 144) | szinte csömörig unalmassá vált gunyolódás (1859 Vasárnapi Újság CD56) | néhány leforgatás után a legteljesebb unalommal, sőt csömörrel gondolunk minden gramofon-lemezre (1938 Bory István CD10) | a nézőt már elfogja a csömör a sok brutalitástól (1972 Hegyi Béla 2057034, 346) | Ha viszont valaki ráun, netán csömöre támad a fürdéstől, kellemesen kikapcsolódhat a környéken tett sétákkal (2000 Hárs József CD36).

3. (rég) ’〈vmely bántalom, kóros elváltozás v. állapot megnevezéseként〉’ ❖ Némelly banyák Győrött azt teszik a cholerikusokkal, mit a csömörrel, foghagymás eczettel dörgölik, és foganattal (1831 Kazinczy Ferenc C4938, 644) | [a tiszttartó maga] fogadott föl egy parasztszekeret; azt mondta, hogy egészségi szempontból teszi, mert csömör van a hátában, és a parasztszekér kirázza (1900 Mikszáth Kálmán CD04).

II. mn 14C (rég, ritk)

’undok, utálatos 〈személy〉, ill.visszataszító, undorító 〈dolog〉’ ❖ Nem mondhatom: hogy beszellött; hanem csupán ökrdött a’ Csömör-embör: midn szntelen Zvatoplugnak utálatos nevét okádta (1786 Dugonics András 8116003, 285) | földhöz ragadt csömör hivatalomban … futok-fáradok (1832 Fábián Gábor C5311, 278) | csömörebb jelenetet képzelni lehetetlen (1862 Vajda János 8503083, 22).

ÖU: bor~, kéj~, köldök~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csömör¹

csemer lásd csömör¹
csömör¹ ❖ főnév és melléknév
permalink
csemer I. 4B II. 14B9 (/nyj)
I. főnév ◦ 4C
1. (túlzó is)
〈rendsz. mértéktelen v. mohó étkezéstől, ill. nagyon zsíros ételtől:〉 (hányingerrel, gyomorfájással járó) undorérzet
Tsömör ellen az üröm sürü levét enni haſználatos
(1775 Csapó József)
[A sertéshús] zsirossága miatt jó gyomrot kiván, ha gyakran eszszük, különféle bajokat okoz, különösem a magyaroknál kizárólag uralkodó csömört
(1844 Zimmermann Jakab)
oly savanyu és csömört gerjesztő vizet találtunk, hogy csaknem egész utazás alatt hánytunk
(1858 Xantus János)
[a szorulás a marhánál] a csemer után lép fel
(1949 Ethnographia)
Rávetette magát a húsra. Az első falat után rettenetes, émelyítő csömört érzett
(1956 Huszty Tamás)
a csömörig jóllakott egy ünnepi lakomán
(1985 Grendel Lajos)
1a.
(alkoholos) mámort követő, fáradtsággal, kellemetlen utóérzésekkel vegyes rossz testi, lelki közérzet
Katona Józsefet gyakran elképzelem, látom, amikor utolsó éveiben mámorát olykor kialudva, fájós fejjel, csömörrel ébredt
(1908 Ady Endre)
[A morfinista szúrás után] nem érzi többé az ősi tragikumot, a vágyat, mely kielégülésért kiált és a csömört, mely a kielégülés után jelentkezik
(1919 Kosztolányi Dezső)
Mintha valami másnapos hangulat csömöre járná be Európát
(1996 Kertész Imre²)
2.
〈hosszasan folytatott v. gyakran ismételt tevékenység, ill. visszataszító v. gyakran ismétlődő inger által kiváltott〉 viszolygás, undor
Tanátſunkba, tsmrt okoz jelen létem; Látom, fél Hazámnak terhe lett életem
(1772 Bessenyei György¹)
olly igen rongyos vólt, hogy tsemer nélkl nem lehetett reá nézni
(1805 Kis János¹ ford.)
szinte csömörig unalmassá vált gunyolódás
(1859 Vasárnapi Újság)
néhány leforgatás után a legteljesebb unalommal, sőt csömörrel gondolunk minden gramofon-lemezre
(1938 Bory István)
a nézőt már elfogja a csömör a sok brutalitástól
(1972 Hegyi Béla)
Ha viszont valaki ráun, netán csömöre támad a fürdéstől, kellemesen kikapcsolódhat a környéken tett sétákkal
(2000 Hárs József)
3. (rég)
〈vmely bántalom, kóros elváltozás v. állapot megnevezéseként〉
Némelly banyák Győrött azt teszik a cholerikusokkal, mit a csömörrel, foghagymás eczettel dörgölik, és foganattal
(1831 Kazinczy Ferenc)
[a tiszttartó maga] fogadott föl egy parasztszekeret; azt mondta, hogy egészségi szempontból teszi, mert csömör van a hátában, és a parasztszekér kirázza
(1900 Mikszáth Kálmán)
II. melléknév ◦ 14C ◦ (rég, ritk)
undok, utálatos 〈személy〉, ill.visszataszító, undorító 〈dolog〉
Nem mondhatom: hogy beszellött; hanem csupán ökrdött a’ Csömör-embör: midn szntelen Zvatoplugnak utálatos nevét okádta
(1786 Dugonics András)
földhöz ragadt csömör hivatalomban … futok-fáradok
(1832 Fábián Gábor)
csömörebb jelenetet képzelni lehetetlen
(1862 Vajda János)
ÖU: borcsömör, kéjcsömör, köldökcsömör
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csömör¹
ÚESz: ↪csömör

Beállítások