csere¹ fn 6B 

1. ’az a folyamat, amelyben vkik (megegyezés alapján egyenlő értékűnek tekintett) hasonló rendeltetésű tárgyakat kölcsönösen egymásnak adnak, ill. annak megtörténte, eredménye’ ❖ mikor a cseréjek esett, mikor [Dants István] a maga ökrét a Köntés István házához felhajtotta, azt mondta: ha belső nyavalyája vagyon s tapasztalya ezután, akármikor visszaveszi (1786 A rendtartó székely falu 7154068, 281) | „Még ezret rá!” – Jó! áll a csere! (1859 Vasárnapi Újság CD56) | É bizony nem is rossz csere volt: [a kapott bundának] hiúzbőr a préme; az enyimé csak farkasbőr volt (1883 Jókai Mór CD18) | [az asztalfiókban] bélyegzett bélyeg s más szemet, mit kis diák cserén beszed (1909 Babits Mihály 9014020, 59) | többen is próbálkoztak azzal, hogy valamiféle cserével megszerezzék nemzeti könyvtárunk számára az Ómagyar Mária-siralmat tartalmazó lőweni kódexet (1997 W. Salgó Ágnes CD40).

1a. (Közg) ’olyan üzletkötés(i folyamat), amelynek során a megtermelt javakat birtokosaik pénz közbeiktatása nélkül bocsátják kölcsönösen egymás rendelkezésére’ ❖ A’ legnagyobb kereskedők oda vagynak, és a’ kereskedés cseréből áll (1812 Kazinczy Ferenc C2563, 73) | [a dél-afrikai törzseknél] mindig csere által történik a kereskedés, mert nálok a pénznek minden neme ismeretlen (1857 Magyar László 8286002, 33) | a gyarmati országok nemzeti jövedelmének nagy része (sok helyütt 50%-a) a nemzetközi cserébe kapcsolódik be (1959 Valóság 2056044, 117) | A gazdasági értéknek – mely szubjektív értékek objektivációja – létformája és föltétele a csere, a pénz pedig e csereviszony szubsztancializált, önállósult kifejezése (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 214).

1b. (Jog is) ’olyan jogügylet, szerződés, amelyben a felek ingó v. ingatlan dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget’ ❖ a’ F. Tſaſzár hellyesnek találta az Agrai Káptalannal edgy tserét tſinálni, és annak bizonyos Juſſai hellyett, a’ Bánátban fekvö Kamarai Jóſzágok közzül haſonlo jövedelmet adni (1799 Magyar Hírmondó 7444173, 19) | Egy neme a’ kötésnek a’ csere, igy neveztetik akármelly jószágnak valamelly más jószágért adása, de szorosabb értelemben, a’ magyar törvényben így neveztetik valamelly fekvő jószágnak más fekvő jószágérti másnak adása (1845 Szűcs István 8457004, 41) | második éve lakom a másfél szobás, összkomfortos lakásban, amihez cserével jutottam (1978 Földeák János 9153009, 11) | A Rendelkezési jog lehetővé tette a vagyontárgyak élő személyek közötti forgalmát, tehát az adás-vevést, a megosztást, a zálogba- vagy bérbeadást, a cserét, továbbá az örökölhetőséget (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153005, 524).

1c. (-be v. -ben raggal, hsz-szerűen) ’〈csereüzlet, cserélés során:〉 ellenszolgáltatásként, ellenérték fejében’ ❖ az adandó eszköz helyett másat kér cserébe, mi néki nem volt s amannál, ki hozzá kérni ment, találtatott (1778 Bessenyei György¹ 7044017, 13) | [A kereskedelem fejlődésével] anyagról kelle tehát gondoskodni, melly […] becsben tartatnék mindenfelé, s elfogadtatnék cserében mindennemű birtokért (1844 Császár Ferenc 8081021, 6) | A 441. sz. házat Zach György árokásó 60 frnyi értékü csepeli szőlőért és 6 akó borért adta cserébe 1722-ben Hola Gergely napszámosnak (1873 Rómer Flóris 8395001, 136) | Milyen gyönyörű kvarc. Ezt cserébe kaptam egy ametisztért (1956 Németh László² 9485043, 404) | az oroszok fizetési problémáik miatt nem hajlandók földgázt és kőolajat szállítani lengyel árukért cserébe (1992 Mizsei Kálmán 2017006, 44).

1d. ’az a tárgy, dolog, amelyet cserélés, csereüzlet során ellenértékként adnak, ill. kapnak’ ❖ Azért tetszett, hogy egyik a másiknak adják vissza a cserét. Minthogy az inctus [= alperes] ígérte is magát arra, hogy ha belső nyavalyát esmérnek benne [ti. az ökörben], akármikor visszavészi (1786 A rendtartó székely falu 7154068, 281) | Frigyes herceg 1826. Meiningennek adta át országát és cseréül Altenburgot kapta (1897 PallasLex. CD02) | A bérlő nem köteles más helységben levő lakást elfogadni, akkor sem, ha a csere munkahelyével azonos városrészben van (1958 Esti Hírlap márc. 22. C0122, 3) | [Károly Róbert] két Tolna megyei váruradalmat csereként felajánlva megszerezte és királyi birtokká tette Csókakő, Csesznek, Bátorkő […] várait (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

1e. (Sp) ’〈sakkban:〉 egy-egy azonos értékű bábnak kölcsönös kiütése’ ❖ A világos e húzás által a megtámadott Futárt akarja védeni, azonban helytelenűl, mert csere esetében a közép gyalogok sora szakad meg (1860 Rozsnyay Mátyás ford.–Lange² C7055, 52) | csere […] échange m. […] exchange (1952 Sportszótár C6460, 230) | A hetedik parti egészen a 14. lépésig ugyanúgy folyt le, mint az ötödik […]. A cserék kiegyenlített álláshoz vezettek (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (rendsz. birtokszóként) ’az a folyamat, amelyben vkik nem anyagi természetű dolgokat, pl. szellemi javakat egymásnak kölcsönösen átadnak, egymással megosztanak’ ❖ Csókos elválás, könnyezet Csillog, néma cserében (1830 Szőke József 8454017, 117) | [a megyegyűléseken] az ellentétes eszmék cseréje által egy, már kiegyenlített vélemény alakittatik határozattá (1843 Pesti Hírlap CD61) | az utolsó évtizedekben igen érdekes szellemi cserék történtek a két nemzet [ti. a francia és a német] között, mely politikában inkább csak az ökleit mutatja egymásnak (1913 Szabó Dezső CD10) | A [vírusok] világméretű számítógépes hálózatokon áramló fájlok cseréje révén pillanatok alatt juthatnak el az egyik földrészről a másikra (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (-be v. -ben raggal, hsz-szerűen) ’vmiért (kölcsönösen) viszonzásul, viszonzásképpen’ ❖ Te bírod, óh tudod magad, Szép Lilla! szívemet: Azért te is helyette add Cserébe szívedet (1798 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Brebiri Gergely, hűsége jeléül átadá az ostroviczai urodalmat Nagy Lajos királynak. A király cserében Zriny és Sztopnicza várával ajándékozta meg (1865 Salamon Ferenc 8402008, 206) | ha azok odaát Ocskay Lászlónak levágják a fejét: én cserében ezt a három kuruc vezért nyakaztatom le (1882 Jókai Mór CD18) | a veszprémi publikum is joggal elvárhatja, hogy a pártolásért (ami kielégítő) cserébe jó előadásokat, rendes rendezést és megfelelő kiállítást kapjon (1910 Veszprémi Hírlap 2114001, 3) | Szeretlek úgy, hogy nem kérek érte semmit cserébe (1928 Elek Artúr CD10) | A gomba támasztékot és vizet biztosít az algának, az pedig cserében táplálékot nyújt a gombának (1976 Selye János 9594002, 62).

3a. (-be v. -ben raggal, hsz-szerűen) ’vmi helyett (kárpótlásul)’ ❖ [Ámor] le-szált hát és el vette lantomat, tserében adván kéz-ivét (1818 Kazinczy Ferenc C2568, 487) | A terv pedig az, hogy Piemont átengedje Francziaországnak Savoié-t meg Nizzát, s ezért cserében kapja a milánói tartományt a Mincióig (1858 Irányi Dániel CD32) | lássuk, mit nyujt cserébe Shaw Caesárnak, kárpótlásul, amiért angollá és modernné kalapálta (1914 Karinthy Frigyes 9309011, 33) | – Tábornok úr minden országban otthagyta egy-két porcikáját. – Cserébe viszont mindenütt kaptam egy-két fontos tapasztalatot (1949 Illyés Gyula 9274066, 11) | a kiűzetésért cserébe kapja az ember az önmagát és a világot kereső, metafizikai nyugtalanságot (1983 Poszler György 1124005, 136).

4. ’az a folyamat, amelynek során két személy, ill. hivatalos fél hasonló helyzetű, szerepű személyeket kölcsönösen átad egymásnak v. vmilyen célból egymáshoz küld’ ❖ A’ Frantzia és Anglus hadi fogjok’ tseréje … még mindig foly (1800 Magyar Kurír C0337, 494) | Bátyám Zrinyi ajánla már cserét: Az elfogottért ozman foglyokat (1860 Jókai Mór 8209017, 599) | A zenei élet egészséges vérkeringése megkívánja a mozgást, a vendégművészek cseréjét (1959 Fasang Árpád 2056038, 92) | A [szlovén–magyar] megállapodás lehetőséget nyújt tanulók és tanárok cseréjére (1993 Országgyűlési Napló CD62).

4a. (-be v. -ben raggal, hsz-szerűen) ’ilyen célból, ill. ilyen minőségben’ ❖ jól viseljem gondját, mert őt nagyon megkérték Láczay Dániel (kinél cserében van) és Zsarnay, hogy ügyeljen a fiúra (1836 Tóth Péter 8491001, 45) | elvezesd ezen Görög vitézt Kalchas házába és Add át neki szép Kressidát legott Cserébe, Antenor helyett (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare CD11) | ha mi kétannyi művészt is küldünk „cserébe”, nagyon sokan maradnak, akik ilyen módon sem juthatnak egyelőre a határon túlra (1946 Kodály Zoltán 9341009, 178) | [Csecsen fegyveresek] három hadifogoly orosz katonáért cserébe egy orosz újságírót kértek (2000 Magyar Hírlap CD09).

4b. (ritk) ’az a személy, akit ilyen minőségben vkivel kicserélnek, ill. vhova küldenek’ ❖ Kérj enned, mikor kell, mert mi is kiszolgáltatjuk cserédnek minden szükségeit (1861 Soproni Szemle CD52) | Benešék szerint 345 ezer szlovák él Magyarországon, akik csereként át kívánnak települni Csehszlovákiába (1998 Korom Mihály CD58).

5. ’az a cselekvés, amelynek során két v. több, azonos jellegű dolgot egymással megcserélnek, ill. ketten v. többen egymás hely(zet)ét, szerepét kölcsönösen átveszik’ ❖ Sajnálom, hogy olly rossz társaságban tölti napjait ama becsületes Plébánosnál; örömest felváltanám a’ szegényt; O-néki talán mindegy volna, és mi nyernénk e’ csere által (1806–1807 Kisfaludy Sándor 8243052, 416) | [A nagyapó a mondókás játék során] azért is kapott hát mindig a levegőbe, hogy az ujjak cseréjét ne vegyék észre a gyerekek (1913 Gárdonyi Géza 9173009, 37) | A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy sorrendi cserék is lehetségesek (1991 Szabó Zoltán² 2036008, 355) | Párton belüli csere folytán szólásra következik Varga István úr, Magyar Demokrata Fórum (1996 Országgyűlési Napló CD62).

6. ’az a változ(tat)ás, amely által vmely, rendsz. alkalmatlan, (már) nem megfelelő dolog v. személy helyére (átmenetileg) más(ik) kerül v. más(ika)t tesznek, ill. ennek megtörténte, ténye’ ❖ a’ tsere meg lett, tsak most jön eſzére, Egy úr helyett ſzázat ültetett fejére (1772 Orczy Lőrinc 7249001, 6) | az egybefoglalt kimondhatás végett’ a csere szükséges is, igy mondatik ront, romt helyett, önt, ömt helyett (1846 Ballagi Mór 8059002, 13) | az álmodozó lírikus kezéből katonás agysebész kezébe kerül az elmeügy országos intézése. Még nem tudni, jó cserét csináltunk-e? (1957 Benedek István 9041013, 450) | macskaköveink megértek a cserére (1988 Lengyel Péter 9397009, 459) | Alig kezdődött el a mérkőzés, egy kemény becsúszás eltalálta Dárdai bokáját, és a BVSC középpályása néhány percnyi bicegés után cserét kért (1996 Magyar Hírlap CD09).

6a. (Sp) ’cserejátékos’ ❖ Csere: Szopóczy (kapus), Tóth 1 [gól], Hochrajter 1 [gól] (1994 Magyar Hírlap CD09) | a szünet után beálltak a cserék is: (1995 Magyar Hírlap CD09) | Egressy csak csere volt klubcsapatában (1997 Magyar Hírlap CD09).

7. (átv is) ’az a cselekvés v. folyamat, amelynek során vki v. vmi vmely vele szoros kapcsolatban levő, szervesen hozzá tartozó dolog v. személy helyébe hasonló minőségben másikat választ v. ebbe a helyzetbe másik személy v. dolog kerül, ill. ennek megtörténte, ténye’ ❖ a’ Vallás változtatásának haszontalan tseréjét (1784 Dézsi József ford.–Barthaloti C1415, 52) | [az ember] a’ legellenkezőbb cserékre, ’s érzet- és nézetbeli változásokra képes, gyakran hajlandó (1843 Wesselényi Miklós C4686, 106) | A szőrruha cseréje tehát évenként kétszer történik meg, helyesebben, az emlős minden évben kétszer vedlik (1929 Az állatok világa ford. CD46) | nagyon keveset tudni a baktériumokban végbemenő genetikai cserékről (1987 Kállai László 1074002, 15).

Ö: anyag~, áru~, betű~, diák~, elem~, eszme~, gáz~, hely~, hő~, ingatlan~, kapu~, kultúr~, lakás~, lakosság~, név~, nyelv~, személy~, szerep~, szerva~, térfél~, vélemény~, vezér~, zászló~; a -csere címszó alatt: ablak~, fogoly~, födém~, hadifogoly~, igazolvány~, információ~, kerék~, okmány~, olaj~, tapasztalat~, tető~, túsz~, zár~.

ÖU: alak~, állapot~, birtok~, gondolat~, gyerek~, gyermek~, ház~, hit~, ismeret~, jel~, kormány~, kultúra~, lég~, lélek~, műsor~, nézet~, pénz~, sorrend~, személyiség~, szív~, szó~, szórend~, termék~, tű~.

ÖE: ~adomány, ~ajándék, ~ajánlat, ~aktus, ~alku, ~becs, ~cikk, ~gazdaság, ~holmi, ~jószág, ~köntös, ~megállapodás, ~mozgalom, ~név, ~nyaralás, ~piac, ~sor, ~társadalom, ~út, ~ügylet.

Vö. CzF. csere², cserében; ÉrtSz. csere¹; SzólKm.; TESz. csere²; ÉKsz. csere¹; SzT. csere²; ÚMTsz. csere¹