csüllő fn 1C

1. (Áll) ’az Atlanti- és a Csendes-óceán sarkköri részének magas sziklafalain telepesen fészkelő, a dankasirálynál vmivel nagyobb, kissé villás farkú, szürke szárnyú, sárga csőrű, rövid lábú, gerinctelenekkel és halakkal táplálkozó, életének nagy részét a nyílt tengeren töltő vízimadár, amelynek hátsó lábujja elcsökevényesedett, ill. e madarak faja (Rissa tridactyla)’ ❖ Csüllő (állat), Rissa tridactyla, a sirályfélékhez (Laridae) tartozó madárfaj (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 249) | A madárhegyek legtömegesebb madara a csüllő (Rissa tridactyla) – régi nevén háromujjú sirály – a palásodó meredélyek párkányait nagy sűrűségben népesíti be (1996 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll) ’〈az e fajt is magában foglaló nem elnevezéseként〉’ ❖ 8. nem: Csüllő. Rissa Steph. (1899 Chernel István CD34) | Csüllők (Rissa). Szembeötlő bélyegük, hogy lábukon a hátulsó ujj csökevényes vagy hiányzik. Leggyakoribb és átvonuláskor, sőt néha télen nálunk is előforduló fajuk a közönséges csüllő v. háromujjú sirály (R. [= Rissa] tridactyla L.) (1924 RévaiNagyLex. C5712, 831).

2. (rég, Áll is) ’sirály mint madár’ ❖ Tsüllő, tſerkó, haláſz madár, ſirály: Larus (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, 36) | A’ Tsüllk könnyű testk, hosszú szárnyúk (1799 Főldi János C6339, 209) | A csüllők nagyobbak és erősebbek a halászkáknál (1847 Peregriny Elek 8360012, 212) | a Spalmadori-szirtek körül ugy dalol az Adria, mint a gyermekét altató anya, a siró csüllők meg némán kavarognak a vilgítótorony fölött (1918 Az Est júl. 14. C5228, 6).

2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (rég, Áll) ’〈ilyen madarak fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ A’ közönséges Tsüll v. Sírály. (Larus fuscus.) (1807 Márton József¹ ford.–Bertuch C4948, 50) | A nevető csüllő. (Die Lachmőve. L. [= Larus] ridibundus.) (1847 Peregriny Elek 8360012, 212).

ÖE: ~madár.

Vö. CzF. ~, feketecsüllő; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

csüllő főnév 1C
1. (Áll)
az Atlanti- és a Csendes-óceán sarkköri részének magas sziklafalain telepesen fészkelő, a dankasirálynál vmivel nagyobb, kissé villás farkú, szürke szárnyú, sárga csőrű, rövid lábú, gerinctelenekkel és halakkal táplálkozó, életének nagy részét a nyílt tengeren töltő vízimadár, amelynek hátsó lábujja elcsökevényesedett, ill. e madarak faja (Rissa tridactyla)
Csüllő (állat), Rissa tridactyla, a sirályfélékhez (Laridae) tartozó madárfaj
(1926 TolnaiÚjLex.)
A madárhegyek legtömegesebb madara a csüllő (Rissa tridactyla) – régi nevén háromujjú sirály – a palásodó meredélyek párkányait nagy sűrűségben népesíti be
(1996 Természet Világa)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll)
〈az e fajt is magában foglaló nem elnevezéseként〉
8. nem: Csüllő. Rissa Steph.Stephens
(1899 Chernel István)
Csüllők (Rissa). Szembeötlő bélyegük, hogy lábukon a hátulsó ujj csökevényes vagy hiányzik. Leggyakoribb és átvonuláskor, sőt néha télen nálunk is előforduló fajuk a közönséges csüllő v.vagy háromujjú sirály (R. [= Rissa] tridactyla L.Linnaeus)
(1924 RévaiNagyLex.)
2. (rég, Áll is)
sirály mint madár
Tsüllő, tſerkó, haláſz madár, ſirály: Larus
(1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz)
A’ Tsüllk könnyű testk, hosszú szárnyúk
(1799 Főldi János)
A csüllők nagyobbak és erősebbek a halászkáknál
(1847 Peregriny Elek)
a Spalmadori-szirtek körül ugy dalol az Adria, mint a gyermekét altató anya, a siró csüllők meg némán kavarognak a vilgítótorony fölött
(1918 Az Est júl. 14.)
2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (rég, Áll)
〈ilyen madarak fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
A’ közönséges Tsüll v.vagy Sírály. (Larus fuscus.)
(1807 Márton József¹ ford.Bertuch)
A nevető csüllő. (Die Lachmőve. L. [= Larus] ridibundus.)
(1847 Peregriny Elek)
ÖE: csüllőmadár
Vö. CzF. ~, feketecsüllő; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások