dekkol ige 1a
1. ts (rég, átv is) ’vmitől védve (el)takar, fedez vkit’ ❖ Unwerth. Az én hátam mögött áll a helytartótanács. Hugó. Engem dekkol a kanczellaria (1890 Jókai Mór C2279, 32) | az éj nem birt kellőleg deckolni bennünket (1893 Farkas Emőd C1691, 6).
2. tn (kissé rég, Kat) ’〈frontkatona〉 fedezékbe vonulva rejtőzik’ ❖ [a domb másik oldala] teljesen meredek, napsütötte, még fű is alig van rajta. Pontos céltábla, még dekkolni, még fejfedezéket ásni sem lehet (1915 Móricz Zsigmond CD10) | együtt dekkoltak a Piave előtt az olaszokkal szemben, a Cimyatorta alatt (1969 Domahidy András 1036006, 177).
3. tn (kissé rég, Kat) ’〈katona〉 hadkötelezettsége alól kibújva vhol, a hadi eseményektől távol tartózkodik’ ❖ Mit csináljak a lemaradókkal [ti. a lemaradó frontkatonákkal]? Van köztük „dekkolni akaró” huncut is elég (1915 Nyugat CD10) | [Thallódy Lajos] visszament a frontra, mikor ezeren és ezeren dekkoltak itthon! (1929 Tersánszky Józsi Jenő 9706003, 152) | [1917-ben Oroszországban] a hátországban is hatalmas egyenruhás tömegek dekkoltak (1991 Kun Miklós CD17).
3a. (ritk, biz) ’rejtőzik, lapul, meghúzza magát vhol vki’ ❖ képzeld, azt álmodtam, Herskó [János] nem is ment el [ti. nem halt meg], hanem itt dekkolt fenn a főiskola padlásán, és egyszercsak lejött óra közben ide, a tévé-stúdióba (1989 Filmkultúra 2010008, 46) | A menekülő férfi lefülelése után elmondta, hogy társai egy soproni házban dekkolnak (1997 Magyar Hírlap CD09).
4. tn (biz) ’〈személy〉 vmely hátráltató körülmény miatt a tervezettnél, a kívánatosnál hosszabb ideig egy helyben időzik, vesztegel, ill. tétlenül, dologtalanul várakozik, tölti az időt’ ❖ A két háború közti válságos években már több baráber „dekkolt” (tanyázott) a Teleki-téri emberpiacon és társaitól igyekezett elcsalni a pénzt (1956 Katona Imre C5347, 24) | [a taxisofőr körül] csikkek szanaszét az aszfalton, láthatólag régóta dekkol egy helyben (1995 Magyar Hírlap CD09) | [a menekültszálló első szintjén] százhúsz bangladesi, több mint fél éve dekkolnak (1999 Magyar Hírlap CD09).
4a. (biz) ’〈jármű, ill. áru, szállítmány〉 kényszerűségből vesztegel, áll’ ❖ [a katonát megbízzák, hogy] vigyázzon egy törött motorja miatt üzemképtelenné vált s a veteményesben dekkoló kis repülőgépre (1994 Magyar Hírlap CD09) | [a búza] másfél napja dekkol a határon, holott később hajóra is át kell rakni (1995 Magyar Hírlap CD09).
Vö. ÉKsz.; IdSz.