dekorátor fn 4A4

1. (Műv is) ’az a szakember v. művész, aki vmilyen díszítési feladatot lát el, kül. belső terek, épület-, ill. szobabelsők dekorálását végzi’ ❖ Voltak [a Carlone olasz művészcsalád] tagjai közt építészek, szobrászok, festők, de egyszerű építőiparosok és dekorátorok is (1912 RévaiNagyLex. C5700, 285) | [a habán műhelyekben] a festők, dekorátorok – valószínűleg az asszonyok – mintalapok után dolgoztak (1960 Krisztinkovich Béla CD52) | [a pompeji festmények alkotói] nem nagy mesterek, hanem ügyes és tehetséges dekorátorok voltak (1973 Castiglione László 9076001, 110).

2. (kissé rég, Műv) ’dekoratív stílusban alkotó, munkáiban sok díszítést alkalmazó művész’ ❖ Rippl-Rónai egyetlen magyar sociétair(e)-je [= törzstagja] a Szalonnak. Jellemző, hogy nem mint piktor, hanem mint dekorátor (1907 Ady Endre CD0801) | Piloty történeti festészetének valóságos fiókintézete fejlődik ki nálunk […]. Viszont a bécsi Rahlnak is vannak tanítványai, akik inkább dekoratorok és kevésbbé színpadiasak, mint a Piloty-iskola (1933 Szekfű Gyula CD42).

3. (rég, Szính) ’színházi díszletező’ ❖ decoratorok és statisták, kik a függönyöket aggatják s a szinpadra székeket és asztalokat hordanak (1848 Petőfi Sándor 8366457, 79) | [Déry] fölmászott az u. n. „Schnürboden”-re [= zsinórpadlásra] s huzta föl a függönyöket; erővel kivette a köteleket a dekoratorok kezéből (1869–1872 Déryné Széppataki Róza C1410, 139) | az ember ledobálta magáról muszka kosztümjét, mi közben mormogá: „Nem tom, hogy az igazgató minek öltözteti föl a dekorátorokat is, mikor ugy is olyan kevesen vagyunk.” (1886 Rákosi Viktor C3599, 223).

J: dekoratőr.

dekorátor főnév 4A4
1. (Műv is)
az a szakember v. művész, aki vmilyen díszítési feladatot lát el, kül. belső terek, épület-, ill. szobabelsők dekorálását végzi
Voltak [a Carlone olasz művészcsalád] tagjai közt építészek, szobrászok, festők, de egyszerű építőiparosok és dekorátorok is
(1912 RévaiNagyLex.)
[a habán műhelyekben] a festők, dekorátorok – valószínűleg az asszonyok – mintalapok után dolgoztak
(1960 Krisztinkovich Béla)
[a pompeji festmények alkotói] nem nagy mesterek, hanem ügyes és tehetséges dekorátorok voltak
(1973 Castiglione László)
2. (kissé rég, Műv)
dekoratív stílusban alkotó, munkáiban sok díszítést alkalmazó művész
Rippl-Rónai egyetlen magyar sociétair(e)-je [= törzstagja] a Szalonnak. Jellemző, hogy nem mint piktor, hanem mint dekorátor
(1907 Ady Endre)
Piloty történeti festészetének valóságos fiókintézete fejlődik ki nálunk […]. Viszont a bécsi Rahlnak is vannak tanítványai, akik inkább dekoratorok és kevésbbé színpadiasak, mint a Piloty-iskola
(1933 Szekfű Gyula)
3. (rég, Szính)
színházi díszletező
decoratorok és statisták, kik a függönyöket aggatják s a szinpadra székeket és asztalokat hordanak
(1848 Petőfi Sándor)
[Déry] fölmászott az u. n.úgynevezett „Schnürboden”-re [= zsinórpadlásra] s huzta föl a függönyöket; erővel kivette a köteleket a dekoratorok kezéből
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
az ember ledobálta magáról muszka kosztümjét, mi közben mormogá: „Nem tom, hogy az igazgató minek öltözteti föl a dekorátorokat is, mikor ugy is olyan kevesen vagyunk.”
(1886 Rákosi Viktor)

Beállítások