alávaló mn 17A

1. ’gonosz, aljas, minden rosszra képes 〈ember, közösség〉’ ❖ O ditsőséges nap a’ mellyen […] ebből az embereknek alá való sokaságából és seprejéből ki-mégyek! (1781 Kovásznai Tóth Sándor ford.–Cicero C2774, 57) | Hah! alávaló, szemfényvesztő sohonnai! (1836 Petrichevich Horváth Lázár 8367005, 221) | alávaló gazember (1874 Lauka Gusztáv 8268038, 74) | egy igen kegyetlen és alávaló faj (1917 Móricz Zsigmond C3221, 69) | [a fiút] kiadta ellátásra egy alávaló, gonosz koldusbírónak, aki a karcsú, jó alakú és izmos gyermeket majdnem háziállat-sorban tartotta (1962 e. Lányi Viktor ford.–Keller 9381006, 374).

1a. ’ilyen személyre jellemző, vele kapcs., aljas, álnok, tisztességtelen 〈magatartás, megnyilatkozás, cselekedet〉’ ❖ felette alá-való fösvenysége és gy hitetlensége (1793 Amerikának feltalálásáról ford. 7500003, 79) | Alávaló lépésed engem is csuffá tesz, és meggyűlöl a’ haza (1824–1825 Vörösmarty Mihály 8524398, 51) | használhatni […] dicső tettek mellett alávaló gazságok világos szinekkel való ábrázolatok kitüntetését (1839 Nagy Elek C3241, 67) | alávaló rágalomnak nyilvánítván azt, mit Hunyadyék mondtak (1847 Remellay Gusztáv 8391003, 84) | Ostoba, alávaló, undok szokás! (1917 Balázs Béla 9019001, 14) | alávaló eszközökkel, mint a hazudozás, hitlerizálás, besúgás, ollózás és hamisítás (1937 Horváth Béla¹ 2045018, 85) | győzelmünk tehát alávaló árulás és törvényen kívül helyeztük magunkat vele (1986 Nádas Péter 9466003, 239).

2. (rég) ’jelentéktelen v. alacsonyrendű, ill. hitvány, silány 〈dolog〉’ ❖ külsö tekinttettel [ti. tekintetre] ugyan kitsiny és alá-való, de valójában igen hasznos állatotskák (1774 Vesmás Márton C4461, 4) | Az Úr nem alávaló Hívatalt visel (1794 Uránia ford. 7165011, 65) | vendégfogadóinkban, korcsmáinkban igen alávaló hust, felettébb savanyu bort, szörnyü sovány baromfit, ’s még ugyancsak rossz kenyeret találna (1830 Széchenyi István 8429003, 96) | Recsegve törik darabokra a hasznos gyümölcsfa, mig a […] galagonya s az alávaló csipkebokor helyükön maradnak (1846 Pesti Divatlap C5839, 891) | a posztó nagyon durva, alávaló (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 60).

3. (rég) ’társadalmilag alacsonyrendű 〈leszármazás〉’ ❖ Minden erejekkel igyekezik a’ magok alávaló paraſzti ágokat, valamelly nemes törsökben óltani; (1775 Kovács Ferenc¹ ford. 7193001, 45) | szép kinézésed s érdemes beszéded azt bizonyittsa, hogy nem lehetsz valami alávaló származás! (1863 Vadrózsák C2827, 415).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

alávaló melléknév 17A
1.
gonosz, aljas, minden rosszra képes 〈ember, közösség〉
O ditsőséges nap a’ mellyen […] ebből az embereknek alá való sokaságából és seprejéből ki-mégyek!
(1781 Kovásznai Tóth Sándor ford.Cicero)
Hah! alávaló, szemfényvesztő sohonnai!
(1836 Petrichevich Horváth Lázár)
alávaló gazember
(1874 Lauka Gusztáv)
egy igen kegyetlen és alávaló faj
(1917 Móricz Zsigmond)
[a fiút] kiadta ellátásra egy alávaló, gonosz koldusbírónak, aki a karcsú, jó alakú és izmos gyermeket majdnem háziállat-sorban tartotta
(1962 e. Lányi Viktor ford.Keller)
1a.
ilyen személyre jellemző, vele kapcs., aljas, álnok, tisztességtelen 〈magatartás, megnyilatkozás, cselekedet〉
felette alá-való fösvenysége és gy hitetlensége
(1793 Amerikának feltalálásáról ford.)
Alávaló lépésed engem is csuffá tesz, és meggyűlöl a’ haza
(1824–1825 Vörösmarty Mihály)
használhatni […] dicső tettek mellett alávaló gazságok világos szinekkel való ábrázolatok kitüntetését
(1839 Nagy Elek)
alávaló rágalomnak nyilvánítván azt, mit Hunyadyék mondtak
(1847 Remellay Gusztáv)
Ostoba, alávaló, undok szokás!
(1917 Balázs Béla)
alávaló eszközökkel, mint a hazudozás, hitlerizálás, besúgás, ollózás és hamisítás
(1937 Horváth Béla¹)
győzelmünk tehát alávaló árulás és törvényen kívül helyeztük magunkat vele
(1986 Nádas Péter)
2. (rég)
jelentéktelen v. alacsonyrendű, ill. hitvány, silány 〈dolog〉
külsö tekinttettel [ti. tekintetre] ugyan kitsiny és alá-való, de valójában igen hasznos állatotskák
(1774 Vesmás Márton)
Az Úr nem alávaló Hívatalt visel
(1794 Uránia ford.)
vendégfogadóinkban, korcsmáinkban igen alávaló hust, felettébb savanyu bort, szörnyü sovány baromfit, ’s még ugyancsak rossz kenyeret találna
(1830 Széchenyi István)
Recsegve törik darabokra a hasznos gyümölcsfa, mig a […] galagonya s az alávaló csipkebokor helyükön maradnak
(1846 Pesti Divatlap)
a posztó nagyon durva, alávaló
(1851–1854 Táncsics Mihály)
3. (rég)
társadalmilag alacsonyrendű 〈leszármazás〉
Minden erejekkel igyekezik a’ magok alávaló paraſzti ágokat, valamelly nemes törsökben óltani;
(1775 Kovács Ferenc¹ ford.)
szép kinézésed s érdemes beszéded azt bizonyittsa, hogy nem lehetsz valami alávaló származás!
(1863 Vadrózsák)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások