aláver ige 1b6

1. tn ’〈eső, szél stb.〉 oldalról beesik, bever vhova’ ❖ az eső alávert az esernyője alá (1889 Iványi Ödön C2186, 83).

2. ts (Vasút) ’〈zúzalékot, ágyazatot〉 ütögetéssel, veréssel tömörít, ill. 〈talpfát〉 ilyen módon szilárdít’ ❖ az ágyazatot az aljak alatt csákányokkal tömörítik, aláverik (1911 RévaiNagyLex. C5697, 189) | a vasúti munkások az új vágányok talpfái alá a kavicsot tömörítik, aláverik (1912 RévaiNagyLex. C5700, 737) | [a] meglazult, meg kicserélt talpfákat alá kell verni, hogy keményen álljanak a vonatok alatt (1940 Veres Péter C4411, 92).

3. tn (rég, átv is) ’fentről lefelé sújt, üt, ill. ver, taszít’ ❖ Tapsolt az igaz ügy; a gonoszság rettegett, és a bűn, önnön poklának fertőjében veretvén alá, fertelmes sárjában buborékolva fuldoklott (1801 Bessenyei György¹ ford.–Millot 7044051, 115) | mint a kit a mennykő-csapás aláver, Tehetetlen feküdt a nagy cadaver (1872 Arany László 8015001, 64).

3a. ’〈esemény, megpróbáltatás stb.〉 megrendít, megtör, lesújt vkit’ ❖ én voltam aláverve, […] három egész esztendeig sirattam pártámat (1817 Kisfaludy Károly C2667, 109).

4. ts ’〈árat〉 csökkent, lenyom’ ❖ az eladók számossága magátul alá veri az árrt [!] (1835 Vajda Péter C4660, 30).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

aláver ige 1b6
1. tárgyatlan
〈eső, szél stb.〉 oldalról beesik, bever vhova
az eső alávert az esernyője alá
(1889 Iványi Ödön)
2. tárgyas (Vasút)
〈zúzalékot, ágyazatot〉 ütögetéssel, veréssel tömörít, ill. 〈talpfát〉 ilyen módon szilárdít
az ágyazatot az aljak alatt csákányokkal tömörítik, aláverik
(1911 RévaiNagyLex.)
a vasúti munkások az új vágányok talpfái alá a kavicsot tömörítik, aláverik
(1912 RévaiNagyLex.)
[a] meglazult, meg kicserélt talpfákat alá kell verni, hogy keményen álljanak a vonatok alatt
(1940 Veres Péter)
3. tárgyatlan (rég, átv is)
fentről lefelé sújt, üt, ill. ver, taszít
Tapsolt az igaz ügy; a gonoszság rettegett, és a bűn, önnön poklának fertőjében veretvén alá, fertelmes sárjában buborékolva fuldoklott
(1801 Bessenyei György¹ ford.Millot)
mint a kit a mennykő-csapás aláver, Tehetetlen feküdt a nagy cadaver
(1872 Arany László)
3a.
〈esemény, megpróbáltatás stb.〉 megrendít, megtör, lesújt vkit
én voltam aláverve, […] három egész esztendeig sirattam pártámat
(1817 Kisfaludy Károly)
4. tárgyas
〈árat〉 csökkent, lenyom
az eladók számossága magátul alá veri az árrt [!]
(1835 Vajda Péter)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások