alávalóság fn 3A8 (vál)

1. ’aljas, alávaló dolog, tett, szándék, megnyilatkozás’ ❖ De a’ ſzebb vagy rútabb ábrázatban tartani valakinek a’ terméſzetnek moſtohaságát mer alávalóság (1775 Kovács Ferenc¹ ford. 7193001, 46) | visszaélni bizalmával, oly alávalóság volna mire soha sem állok (1843 Récsi Emil ford.–Sand 8389002, 103) | soha nem tudna rájönni, micsoda alávalóságot eszelt ki ez a némber (1906 Ambrus Zoltán C0592, 86) | Ha fölvonul lelki szemünk előtt a történelemnek mérhetetlen sok alávalósága (1944 Schütz Antal 9592001, 77) | Névtelen levelet írni a legnagyobb alávalóság! (1989 A személyi kultusz humora 1016021, 179).

2. ’vkinek, ritk. vminek az aljas, hitvány volta; aljasság’ ❖ Még inkább lehet tsudálni magoknak a’ Pápáknak azon tsalhatatlan-vakságokat, gögjöket, és nevettségre méltó alávalóságokat, melly-ſzerént annyi véghetetlen rágalmazáſokra-is, mellyeknek magokat tárgyúl ki-tették, ezt a’ magok bolondságát nem láttyák (1786 Szacsvay Sándor ford. 7301007, 126) | az ármánynak alávalósága (1848 Kossuth Lajos CD32) | ami még ezután történt, az már szinte hallatlan vakmerő és szemtelenség, vagy nem is tudom, mi néven nevezzem ezen ember alávalóságát, hogy miképp fordult ellenem (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102006, 82) | előadásba kezd az emberek alávalóságáról (1957 Benedek István 9041005, 69).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

alávalóság főnév 3A8 (vál)
1.
aljas, alávaló dolog, tett, szándék, megnyilatkozás
De a’ ſzebb vagy rútabb ábrázatban tartani valakinek a’ terméſzetnek moſtohaságát mer alávalóság
(1775 Kovács Ferenc¹ ford.)
visszaélni bizalmával, oly alávalóság volna mire soha sem állok
(1843 Récsi Emil ford.Sand)
soha nem tudna rájönni, micsoda alávalóságot eszelt ki ez a némber
(1906 Ambrus Zoltán)
Ha fölvonul lelki szemünk előtt a történelemnek mérhetetlen sok alávalósága
(1944 Schütz Antal)
Névtelen levelet írni a legnagyobb alávalóság!
(1989 A személyi kultusz humora)
2.
vkinek, ritk. vminek az aljas, hitvány volta; aljasság
Még inkább lehet tsudálni magoknak a’ Pápáknak azon tsalhatatlan-vakságokat, gögjöket, és nevettségre méltó alávalóságokat, melly-ſzerént annyi véghetetlen rágalmazáſokra-is, mellyeknek magokat tárgyúl ki-tették, ezt a’ magok bolondságát nem láttyák
(1786 Szacsvay Sándor ford.)
az ármánynak alávalósága
(1848 Kossuth Lajos)
ami még ezután történt, az már szinte hallatlan vakmerő és szemtelenség, vagy nem is tudom, mi néven nevezzem ezen ember alávalóságát, hogy miképp fordult ellenem
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
előadásba kezd az emberek alávalóságáról
(1957 Benedek István)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások