dob² fn 3A1 

1. ’henger v. üst alakú, egyik v. mindkét végén membránnal ellátott(, csavarszerkezettel hangolható) ütőhangszer, amelyet (dobverővel) ütve szólaltatnak meg’ ❖ Dob, síp, több muzsikák egyszerre zendülnek (1772 Bessenyei György¹ CD01) | [a puskások] azokra a’ jelekre, mellyek a’ dobbal tétetnek figyelmetesek légyenek (1809 Tanárky Mihály 8462004, 78) | a csengetyűs dobok, miket [a bajadérok] fejük fölött összeütnek (1856 Jókai Mór C2259, 156) | katonazene harsan a házak között, cintányér csattan, pereg a dob (1928 Dsida Jenő CD01) | A dob hangjának tompítására egy kendő szolgál, mellyel a hangszer felületét letakarják (1930 ZeneiLex. CD49) | dobok buffogása (1937 Szentiványi Jenő 1145004, 211) | azt álmodja, hogy […] egy különös csontból való dobverővel üt egy dobot (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435002, 109) | megperdült a falusi kisbíró dobja, hogy „közhírré tétessék” az a gyűlés, ahol a falu nincstelenjei szabadon szólhattak a földről (1993 Karakai Győző CD52).

1a. ’ez a hangszer mint a közfigyelem felkeltésének v. az árverésnek a jelképe’ ❖ Asztal, pad, szék, ágy, ajtó, kép […] dobra jutott (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 290) | Dobra került várak (1882 Jókai Mór CD18) | a gondfelhős esztendők emésztő bajai, hiábavaló próbálkozásai után csak dobra kellett kerülnie a bákodi tanyának is (1933 Éber Ernő CD10) • dobra üt vmit (kissé rég) a) ’kihirdet, elhíresztel, szétkürtöl vmit’ ❖ [a képmutatók] minden aprólékos jó-tétteket dobra ütik, és azt akarnák, hogy kiki látná, kiki ditsérné, és magaſztalná öket (1774 Vajda Sámuel 7365003, 110) | titkaimat nem akarám dobra ütni (1844 Nagy Ignác 8324012, 73) | az esküvőt a legnagyobb titokban tartják meg. Az ilyesmi különben is két ember dolga, minek azt előre dobra ütni (1926 Krúdy Gyula CD54) | Arra kérjük az igazgatót, […] hogy végre üsse dobra a programját, árulja el, hogy milyen műsora lesz (1940 Soproni Szemle CD52) b) ’árverésre bocsát, elárverez vmit’ ❖ Innen kell […] Pompás hajlékát dobra ttetni szemeivel látni (1798 Nánásy Benjámin C3301, 2) | ha két hónapig meg nem kapja Frankfurtból a törlesztő kölcsönt, menthetlenül dobra ütik még aranyos ruháját is (1847 Kuthy Lajos 8261006, 251) | Az ősi birtokot egy szép tavaszi napon dobra ütötték (1896 Mikszáth Kálmán 8312010, 24) | Volt még két ökröm, vontató: dobra ütik holnap, elviszi az adó (1934 József Attila ford.–Densusianu 9282224, 73) • dobra ver vmit a) (minőségjelzővel is) ’kihirdet, elhíresztel, szétkürtöl vmit’ ❖ A’ ki tsuf nevetéſſel emlegeti másnak fogyatkozáſit, nagy keſerüſéggel fogja tapaſztalni, hogy az ö tulajdon vétkeit is, hangos dobra verik (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 30) | országszerte Az uj kánont dobra verte (1853 Edvi Illés Pál ford.–Pfeffel C1548, 139) | Ha dobra verem szerencsémet [ti. hogy nagy vagyont örököltem], azonnal megrohannak, reggeltől-estig kilincselnek nálam (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 98) | Az Egyesült Államok […] a nagy nyilvánosság előtt verte dobra, hogy Moszkva segítségére kíván sietni (1998 Magyar Hírlap CD09) b) ’árverésre bocsát, elárverez vmit’ ❖ [akik a lóvásáron] megjelennek, jobbadán legelőször látják éltükben azon lovakat, mellyek dobra verendők, minélfogva nem igen csudálkozhatni […] a’ venni akarók’ határozatlanságán (1838 Széchenyi István CD1501) | [a hagyatékból] a házat és benne levő holmit […] átadtam a város bírójának, hogy veresse dobra (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 345) | Nyakunkra nőtt a házbér Mit ha fizetni nem bírunk A háziúr is dobra veri érte Fejünk alól utolsó vánkosunk (1926 Kassák Lajos CD10) | összehívták Bécs valamennyi szatócsát, krejzlerájosát [= szatócsát], ócskását, és dobra verték a levitézlett palota valamennyi műkincsét (1991 Kertész Imre² CD41) | apja megbízásából akarja megvenni a dobra vert birtokot (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e hangszerrel való zenélés, dobolás, ill. az annak eredményeként létrejött hang (mint szólam)’ ❖ benn a’ Familia ſzönyegeken ült, Bank, és Doktor Solander Urakot, dob, muſika, és tántzokkal múlatták (1796 Parnasszusi időtöltés 7036019, 36) | az idejeket dologba, tántzal, furuglyával, dobbal, fördéſſel, és úſzáſſal tltik (1796 Baranyi László 7016010, 367) | Mi, nagy urak azért szeretjük különösen az operákat és egyéb zenés előadásokat, mert az ember nem kénytelen oda figyelmezni, […] fecseghet kedve szerint; azért meghallja a dobot is, a klarinétot is (1854 Jókai Mór C2244, 269) | mind gyorsabb, gyorsabb lett a dob tempója (1931 Szabó Dezső 9623013, 146) | [előfordul,] hogy a dob szinkópálással vagy önálló ütemegységekkel, mintegy ritmikus kontrapunkt gyanánt, egyenesen „ellene dolgozik” a dallam ritmusának (1931 ZeneiLex. CD49).

3. (Műsz) ’〈vmely gépben, eszközben:〉 henger v. hasáb alakú, belül rendsz. üres, forgatható alkatrész, amelynek palástját v. belső üregét használják vmilyen célra’ ❖ A két tengely megfelelő dobjait egyegy végtelen láncz köti egybe (1846 Hetilap CD61) | Készitett t. i. egy kis centrifugál fúvót, melynek dobja 16’’ átmérőjü (1854 Mikó Imre C1372, XXX) | E készülékben [ti. a gázórában] van egy, négy egyenlő részre osztott dob, melly tengelye körül foroghat (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Ezzel a Baranyi Évával esett meg tavaly, hogy majd belebukott a cséplőgép dobjába (1890 Terescsényi Gyula C4116, 80) | Pelle István etető a bíró szérüjén a cséplőgépnél, a gép búg, ő fennáll a dob mellett, Piros István megoldja s úgy adogatja neki a kévéket s ő eregeti bele a kalászos búzát a gépbe (1934 Nagy Lajos 9472007, 77) | Az elöltöltős, csappantyús, külsőkakasos rendszerű fegyverek dobjai 6–6 töltés befogadására alkalmasak (1992 Körmöczi Katalin CD17) | ha hat év körüli autót vásárolunk, alaposan meg kell győződni a futómű, a fékek és a kipufogócső, valamint a dobok állapotáról (1996 Magyar Hírlap CD09) | A húsz fokkal megdöntött dob és a betöltő nyílás jócskán megkönnyíti a mosnivaló ki- és bepakolását (2000 Lakáskultúra CD39).

4. (Ját) ’〈tekepálya végén:〉 az a félhenger alakú, rendsz. deszkából való építmény, amelyen az elhajított golyó felgördül, s onnan a dobó felé lejtő vályúba beesik’ ❖ A szinészek már délelőtt kugliztak és a fagolyók messzehangzóan ütődtek a kuglizó dobjához (1911 Krúdy Gyula C2844, 74).

5. (Ép) ’közvetlenül a kupola alatt levő hengeres v. sokszögű falazott építészeti elem; kupoladob, tambur’ ❖ Gazdagabb tagozatú a 20 öl magas, de nehézkes kupola [ti. a ljubljanai székesegyházé], mely a négyzet fölött magas dobon emelkedik. E dob 1841-ben épűlt (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Péter mégegyszer megnézte a templomot, melynek a dobon ülő piros kupolája körül négy toronyba kongtak a harangok (1938 Németh László² 9485001, 25) | [A pécsi dzsámi] minaretjét ugyan a 18. században lebontották, de négyszögű tömbje, a szamárhátívekkel kísért nyílások, a nyolcszögű dob és a félgömb alakú kupola ma is idézi az egykori látványt (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

6. (rég, Anat) ’A hallószerv vmely része.’

6a. ’dobüreg’ ❖ Az Hallásnak ürege a’ vakszemcsontnak kösziklás részében vagyon: osztatik 1. külsö hallásjárásra, 2. dobra, mellyben az hallásnak négy tsontyai vagynak, 3. labirintusra, és 4. belsö hallásjárásra (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 17).

6b. ’dobhártya’ ❖ flek dobján leg-érzékenyebb hangot t hír (1787 Magyar Kurír C6330, 603) | [a hangok] a’ fülnek lyukában lévö dobot, és azon belöl annak tsigájában tziterai meſterséggel el-rakattatott inakot tsapdosſák (1793 Mátyus István C3072, 105) | Hol egy kendő? Amivel fülét bedugja ... Mindjárt megreped a dobja (1878 Boruth Elemér C1170, 74).

7. (Orvos/nyj) ’〈a lágyéktáji mirigyeken:〉 nemi fertőzés folytán keletkezett gennyes daganat’ ❖ Ha a’ frantzos méreg a’ ſzemérem teſt krl az agyék haylak’ [!] (ingven) ikrás huſaiba (glandulae) vitetdik, és ottan valami daganatot és keménységet okoz, akkor a’ nyavalya Bujamirigynek avagy Dobnak (Bubo venereus) neveztetik (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck C3571, 94) | Schmidt véleménye, hogy a’ dob mindég a’ másodszori bujadögnek bizonysága (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187003, 147) | Bujakóros fertőzés következtében több helyen szoktak mirigy daganatok képlődni, de legközönségesebb az, mely az ágyékon támad s dobnak neveztetik (1861 Lengyel Dániel 8270005, 343) | Szó esett azután mindenféléről a nemi élet köréből, – a nemi betegségekről, a tripperről, […] a népiesen dob-nak nevezett ágyéktáji fekélyről, a szifiliszről (1949 Nagy Lajos 9472005, 201).

Ö: cséplő~, csörgő~, forgó~, hímző~, kábel~, kipufogó~, kis~, kötél~, kupola~, nagy~, sámán~, üst~.

Fr: fül.

ÖU: fül~, török~.

ÖE: ~hang, ~henger, ~kór, ~pálca, ~perdülés, ~pergetés, ~riadás, ~ropogás, ~ütés, ~ütő, ~verés, ~zaj.

Sz: dobocska.

Vö. CzF. dob², dobot szíjra!; ÉrtSz. dob²; SzólKm. dob¹; TESz. dob²; ÉKsz. dob²; SzT.; ÚMTsz. dob³