döcögős mn 15C
1. ’egyenetlen felületű, döccenőkkel teli, rázós, zötyögős 〈út, felszín stb.〉’ ❖ Dötzögs út (1792 Kisded szótár C0816, 35) | igen kis kövekkel vannak az utcák kirakva és azért nagyon döcögősek (1833–1834 Teleki László² 8473005, 167) | [az utasok] a város leghosszabb, legszűkebb és legdöcögősebb Stáció utcáján keresztül jutottak el omnibuszháton a vendégfogadókkal ellátott zónába (1890 Jókai Mór CD18) | Ott, egy pár száz lépésnyi vonalon, hepehupás, döcögős volt a rét (1900 Bársony István C0839, 12) | A magas díjak miatt az autósok a döcögős elkerülő útra váltottak (1998 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’ilyen úton akadozva, nehézkesen haladó 〈jármű, es. (járművet vonó) állat〉’ ❖ a dötzögös […] lónak, rázása a’ meg-kövesült tüdököt meg-szaggatná (1793 Mátyus István C3072, 147) | döczögős parasztkocsi (1872 Tolnai Lajos C4207, 68) | Ifjú férj és ifjú feleség, lóháton és döcögős szekéren folytatják a menyegzői utat (1875 Jókai Mór CD18) | Azon a vonalon át kellett szállni akkoriban, mert féluton egy kedves, döcögős vicinális szaladt az emberrel a városka felé (1918 e. Török Gyula 9728001, 82) | a négy kerék meghajtású, minden akadályt legyőző, kényelmes terepjáró híján döcögős kerékpár (1998 Magyar Hírlap CD09).
1b. ’rázkódással járó, zötyögős 〈mozgás〉, ill. szaggatott, reszketős 〈mozdulat〉’ ❖ szekérben való dötzögös sebes rázodásból nem ritkán tapasztaltatik [véres vizelet] (1793 Mátyus István C3072, 467) | az előbbi lassu, döczgős [!], csoszogás igazi heves, szilaj magyar tánczczá alakult át (1872 Tolnai Lajos C4207, 219) | Mindig keze ügyében levő kis cédulájára még odakanyarít egy-egy eszébe jutott szót, félmondatot döcögős kézmozdulatával, szálkás, kusza betűivel (1993 Benkő Loránd CD30).
1c. ’bizonytalanul, vontatottan induló v. így alakuló, lassan haladó 〈folyamat, működés stb.〉’ ❖ A jóízű magyar bohózat folytonos derültségben tartotta a közönséget, dacára annak, hogy igen döcögősen ment (1879 Mikszáth Kálmán CD04) | Az önkormányzati vagyonkör kialakulása és tulajdonlása elég döcögősen, elég szakaszosan történt az elmúlt években (1995 Országgyűlési Napló CD62) | Kemény Dénes szövetségi kapitány a döcögős első két negyed ellenére is dicsérte válogatottját (1998 Magyar Hírlap CD09) | [1947 júniusában] a német nemzetiségűek kitelepítése egyre döcögősebben haladt az országban (2000 Horváth M. Ferenc CD36).
2. ’egyenetlen, akadozó, ill. nehézkes hangzású, nem gördülékeny 〈vers(elés), ill. beszéd v. írott szöveg〉’ ❖ A’ rosz verseket ám a’ jó ’s bölcs férjfi leszólja Fedd ’s mocskol döczögőst (1817 Édes Gergely ford.–Horatius C1546, 41) | a jambusok itt-ott döczögősek (1846 Pesti Divatlap C5839, 955) | eldúdolták a naptár külső lapjának a döcögős szövegét (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | eleinte nehezen tudtuk megszokni [Zilahi Kiss Béla] döcögős előadását (1911 Nagy Géza CD10) | [Tinódi Sebestyén] „vala-vala” négyesrímeit olvasva még nehézkesnek érezzük, de megismerve egykori lantkíséretét, már korántsem hatnak olyan döcögősnek (1994 Új Könyvek CD29).
2a. ’hibás, akadozó, nem folyékony 〈nyelvtudás, idegen nyelvi megnyilatkozás〉’ ❖ [Hieronymus,] az amúgy is gyenge egészségű ember […] vigasztalódnék a zsoltárokon, de rétori műveltsége visszaborzad azok darabos-döcögős latinságától (1920 Révay József CD10) | [A cseh kalauz] döcögősen beszélt magyarul, a szakmájába vágó kifejezésekkel azonban nem volt gondja (1989 Annus József 2015018, 20) | az 1398. évi céhlevél döcögős latinságú fogalmazója (1995 Pach Zsigmond Pál CD58).
3. ’el-elfúló, szaggatott 〈(beszéd)hang, nevetés〉’ ❖ nagyot nevetett kurta, döcögős hangján (1916 Móricz Zsigmond 9462006, 132) | Eötvös nevetős, döcögős hangja hallatszott: – Nem vagyunk mi szalonfigurák, asszonyom (1931 Krúdy Gyula CD54) | – Hehe… – fordult döcögős nevetéssel Ponghoz, aki mellette ült, – he-he… ez aztán a jó rágnivaló (1937 Szentiványi Jenő 1145003, 116) | [Kún bácsi] dúdolni kezdte az Internacionálét, mire rekedtes hangon, döcögősen a ráncosarcú öreg lakatos is rázendített (1956 Irodalmi Újság márc. 24. C5231, 7).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.