dögszag fn 3A

’oszlásnak indult állati, ritk. emberi tetem jellegzetes, émelyítő szaga, ill. ehhez hasonló, erre emlékeztető büdösség’ ❖ meg-hólt az ember […] ha dög-ſzágot kezdett botsátani (1786 Mátyus István C3067, 36) | [A raflézia növény] dögszagával sokféle bogarat csalogat magára peterakás végett (1897 PallasLex. CD02) | Dögszagra gyűl a szomjazó Vércse (1920 Tass József CD10) | Van a dombon dögszag, foszló állati testrész (1997 Magyar Hírlap CD09).

a. ’nagyon büdös szag’ ❖ ÉKsz.

Sz: dögszagú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

dögszag főnév 3A
oszlásnak indult állati, ritk. emberi tetem jellegzetes, émelyítő szaga, ill. ehhez hasonló, erre emlékeztető büdösség
meg-hólt az ember […] ha dög-ſzágot kezdett botsátani
(1786 Mátyus István)
[A raflézia növény] dögszagával sokféle bogarat csalogat magára peterakás végett
(1897 PallasLex.)
Dögszagra gyűl a szomjazó Vércse
(1920 Tass József)
Van a dombon dögszag, foszló állati testrész
(1997 Magyar Hírlap)
a.
nagyon büdös szag
ÉKsz.
Sz: dögszagú
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások