aljas mn és fn 

I. mn 15A6

1. (pejor) ’alávaló, gonosz szándékát gátlástalanul véghezvivő 〈személy, csoport〉’ ❖ láttam mint lehet Nemes vitézből aljas áruló (1840 Vörösmarty Mihály 8524410, 385) | aljas gazembert (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102007, 174) | szégyelte, hogy szenvedélyes tehetsége ide vezette, ebbe a ronda és aljas társaságba (1922 Kosztolányi Dezső 9359179, 216) | magunk is, akár akartuk, akár nem, aljas emberekké váltunk (1946 Nádass József 9468002, 95) | Aljas zsarnok (1981 Elbert János ford.–Bulgakov 9121004, 23) | Ezektől az aljas férgektől minden kitelik (1989 Csalog Zsolt 1024003, 100).

1a. (pejor) ’ilyen személyre valló, általa elkövetett, vele kapcs. 〈cselekedet, viselkedés, érzés stb.〉’ ❖ tolvajként űzeti aljas fosztogatásait! (1839 Jósika Miklós 8212008, 35) | mindig […] nyíltan kellett volna beszélni, nem aljas hazugságokkal esküdni (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102005, 12) | Felháborodva minősitjük aljas rágalomnak azokat a véres vádakat, amelyekkel tisztességünket beszennyezni akarják (1932 e. Németh Andor 9480002, 98) | aljas igazságtalanságnak minősítették az eljárást (1932 Szathmári Sándor 9641003, 237) | Nem aljas szándékból játszom az emberekkel (1946 Illyés Gyula 9274058, 268) | aljas indokból öl (1992 Kis János² 2058004, 200).

2. (rég)(erkölcsileg) megvetendő, közönséges, alantas 〈dolog, ill. viselkedés〉’ ❖ Bácskaságban aljasnak tartatik a guzle [= délszláv népi vonóshangszer] mellett való éneklés (1827 Toldy Ferenc 8481036, 207) | Csapszékekből vett aljas nyelven ne beszéljen (1876 Fábián Gábor ford.–Horatius C1652, 14) | ti szerencsétlen emberi férgek, akik csak a falásnak s aljas szenvedélyeiteknek vagytok rabjai (1918 Móricz Zsigmond 9462007, 327) | Mi kővágó legények a legaljasabb munkára […] alkalmaztatunk (1948 Mérei Gyula C3082, 219).

2a. (rég) ’alacsony színvonalú, igénytelen, silány’ ❖ csak elmés, nem aljas-vig darabokat javaslok nézetni (1833 Kovács Pál² C2761, 94) | képzeljék magoknak élénken az aljas-ízlésű, vörösre festett boltot (1837 Athenaeum C0015, 283) | a’ legaljasb vásári áruknak is valami más irány adatnék (1844 Széchenyi István C3882, 349) | a durva érzékiség, az unalomnak és balga álmodozásnak gyermeke, melyet a legaljasabb és legolcsóbb rémregények […] még tápláltak (1916 Babits Mihály 9014130, 147).

3. (rég) ’társadalmi tekintetben alsó réteghez tartozó, alacsonyrendű, rangú 〈személy v. csoport〉’ ❖ Minnyájan az emberi társaságban […] hol Nemes, hol pedig allyasabb vérbl származunk (1791 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 16) | Mi értjük ezt, de fogja-e az aljas nép? (1838 Figyelmező C0152, 197) | [Füreden] a főur csak akkor bocsátkozik le aljasb ranguhoz, ha szüksége van reá (1839 Nagy Ignác C3274, 7) | Ez utcákban is mindazáltal csupán aljasb osztályu iparüzők laktak (1843 Nagy Ignác ford.–Paalzow C3277, 53).

4. (rég) ’üledéket tartalmazó, zavaros 〈folyadék〉’ ❖ szleje sok van, de allyas borokat teremnek (1799 Vályi András C4337, 386) | allyas méz (1806 Hazai Tudósítások C0187, 152) | az essös, nedves idöben ejtett ſzüretet-is más edénybe külön kell ſzürni, mert allyasabbá teſzi a’ jó idöben ſzürt mustot-is (1814 Naláczy József ford.–Chaptal 7240003, 88).

4a. (rég) ’sok szemetet, ocsút tartalmazó 〈gabona〉’ ❖ Hát ha egy kicsit aljas a búza, nem fogadja el (1915 e. Baksay Sándor C0734, 190).

4b. (rég) ’gyenge minőségű, selejtes 〈dolog〉’ ❖ Hede, die: Kótz, allyas tsepű (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5801, 80. hasáb).

5. (rég, Kém) ’bázisos’ ❖ Ha vizzel öntetik meg [a kénsavas higanyoxid], savanyu és aljas sóvá bomlik szét (1844 Nendtvich Károly 8330013, 375) | Ha ellenben higany tulmennyiségét oldjuk fel föleresztett légsavban, s az oldatot a higanynyal egy pár napig hideg helyen állani hagyjuk, aljas só, kitünő szép jegecekben válik ki az oldatból (1844 Nendtvich Károly 8330013, 374) | még aljasabb só válik ki, melly könnyen zöldes szint vesz föl (1844 Nendtvich Károly 8330013, 374) | Bunsen […] savas és aljas kitörésbeli [ti. vulkanikus] kőzeteket különböztetett meg (1873 Pethő Gyula ford.–Cotta C3499, 19).

II. fn 4A8

1. (irod) ’gonosz, hitvány, alávaló személy’ ❖ Minden rendű aljas Milyen emelt fővel Ugatja a nyomom (1909 Ady Endre C0536, 270) | Hintáss Gyulának nincs oka félnie. […] Jöjjenek az aljasok és irígyek, pozdorjává sujtom nevetséges állításaikat (1927 Babits Mihály C0698, 164).

1a. (irod) ’ilyen emberre valló, általa elkövetett tett, cselekedet’ ❖ Vérpadra mostan, büntetéseműl. Nem mintha aljast birtam volna tenni (1863 Madách Imre C2953, 70) | Az én fiam, Miklós, cselekedett ollyast?… Ismerem a szívét: ő nem tehet aljast (1879 Arany János CD01) | ama végtelen jóságból vettük létünket, mely nem tűri az aljast (1882 Bartalus István C0845, 179).

2. (birtokszóként) ’vminek a silány, értéktelen, selejtes része’ ❖ A’ blts Monárkha […] fogja, ’s 6 Magyar ökröt vétet […] kettt az ajjossából (1787 Magyar Kurír C0312, 599).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. al; ÉKsz.; SzT. ~, aljasabbik; ÚMTsz. ~, aljasa

aljas melléknév és főnév
I. melléknév 15A6
1. (pejor)
alávaló, gonosz szándékát gátlástalanul véghezvivő 〈személy, csoport〉
láttam mint lehet Nemes vitézből aljas áruló
(1840 Vörösmarty Mihály)
aljas gazembert
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
szégyelte, hogy szenvedélyes tehetsége ide vezette, ebbe a ronda és aljas társaságba
(1922 Kosztolányi Dezső)
magunk is, akár akartuk, akár nem, aljas emberekké váltunk
(1946 Nádass József)
Aljas zsarnok
(1981 Elbert János ford.Bulgakov)
Ezektől az aljas férgektől minden kitelik
(1989 Csalog Zsolt)
1a. (pejor)
ilyen személyre valló, általa elkövetett, vele kapcs. 〈cselekedet, viselkedés, érzés stb.〉
tolvajként űzeti aljas fosztogatásait!
(1839 Jósika Miklós)
mindig […] nyíltan kellett volna beszélni, nem aljas hazugságokkal esküdni
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Felháborodva minősitjük aljas rágalomnak azokat a véres vádakat, amelyekkel tisztességünket beszennyezni akarják
(1932 e. Németh Andor)
aljas igazságtalanságnak minősítették az eljárást
(1932 Szathmári Sándor)
Nem aljas szándékból játszom az emberekkel
(1946 Illyés Gyula)
aljas indokból öl
(1992 Kis János²)
2. (rég)
(erkölcsileg) megvetendő, közönséges, alantas 〈dolog, ill. viselkedés〉
Bácskaságban aljasnak tartatik a guzle [= délszláv népi vonóshangszer] mellett való éneklés
(1827 Toldy Ferenc)
Csapszékekből vett aljas nyelven ne beszéljen
(1876 Fábián Gábor ford.Horatius)
ti szerencsétlen emberi férgek, akik csak a falásnak s aljas szenvedélyeiteknek vagytok rabjai
(1918 Móricz Zsigmond)
Mi kővágó legények a legaljasabb munkára […] alkalmaztatunk
(1948 Mérei Gyula)
2a. (rég)
alacsony színvonalú, igénytelen, silány
csak elmés, nem aljas-vig darabokat javaslok nézetni
(1833 Kovács Pál²)
képzeljék magoknak élénken az aljas-ízlésű, vörösre festett boltot
(1837 Athenaeum)
a’ legaljasb vásári áruknak is valami más irány adatnék
(1844 Széchenyi István)
a durva érzékiség, az unalomnak és balga álmodozásnak gyermeke, melyet a legaljasabb és legolcsóbb rémregények […] még tápláltak
(1916 Babits Mihály)
3. (rég)
társadalmi tekintetben alsó réteghez tartozó, alacsonyrendű, rangú 〈személy v. csoport〉
Minnyájan az emberi társaságban […] hol Nemes, hol pedig allyasabb vérbl származunk
(1791 Laczkovics János ford.Martinovics)
Mi értjük ezt, de fogja-e az aljas nép?
(1838 Figyelmező)
[Füreden] a főur csak akkor bocsátkozik le aljasb ranguhoz, ha szüksége van reá
(1839 Nagy Ignác)
Ez utcákban is mindazáltal csupán aljasb osztályu iparüzők laktak
(1843 Nagy Ignác ford.Paalzow)
4. (rég)
üledéket tartalmazó, zavaros 〈folyadék〉
szleje sok van, de allyas borokat teremnek
(1799 Vályi András)
allyas méz
(1806 Hazai Tudósítások)
az essös, nedves idöben ejtett ſzüretet-is más edénybe külön kell ſzürni, mert allyasabbá teſzi a’ jó idöben ſzürt mustot-is
(1814 Naláczy József ford.Chaptal)
4a. (rég)
sok szemetet, ocsút tartalmazó 〈gabona〉
Hát ha egy kicsit aljas a búza, nem fogadja el
(1915 e. Baksay Sándor)
4b. (rég)
gyenge minőségű, selejtes 〈dolog〉
Hede, die: Kótz, allyas tsepű
(1803 Magyar–német és német–magyar lexikon)
5. (rég, Kém)
Ha vizzel öntetik meg [a kénsavas higanyoxid], savanyu és aljas sóvá bomlik szét
(1844 Nendtvich Károly)
Ha ellenben higany tulmennyiségét oldjuk fel föleresztett légsavban, s az oldatot a higanynyal egy pár napig hideg helyen állani hagyjuk, aljas só, kitünő szép jegecekben válik ki az oldatból
(1844 Nendtvich Károly)
még aljasabb só válik ki, melly könnyen zöldes szint vesz föl
(1844 Nendtvich Károly)
Bunsen […] savas és aljas kitörésbeli [ti. vulkanikus] kőzeteket különböztetett meg
(1873 Pethő Gyula ford.Cotta)
II. főnév 4A8
1. (irod)
gonosz, hitvány, alávaló személy
Minden rendű aljas Milyen emelt fővel Ugatja a nyomom
(1909 Ady Endre)
Hintáss Gyulának nincs oka félnie. […] Jöjjenek az aljasok és irígyek, pozdorjává sujtom nevetséges állításaikat
(1927 Babits Mihály)
1a. (irod)
ilyen emberre valló, általa elkövetett tett, cselekedet
Vérpadra mostan, büntetéseműl. Nem mintha aljast birtam volna tenni
(1863 Madách Imre)
Az én fiam, Miklós, cselekedett ollyast?… Ismerem a szívét: ő nem tehet aljast
(1879 Arany János)
ama végtelen jóságból vettük létünket, mely nem tűri az aljast
(1882 Bartalus István)
2. (birtokszóként)
vminek a silány, értéktelen, selejtes része
A’ blts Monárkha […] fogja, ’s 6 Magyar ökröt vétet […] kettt az ajjossából
(1787 Magyar Kurír)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. al; ÉKsz.; SzT. ~, aljasabbik; ÚMTsz. ~, aljasa

Beállítások