aljas mn és fn 

I. mn 15A6

1. (pejor) ’alávaló, gonosz szándékát gátlástalanul véghezvivő 〈személy, csoport〉’ ❖ láttam mint lehet Nemes vitézből aljas áruló (1840 Vörösmarty Mihály 8524410, 385) | aljas gazembert (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102007, 174) | szégyelte, hogy szenvedélyes tehetsége ide vezette, ebbe a ronda és aljas társaságba (1921 Kosztolányi Dezső 9359179, 216) | magunk is, akár akartuk, akár nem, aljas emberekké váltunk (1946 Nádass József 9468002, 95) | Aljas zsarnok (1981 Elbert János ford.–Bulgakov 9121004, 23) | Ezektől az aljas férgektől minden kitelik (1989 Börtön volt a hazám 1024003, 100).

1a. (pejor) ’ilyen személyre valló, általa elkövetett, vele kapcs. 〈cselekedet, viselkedés, érzés stb.〉’ ❖ tolvajként űzeti aljas fosztogatásait! (1838 Jósika Miklós 8212008, 35) | mindig […] nyíltan kellett volna beszélni, nem aljas hazugságokkal esküdni (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102005, 12) | Felháborodva minősitjük aljas rágalomnak azokat a véres vádakat, amelyekkel tisztességünket beszennyezni akarják (1932 e. Németh Andor 9480002, 98) | aljas igazságtalanságnak minősítették az eljárást (1932 Szathmári Sándor 9641003, 237) | Nem aljas szándékból játszom az emberekkel (1946 Illyés Gyula 9274058, 268) | aljas indokból öl (1992 Kis János² 2058004, 200).

2. (rég) ’(erkölcsileg) megvetendő, közönséges, alantas 〈dolog, ill. viselkedés〉’ ❖ Bácskaságban aljasnak tartatik a guzle [= délszláv népi vonóshangszer] mellett való éneklés (1827 Toldy Ferenc 8481036, 207) | Csapszékekből vett aljas nyelven ne beszéljen (1876 Fábián Gábor ford.–Horatius C1652, 14) | ti szerencsétlen emberi férgek, akik csak a falásnak s aljas szenvedélyeiteknek vagytok rabjai (1918 Móricz Zsigmond 9462007, 327) | Mi kővágó legények a legaljasabb munkára […] alkalmaztatunk (1948 Mérei Gyula C3082, 219).

2a. (rég) ’alacsony színvonalú, igénytelen, silány’ ❖ csak elmés, nem aljas-vig darabokat javaslok nézetni (1833 Kovács Pál² C2761, 94) | képzeljék magoknak élénken az aljas-ízlésű, vörösre festett boltot (1837 Athenaeum C0015, 283) | a’ legaljasb vásári áruknak is valami más irány adatnék (1844 Széchenyi István C3882, 349) | a durva érzékiség, az unalomnak és balga álmodozásnak gyermeke, melyet a legaljasabb és legolcsóbb rémregények […] még tápláltak (1913 Babits Mihály 9014130, 147).

3. (rég) ’társadalmi tekintetben alsó réteghez tartozó, alacsonyrendű, rangú 〈személy v. csoport〉’ ❖ Minnyájan az emberi társaságban […] hol Nemes, hol pedig allyasabb vérbl származunk (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 16) | Mi értjük ezt, de fogja-e az aljas nép? (1838 Figyelmező C0152, 197) | [Füreden] a főur csak akkor bocsátkozik le aljasb ranguhoz, ha szüksége van reá (1839 Nagy Ignác C3274, 7) | Ez utcákban is mindazáltal csupán aljasb osztályu iparüzők laktak (1843 Nagy Ignác ford.–Paalzow C3277, 53).

4. (rég) ’üledéket tartalmazó, zavaros 〈folyadék〉’ ❖ szleje sok van, de allyas borokat teremnek (1799 Vályi András C4337, 386) | allyas méz (1806 Hazai Tudósítások C0187, 152) | az essös, nedves idöben ejtett ſzüretet-is más edénybe külön kell ſzürni, mert allyasabbá teſzi a’ jó idöben ſzürt mustot-is (1814 Naláczy József ford.–Chaptal 7240003, 88).

4a. (rég) ’sok szemetet, ocsút tartalmazó 〈gabona〉’ ❖ Hát ha egy kicsit aljas a búza, nem fogadja el (1915 e. Baksay Sándor C0734, 190).

4b. (rég) ’gyenge minőségű, selejtes 〈dolog〉’ ❖ Hede, die: Kótz, allyas tsepű (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5801, 80. hasáb).

5. (rég, Kém) ’bázisos’ ❖ Ha vizzel öntetik meg [a kénsavas higanyoxid], savanyu és aljas sóvá bomlik szét (1844 Nendtvich Károly 8330013, 375) | Ha ellenben higany tulmennyiségét oldjuk fel föleresztett légsavban, s az oldatot a higanynyal egy pár napig hideg helyen állani hagyjuk, aljas só, kitünő szép jegecekben válik ki az oldatból (1844 Nendtvich Károly 8330013, 374) | még aljasabb só válik ki, melly könnyen zöldes szint vesz föl (1844 Nendtvich Károly 8330013, 374) | Bunsen […] savas és aljas kitörésbeli [ti. vulkanikus] kőzeteket különböztetett meg (1873 Pethő Gyula ford.–Cotta C3499, 19).

II. fn 4A8

1. (irod) ’gonosz, hitvány, alávaló személy’ ❖ Minden rendű aljas Milyen emelt fővel Ugatja a nyomom (1909 Ady Endre C0536, 270) | Hintáss Gyulának nincs oka félnie. […] Jöjjenek az aljasok és irígyek, pozdorjává sujtom nevetséges állításaikat (1926 Babits Mihály C0698, 164).

1a. (irod) ’ilyen emberre valló, általa elkövetett tett, cselekedet’ ❖ Vérpadra mostan, büntetéseműl. Nem mintha aljast birtam volna tenni (1863 Madách Imre C2953, 70) | Az én fiam, Miklós, cselekedett ollyast?… Ismerem a szívét: ő nem tehet aljast (1879 Arany János CD01) | ama végtelen jóságból vettük létünket, mely nem tűri az aljast (1882 Bartalus István C0845, 179).

2. (birtokszóként) ’vminek a silány, értéktelen, selejtes része’ ❖ A’ blts Monárkha […] fogja, ’s 6 Magyar ökröt vétet […] kettt az ajjossából (1787 Magyar Kurír C0312, 599).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. al; ÉKsz.; SzT. ~, aljasabbik; ÚMTsz. ~, aljasa