ebénus (4A) l. ében
ében fn és mn 4B ébán (rég) , ebanum (rég) , ebén (rég) , ébén (rég) , ebénus (rég)
I. fn
1. (ritk, Növ) ’ébenfa mint növény’ ❖ Ébán, Kfa, Koromfa. Ebenus (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 49) | [Polinéziában] vagyon ebénus, mahóni, pizáng, bananász, jámbsz, kenyérfa, és mások (1814 Molnos Dávid C0119, 17) | Ében (h. hobnim, lat. Diospyros ebenum). Hazája India és Afrika (1993 BibliaiLex. CD1207).
2. ’ébenfa mint faanyag’ ❖ [az éjszaka] ebanumból-kéſzltt királyi ſzékében ülvén […], ki-terjeſzti az álomban el-temettetett Világra ón-páltzáját (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 104) | Ĕbĕnĭnus […] ebénbl való (1818 Márton József¹ C3043, 939. hasáb) | A parton álltam, nád között, a bíbor tóba néztem, melynek tükrén a nád fala barnállott, mint az ében (1934 Rónay György 9573062, 7) | a rongyos öregasszony gyönyörű tündérré változott, majd varázspálcájával a burgonyát megérintette, amely azonnal megfeketült, mint az ében (1998 Természet Világa CD50).
2a. (ritk, irod) ’ebből az anyagból készült tárgy’ ❖ És ezt mind, mind igérte a kisértő, Mindent, mit e világon csak lehet, Ébent, bíbort, gyönyört és kincseket (1912 Juhász Gyula¹ 9284299, 22).
3. (ritk, irod) ’ébenfekete szín, ill. vmely dolog ilyen színe’ ❖ az idő ha fürteink’ majd Ébenjéből fehérbe csalja (1875 Jakab Ödön C2195, 16) | a dús fürtök ébene (1881 Vértesi Károly C4518, 151).
II. mn
1. (összetételek előtagjaként is) (kissé rég) ’ébenfa faanyagából készült 〈tárgy〉’ ❖ így kiált a’ gyülevész néphez egy felhő közepéből Minerva, itt a’ kúlcs! ’s leereszkedvén a’ templom ébén ajtajához, azt a’ bámúló mívészek láttára egy hitvány szeggel nyitja-ki (1825 Fáy András¹ C1716, 41) | tompa méltóságban ragyognak a bazalt és ében palotasorok (1920 Szabó Lőrinc 9629059, 33) | alacsony ében asztal (1927 Szép Ernő 9665043, 74).
2. ’nagyon sötét színű, ill. ébenfekete 〈dolog, kül. haj〉’ ❖ kérőleg tevé kis ében kezeit össze (1837 Jósika Miklós C2372, 92) | egy fehér georgina esik a’ hölgy ében fürtei közül a’ búsongó ifju lábaihoz (1848 Sepsy Károly 8406002, 61) | A szeme csillag, ében a szemöldje (1886 Radó Antal ford.–Petrarca 8383004, 38) | kis törékeny, ébenhajú lány (1995 Magyar Hírlap CD09).
ÖE: ~sötét, ~szín.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz. ében(fa)