ég¹ tn ige 2b6

1. ’〈tűz〉(vki által szándékoltan) melegítve és világítva lángol’ ❖ Veſzta, ki óltáraidon a’ Szent tüzet ſzüntelen égni látod (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 23) | A vizen túl, messzi távolban Pásztorok csöndes tüze ég (1858 Szász Károly² 8426017, 255) | A sparherdben égett a tűz, nagy fazék víz gőzölgött fölötte (1931 Kassák Lajos CD10) | Markológépekkel a tűz továbbterjedését megakadályozó sávot hoztak létre a Pekan várostól nyolc kilométernyire égő tűz körül (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈gyúlékony anyag〉 tüzet fogva lángol v. parázslik(, közben eredeti mivoltából vmivé, vmilyenné alakul)’ ❖ Égtek, zúgtak a’ ſzép él-fák (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 14) | Hej, tűz van, tűz van, ég a’ háztető (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 263) | mire hazafutottak, csak égő üszkökre találtak (1889 Pesti Hírlap 8657001, 6) | feketére égett tankok (1945 Illyés Gyula 9274069, 29) | megszokta, hogy időnként porrá ég városuk valamelyik sarka (1983 Cs. Szabó László 9093002, 160).

1b. ’〈meggyújtásra való anyag v. tárgy〉 lángol v. izzik(, és ez a folyamat rajta vmeddig elér)’ ❖ ſok nagy elmének nékem ég tömjénnye (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121004, 158) | Égő pipám kialudott, Alvó szívem meggyúladott (1843 Petőfi Sándor 8366024, 43) | a monogramos havanna is már tövig égett, a polgármester még egy utolsó füstfelhőt fútt, azután eldobta a csutkát (1893 Papp Dániel 8354001, 42) | vigyáz arra, hogy égő cigarettával a szájában ne aludjon el (1929 Krúdy Gyula CD54) | a gyufa egészen a körméig égett (1937 Darvas József CD10) | [Michéle Vasarely] misztikus hangulatot árasztó szobáit gregorián dallamok töltik be, mindenütt gyertyák és illatos füstölők égnek (1998 Lakáskultúra CD39) | a puskaporos hordó gyújtózsinórja már ég (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. (túlzó) ’〈a nagy forgalom kif-ére is: vezeték, berendezés〉 az állandó igénybevételtől felforrósodik’ ❖ ezután a felszólalás és hitvallás után, annak a drótnak, ami az elnök úr pulpitusához vezet, izzani és égnie kellene a reagálásra jelentkezőktől (1991 Országgyűlési Napló CD62) | [a] szavazás előtt tökéletesen működött a lobby, égtek a telefonvonalak még éjszaka is (1997 Magyar Hírlap CD09) | A kedvezményeket bejelentő keddi kormányülés után égtek a telefonok a banknál (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈világítóeszköz, ill. fűtő- v. főzőberendezés〉 meggyújtott v. be-, felkapcsolt állapotban van, miközben világít, ill. melegít’ ❖ Kis játék’ nézö-hely kéſzült-el [az épület] közepén, Szvétnekek égtek, minden ſzegeletén (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 10) | Az oltáron tizenkét gyertya égett (1838 Jósika Miklós 8212011, 133) | égő kemencze (1855 e. Obernyik Károly 8339006, 11) | A kurátoréknál ülünk, égő tűzhely és kis petróleumlámpa világánál (1930 Balogh Edgár 9023002, 26) | Nincs borzasztóbb egy égve felejtett villanykörténél, egy nyitva felejtett vízcsapnál (1972 Tolnai Ottó 2054002, 428) | amikor kiszállt gépjárművéből és megkerülte azt, biztosan látta, hogy a helyzetjelző ég (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (irod, túlzó) ’〈nagy (és tartós) hőségtől〉 felhevül, és nedvességéből veszít vmi’ ❖ nehezebb volt viſzſzá térni a’ munkára, az égö borozdákon ſzenvedni a’ napnak heveſſégét (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031005, 251) | Ég a napmelegtől a kopár szík sarja (1846 Arany János 8014001, 100) | a cserepessé égett talajra rázúdúlt az özönvíz (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 14) | Az óriás kék égbolt alatt napban égő tarlón zötyögött a kocsink (1963 Móricz Virág 9461001, 274).

3a. ’〈étel, ill. egyéb főzött, sütött dolog〉(túl) hosszú ideig v. (túl) magas hőfokon sül, fő, és ezért (vmilyenné válva v. vmihez tapadva) kárt szenved’ ❖ szünetlen forgatás és keverés között főzd a lúggal mintegy fél óráig, arra ügyelvén, hogy a [fehérítendő] vászon az üst oldalához ne égjen (1826 Fáy András¹ 8139012, 107) | Ha mégis nagyon sülne a zsir, és majdnem égni kezdene, akkor a hus alá töltsünk egy pár kanál vizet (1892 Zilahy Ágnes C6079, 145) | Néhány percig forraljuk, közben gyakran kevergetjük, nehogy a mártás a lábos aljához égjen (1986 Frank Júlia et al. CD19) | anyámnak megáll a kanál a kezében. A tojás égett a tűzhelyen (1991 Őrszigethy Erzsébet 2038002, 18).

3b. ’〈annak kif-ére, hogy vkinek v. vmely testrésznek a bőre erős napsütéstől piros v. (sötét)barna〉’ ❖ Ingvállban van s barnapirosra égett fehér teste telten, formásan kivirit a vászon ing tágas kivágásán (1909 Móricz Zsigmond 9462040, 86) | Szeptember végén a magyar Alföld végeláthatatlan síkján még melegen süt a nap, […] s a feketére égett kezek, melyekben szaporán, ütemes dobogással zuhogva leng a hadarófa, meg-megállnak néha, hogy az ingujjával végigtöröljék az izzadt homlokokat (1931 Sárközi György 9587011, 200) | Leginkább azok vannak veszélyben, akik nyaranta vagy bármikor, ha módjuk adódik egy kis sütkérezésre, igen hamar pecsenyevörösre égnek (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (irod) ’〈vminek a fénye, ill. vmilyen fényben vmi〉(vörös) fényt ver vissza, ill. tükröződik’ ❖ Jer néz [!] a’ Balatont, mikor a’ nap’ reggeli lángja Tükrözetén reszket ’s mikor a’ hold fénnye alatt ég (1799–1802 Berzsenyi Dániel 8054019, 28) | vérszínü világításban égnek szobám falai; az utcákon ijedelmes „tűz! tűz!” kiáltozás hallatszik (1846 Arany János C6504, 18) | piros pelargónia-ágyak közepén színes tükörgolyók égnek a nyári verőfényben (1908 Kaffka Margit CD10) | tiszai tájak égnek a lányok kék szemében (1965 Hatvani Dániel 9228007, 17).

5. ’〈annak kif-ére, hogy vkinek az arca v. egyéb testrésze (láztól, megerőltetéstől v. érzelemtől) forró és piros〉’ ❖ [Etelka] az aſztalhoz méne: […] hogy ég Orczájának eleven tüzeit el-titkolhaſſa (1786 Dugonics András 7087010, 138) | ég ajakait tsókolgatta (1793 Szűts István ford.–Naubert 7339002, 40) | Szeréna arca még egyre égett – a szégyen miatt (1858 Jókai Mór CD18) | Hasztalan törtem a fejemet, a homlokom égett, lázam növekedék, s határozni még sem valék képes (1887 Vachott Sándorné 8500003, 284) | Miért ácsorog az esőben a mozi előtt? Kire várt? – Magukra – dadogta Jámbor égő fülekkel (1942 Németh Andor 9480001, 41) | arca lázrózsákban égett, szeme kigyúlt (1992 Szeghalmi Elemér 2020013, 85).

5a. ’〈szem〉(szenvedélyesen) csillog, ragyog’ ❖ [A kígyó] szemei ellenem dühös lánggal égnek (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121003, 70) | [a megsebesített vadkannak] ég szeme düh miatt (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | [a fiatal színésznőnek] szép, tiszta az arca, neki aztán van mimikája, lázban égnek a szemei (1999 Magyar Hírlap CD09).

5b. (vál) ’〈erős szándék, érzelem, szenvedély〉 nagy erővel megnyilvánul, hat’ ❖ Ezer Jó Király vólt egy roſznak helyébenn, Kinek jó tév tz égett kebelébenn (1772 Orczy Lőrinc 7249002, 10) | kitörő harag ég szivedben (1822 Vörösmarty Mihály 8524092, 193) | [A leány] szemeiben öröm égett (1864 Lauka Gusztáv 8268015, 129) | A pénztelenség rozsdás, bús lakatja kopott ruhákba láncolta szegényt. Így jelent meg, mig szégyen égett arcán (1919–1926 Somlyó Zoltán CD01) | [az országgyűlésnek] egyetlenegy olyan tagja sincs, akiben a változtatás szándéka ne égne (1994 Országgyűlési Napló CD62).

5c. (tárgyragos határozóval is) (biz) ’kudarcot vallva csúfosan szerepel, felsül, ill. erősen szégyelli magát vki’ ❖ ég […] szégyelli magát, zavarban van (1998 Kövecses Zoltán C6262, 71) | A rendőrök most nagyot égtek (1999 Magyar Hírlap CD09) | Nagy Feróék újgazdagnak öltözve égtek a nagyszínpadon (2000 Magyar Hírlap CD09) | Csak azt ne higgye a Főnök, hogy mi nem égünk ezek miatt (2000 Magyar Hírlap CD09).

6. ’〈annak kif-ére, hogy vki a testének vmely részén sajgó, maró v. csípő fájdalmat érez〉’ ❖ Engedd-meg már, hogy öntsem-bé valamellyiket [ti. bort] égö torkomba (1793 Boér Sándor ford.–Kotzebue 7053003, 137) | régi fájdalmaim helye ég és kinoz mostan is (1859 Vachott Sándorné 8500006, 86) | nekivágott a deres legelőnek. Eleinte úgy égett a talpa, mintha tályoggyökeret húztak volna bele (1932 Szabó Pál² CD10) | A vastag téli nadrág átnedvesedett rajtam, csalánszerű szúrásaitól égett a bőröm (1975 Lakatos Menyhért 9377001, 88) | a vendégnek égni kezdett a gyomra (1985 Hegedüs Géza 9233001, 115).

6a. ’〈vki(nek a teste)(sóvárogva) gyötrődik, szenved’ ❖ Egéſz Betegségébe’ ſoha ſem panaſzolkodott. – Néha én reám nézett nedves Szemekkel, és – tsak én érttem kívántt vólna még élni. Így égett Teste, és Tekéntete Vígságot mutatott (1794 Kármán József² 7165004, 154) | bánatban égett ’s epedő várásban (1825 Vörösmarty Mihály 8524381, 43) | Szeretni vágyok, gyötrelemben égve egy másik ajkra rátapasztani lávát sugárzó ajkam, vágyok egy nőre (1905 Kosztolányi Dezső CD01) | [a nem házasok és az özvegyek] ha nem tartóztatják meg magukat, kössenek csak házasságot, mert jobb megházasodni, mint égni (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

6b. (irod)(fájdalmasan) forró érzést okoz vmi’ ❖ Tsontra aſzott nyomorúlt éhség itt sénlik az ég Szomjúságok alatt (1774 Révai Miklós ford.–Révai 7283005, 18) | Dárdacsapás sajgott fájdalmasan égve bokáin (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 119) | ajkaimon forró csókjai égtek (1839 Vajda Péter 8504008, 25) | a testén sajgó botütések, az arcán égő pofonok csakhamar felvilágosították, hogy korántsem volt álom, ami vele történt (1922 Krúdy Gyula CD54) | [a lónak eszébe jut] a térdek kényelmetlen szorítása, a sarkantyúk égő döfése és a zabla kegyetlen erőszaka (1925 Harsányi Zsolt 9226002, 40).

6c. (vál)(vhova hatva) mély (és feltűnően látható) nyomot hagy vmi’ ❖ [Ady] hiába vágyott magát megmutatni, hasztalan szerette volna, hogy szeressék, homlokán már ott égett a bélyeg (1918 Dóczy Jenő CD10) | [Déry Tibor] nyugtalan elméje kanyargós életútján is következetes szenvedéllyel kérdez rá újra meg újra az élményre, mely a szocializmussal való találkozásának szép és nehéz pillanatában égett belé (1966 Ungvári Tamás CD53) | Nem tanácsos „alkoholista”, „ideges”, „összeférhetetlen” hírébe kerülni, mert ha egyszer ránksütötték ezt a bélyeget, ránk ég (1986 Csepeli György 1029002, 84) | Balassa László képei égnek legmélyebben retinánkba, kevesen látnak úgy, mint ő a sajóberegi Lenin kocsmáról szóló filmben (1997 Magyar Hírlap CD09).

7. (irod) ’vmely érzelemmel megtelve, attól átitatva hevül, ill. lelkesedik vmiért vki’ ❖ Az én paraditsomom egyedl tsak az én kegyeſemnek, mellyért olly’ búzgó ſzeretettel égek, édesget ſzavában, az  tſillogó ſzemeiben, és az  kedves ſzájának moſolgós mozgatásában áll (1774 Kónyi János ford. 7190027, 26) | Újra égünk őseink’ honáért (1840 Vörösmarty Mihály 8524287, 11) | büszke dacban égve Az Istenekkel harcra kél (1890 Komjáthy Jenő 8248005, 15) | Kertészné már égett az izgalomtól (1965 Németh László² 9485042, 409) | Égtem a vágytól, hogy egyszer hosszan beszélgethessek [John] Forddal (1990 Nemes Anna ford.–Kazan 2011014, 48).

7a. (fn-i ign-i v. -ra, -re ragos bővítménnyel: rég) (irod) ’mohón vágyakozik vkire, vmire’ ❖ Bajnoki, kopjáknak srdött erdei, minden Számon túl-haladó ſzín-nép! mind égnek az hartzra, És jeledet várják egyedl (1788 Magyar Múzeum ford. 7448002, 56) | Én, autographok gyűjtője s másolója, égék látni a Voltaire levelét, de a generális azt Fóton tartotta (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 162) | mindenki tudja, látja Mi kincset hordozok. ’S ég és sovárg utána, Irígyen néz reám (1838 Beöthy Zsigmond 8047005, 36) | égek érte, bírni vágyom őt (1893 Szász Károly² 8426054, 58) | Égek a vízért, jóanyám! (1960 Nagy László² ford. 9473146, 31).

8. (ritk) ’〈munka〉 serényen, lendületesen zajlik, folyik’ ❖ Míg ez [ti. a méhanya] él, ugyan ég a’ munka: ha meg-hal […], véle egygytt az egéſz társaság gyáſzba borúlván el-puſztúl (1782 Veszelszki Antal 7375005, 4) | kévét kötnek, kalangyáznak, Minden sürr forr, ég a dolog (1854 Tompa Mihály CD01) | Lelket üdítő jókedvvel égett a munka a gödöllői művészházakban (1936 Elek Artúr CD10).

Ö: át~, benn, elég¹, fel~, ki~, le~, meg~, oda~, össze~.

ÖU: be~, bele~, hozzá~, rá~, végig~.

Vö. CzF. ég¹; ÉrtSz. ég¹; TESz. ég¹; ÉKsz. ég¹; SzT. ég [1] ; ÚMTsz. ég¹

ég¹ tárgyatlan ige 2b6
1.
〈tűz〉 (vki által szándékoltan) melegítve és világítva lángol
Veſzta, ki óltáraidon a’ Szent tüzet ſzüntelen égni látod
(1776 Bessenyei György¹ ford.Lucanus)
A vizen túl, messzi távolban Pásztorok csöndes tüze ég
(1858 Szász Károly²)
A sparherdben égett a tűz, nagy fazék víz gőzölgött fölötte
(1931 Kassák Lajos)
Markológépekkel a tűz továbbterjedését megakadályozó sávot hoztak létre a Pekan várostól nyolc kilométernyire égő tűz körül
(1997 Magyar Hírlap)
1a.
〈gyúlékony anyag〉 tüzet fogva lángol v. parázslik(, közben eredeti mivoltából vmivé, vmilyenné alakul)
Égtek, zúgtak a’ ſzép él-fák
(1772 Bessenyei György¹)
Hej, tűz van, tűz van, ég a’ háztető
(1830 Vörösmarty Mihály)
mire hazafutottak, csak égő üszkökre találtak
(1889 Pesti Hírlap)
feketére égett tankok
(1945 Illyés Gyula)
megszokta, hogy időnként porrá ég városuk valamelyik sarka
(1983 Cs. Szabó László)
1b.
〈meggyújtásra való anyag v. tárgy〉 lángol v. izzik(, és ez a folyamat rajta vmeddig elér)
ſok nagy elmének nékem ég tömjénnye
(1789 Göböl Gáspár ford.Durand)
Égő pipám kialudott, Alvó szívem meggyúladott
(1843 Petőfi Sándor)
a monogramos havanna is már tövig égett, a polgármester még egy utolsó füstfelhőt fútt, azután eldobta a csutkát
(1893 Papp Dániel)
vigyáz arra, hogy égő cigarettával a szájában ne aludjon el
(1929 Krúdy Gyula)
a gyufa egészen a körméig égett
(1937 Darvas József)
[Michéle Vasarely] misztikus hangulatot árasztó szobáit gregorián dallamok töltik be, mindenütt gyertyák és illatos füstölők égnek
(1998 Lakáskultúra)
a puskaporos hordó gyújtózsinórja már ég
(2000 Magyar Hírlap)
1c. (túlzó)
〈a nagy forgalom kif-ére is: vezeték, berendezés〉 az állandó igénybevételtől felforrósodik
ezután a felszólalás és hitvallás után, annak a drótnak, ami az elnök úr pulpitusához vezet, izzani és égnie kellene a reagálásra jelentkezőktől
(1991 Országgyűlési Napló)
[a] szavazás előtt tökéletesen működött a lobby, égtek a telefonvonalak még éjszaka is
(1997 Magyar Hírlap)
A kedvezményeket bejelentő keddi kormányülés után égtek a telefonok a banknál
(2000 Magyar Hírlap)
2.
〈világítóeszköz, ill. fűtő- v. főzőberendezés〉 meggyújtott v. be-, felkapcsolt állapotban van, miközben világít, ill. melegít
Kis játék’ nézö-hely kéſzült-el [az épület] közepén, Szvétnekek égtek, minden ſzegeletén
(1772 Bessenyei György¹)
Az oltáron tizenkét gyertya égett
(1838 Jósika Miklós)
égő kemencze
(1855 e. Obernyik Károly)
A kurátoréknál ülünk, égő tűzhely és kis petróleumlámpa világánál
(1930 Balogh Edgár)
Nincs borzasztóbb egy égve felejtett villanykörténél, egy nyitva felejtett vízcsapnál
(1972 Tolnai Ottó)
amikor kiszállt gépjárművéből és megkerülte azt, biztosan látta, hogy a helyzetjelző ég
(1994 Magyar Hírlap)
3. (irod, túlzó)
〈nagy (és tartós) hőségtől〉 felhevül, és nedvességéből veszít vmi
nehezebb volt viſzſzá térni a’ munkára, az égö borozdákon ſzenvedni a’ napnak heveſſégét
(1775 Báróczi Sándor ford.Marmontel)
Ég a napmelegtől a kopár szík sarja
(1846 Arany János)
a cserepessé égett talajra rázúdúlt az özönvíz
(1937 Szentiványi Jenő)
Az óriás kék égbolt alatt napban égő tarlón zötyögött a kocsink
(1963 Móricz Virág)
3a.
〈étel, ill. egyéb főzött, sütött dolog〉 (túl) hosszú ideig v. (túl) magas hőfokon sül, fő, és ezért (vmilyenné válva v. vmihez tapadva) kárt szenved
szünetlen forgatás és keverés között főzd a lúggal mintegy fél óráig, arra ügyelvén, hogy a [fehérítendő] vászon az üst oldalához ne égjen
(1826 Fáy András¹)
Ha mégis nagyon sülne a zsir, és majdnem égni kezdene, akkor a hus alá töltsünk egy pár kanál vizet
(1892 Zilahy Ágnes)
Néhány percig forraljuk, közben gyakran kevergetjük, nehogy a mártás a lábos aljához égjen
(1986 Frank Júlia et al.)
anyámnak megáll a kanál a kezében. A tojás égett a tűzhelyen
(1991 Őrszigethy Erzsébet)
3b.
〈annak kif-ére, hogy vkinek v. vmely testrésznek a bőre erős napsütéstől piros v. (sötét)barna〉
Ingvállban van s barnapirosra égett fehér teste telten, formásan kivirit a vászon ing tágas kivágásán
(1909 Móricz Zsigmond)
Szeptember végén a magyar Alföld végeláthatatlan síkján még melegen süt a nap, […] s a feketére égett kezek, melyekben szaporán, ütemes dobogással zuhogva leng a hadarófa, meg-megállnak néha, hogy az ingujjával végigtöröljék az izzadt homlokokat
(1931 Sárközi György)
Leginkább azok vannak veszélyben, akik nyaranta vagy bármikor, ha módjuk adódik egy kis sütkérezésre, igen hamar pecsenyevörösre égnek
(1998 Magyar Hírlap)
4. (irod)
〈vminek a fénye, ill. vmilyen fényben vmi〉 (vörös) fényt ver vissza, ill. tükröződik
Jer néz [!] a’ Balatont, mikor a’ nap’ reggeli lángja Tükrözetén reszket ’s mikor a’ hold fénnye alatt ég
(1799–1802 Berzsenyi Dániel)
vérszínü világításban égnek szobám falai; az utcákon ijedelmes „tűz! tűz!” kiáltozás hallatszik
(1846 Arany János)
piros pelargónia-ágyak közepén színes tükörgolyók égnek a nyári verőfényben
(1908 Kaffka Margit)
tiszai tájak égnek a lányok kék szemében
(1965 Hatvani Dániel)
5.
〈annak kif-ére, hogy vkinek az arca v. egyéb testrésze (láztól, megerőltetéstől v. érzelemtől) forró és piros〉
[Etelka] az aſztalhoz méne: […] hogy ég Orczájának eleven tüzeit el-titkolhaſſa
(1786 Dugonics András)
ég ajakait tsókolgatta
(1793 Szűts István ford.Naubert)
Szeréna arca még egyre égett – a szégyen miatt
(1858 Jókai Mór)
Hasztalan törtem a fejemet, a homlokom égett, lázam növekedék, s határozni még sem valék képes
(1887 Vachott Sándorné)
Miért ácsorog az esőben a mozi előtt? Kire várt? – Magukra – dadogta Jámbor égő fülekkel
(1942 Németh Andor)
arca lázrózsákban égett, szeme kigyúlt
(1992 Szeghalmi Elemér)
5a.
〈szem〉 (szenvedélyesen) csillog, ragyog
[A kígyó] szemei ellenem dühös lánggal égnek
(1789 Göböl Gáspár ford.Durand)
[a megsebesített vadkannak] ég szeme düh miatt
(1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
[a fiatal színésznőnek] szép, tiszta az arca, neki aztán van mimikája, lázban égnek a szemei
(1999 Magyar Hírlap)
5b. (vál)
〈erős szándék, érzelem, szenvedély〉 nagy erővel megnyilvánul, hat
Ezer Jó Király vólt egy roſznak helyébenn, Kinek jó tév tz égett kebelébenn
(1772 Orczy Lőrinc)
kitörő harag ég szivedben
(1822 Vörösmarty Mihály)
[A leány] szemeiben öröm égett
(1864 Lauka Gusztáv)
A pénztelenség rozsdás, bús lakatja kopott ruhákba láncolta szegényt. Így jelent meg, mig szégyen égett arcán
(1919–1926 Somlyó Zoltán)
[az országgyűlésnek] egyetlenegy olyan tagja sincs, akiben a változtatás szándéka ne égne
(1994 Országgyűlési Napló)
5c. (tárgyragos határozóval is) (biz)
kudarcot vallva csúfosan szerepel, felsül, ill. erősen szégyelli magát vki
ég […] szégyelli magát, zavarban van
(1998 Kövecses Zoltán)
A rendőrök most nagyot égtek
(1999 Magyar Hírlap)
Nagy Feróék újgazdagnak öltözve égtek a nagyszínpadon
(2000 Magyar Hírlap)
Csak azt ne higgye a Főnök, hogy mi nem égünk ezek miatt
(2000 Magyar Hírlap)
6.
〈annak kif-ére, hogy vki a testének vmely részén sajgó, maró v. csípő fájdalmat érez〉
Engedd-meg már, hogy öntsem-bé valamellyiket [ti. bort] égö torkomba
(1793 Boér Sándor ford.Kotzebue)
régi fájdalmaim helye ég és kinoz mostan is
(1859 Vachott Sándorné)
nekivágott a deres legelőnek. Eleinte úgy égett a talpa, mintha tályoggyökeret húztak volna bele
(1932 Szabó Pál²)
A vastag téli nadrág átnedvesedett rajtam, csalánszerű szúrásaitól égett a bőröm
(1975 Lakatos Menyhért)
a vendégnek égni kezdett a gyomra
(1985 Hegedüs Géza)
6a.
〈vki(nek a teste) (sóvárogva) gyötrődik, szenved
Egéſz Betegségébe’ ſoha ſem panaſzolkodott. – Néha én reám nézett nedves Szemekkel, és – tsak én érttem kívántt vólna még élni. Így égett Teste, és Tekéntete Vígságot mutatott
(1794 Kármán József²)
bánatban égett ’s epedő várásban
(1825 Vörösmarty Mihály)
Szeretni vágyok, gyötrelemben égve egy másik ajkra rátapasztani lávát sugárzó ajkam, vágyok egy nőre
(1905 Kosztolányi Dezső)
[a nem házasok és az özvegyek] ha nem tartóztatják meg magukat, kössenek csak házasságot, mert jobb megházasodni, mint égni
(1996 Katolikus Biblia ford.)
6b. (irod)
(fájdalmasan) forró érzést okoz vmi
Tsontra aſzott nyomorúlt éhség itt sénlik az ég Szomjúságok alatt
(1774 Révai Miklós ford.Révai)
Dárdacsapás sajgott fájdalmasan égve bokáin
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
ajkaimon forró csókjai égtek
(1839 Vajda Péter)
a testén sajgó botütések, az arcán égő pofonok csakhamar felvilágosították, hogy korántsem volt álom, ami vele történt
(1922 Krúdy Gyula)
[a lónak eszébe jut] a térdek kényelmetlen szorítása, a sarkantyúk égő döfése és a zabla kegyetlen erőszaka
(1925 Harsányi Zsolt)
6c. (vál)
(vhova hatva) mély (és feltűnően látható) nyomot hagy vmi
[Ady] hiába vágyott magát megmutatni, hasztalan szerette volna, hogy szeressék, homlokán már ott égett a bélyeg
(1918 Dóczy Jenő)
[Déry Tibor] nyugtalan elméje kanyargós életútján is következetes szenvedéllyel kérdez rá újra meg újra az élményre, mely a szocializmussal való találkozásának szép és nehéz pillanatában égett belé
(1966 Ungvári Tamás)
Nem tanácsos „alkoholista”, „ideges”, „összeférhetetlen” hírébe kerülni, mert ha egyszer ránksütötték ezt a bélyeget, ránk ég
(1986 Csepeli György)
Balassa László képei égnek legmélyebben retinánkba, kevesen látnak úgy, mint ő a sajóberegi Lenin kocsmáról szóló filmben
(1997 Magyar Hírlap)
7. (irod)
vmely érzelemmel megtelve, attól átitatva hevül, ill. lelkesedik vmiért vki
Az én paraditsomom egyedl tsak az én kegyeſemnek, mellyért olly’ búzgó ſzeretettel égek, édesget ſzavában, az  tſillogó ſzemeiben, és az  kedves ſzájának moſolgós mozgatásában áll
(1774 Kónyi János ford.)
Újra égünk őseink’ honáért
(1840 Vörösmarty Mihály)
büszke dacban égve Az Istenekkel harcra kél
(1890 Komjáthy Jenő)
Kertészné már égett az izgalomtól
(1965 Németh László²)
Égtem a vágytól, hogy egyszer hosszan beszélgethessek [John] Forddal
(1990 Nemes Anna ford.Kazan)
7a. (fn-i ign-i v. -ra, -re ragos bővítménnyel: rég) (irod)
mohón vágyakozik vkire, vmire
Bajnoki, kopjáknak srdött erdei, minden Számon túl-haladó ſzín-nép! mind égnek az hartzra, És jeledet várják egyedl
(1788 Magyar Múzeum ford.)
Én, autographok gyűjtője s másolója, égék látni a Voltaire levelét, de a generális azt Fóton tartotta
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
mindenki tudja, látja Mi kincset hordozok. ’S ég és sovárg utána, Irígyen néz reám
(1838 Beöthy Zsigmond)
égek érte, bírni vágyom őt
(1893 Szász Károly²)
Égek a vízért, jóanyám!
(1960 Nagy László² ford.)
8. (ritk)
〈munka〉 serényen, lendületesen zajlik, folyik
Míg ez [ti. a méhanya] él, ugyan ég a’ munka: ha meg-hal […], véle egygytt az egéſz társaság gyáſzba borúlván el-puſztúl
(1782 Veszelszki Antal)
kévét kötnek, kalangyáznak, Minden sürr forr, ég a dolog
(1854 Tompa Mihály)
Lelket üdítő jókedvvel égett a munka a gödöllői művészházakban
(1936 Elek Artúr)
ÖU: beég, beleég, hozzáég, ráég, végigég
Vö. CzF. ég¹; ÉrtSz. ég¹; TESz. ég¹; ÉKsz. ég¹; SzT. ég [1] ; ÚMTsz. ég¹

Beállítások