egyenközű mn 1C3 (rég)

1. (Mat) ’olyan 〈két v. több egyenes, vonal v. alakzat〉, amelyek egymástól bizonyos, egymásnak megfeleltetett pontjaikban egyenlő távolságra vannak, v. olyan 〈egyenes, vonal v. alakzat〉, amely vmely másik vonallal, alakzattal ilyen viszonyban van, ill. két v. több ilyen vonalra, alakzatra jellemző 〈elhelyezkedés〉’ ❖ Egyközü, egyenközü; gleichlaufend, parallel (1834 Szófüzér C2854, 18) | Az egyenes-csonka vagy rövidített kúp alaplapjaival egyenközűleg haladó sikokkal való osztása (1875 Magyar írók élete CD27) | A Gömb felületnek két egyenközü kör közé foglalt része gömbövnek (zona) neveztetik (1894 PallasLex. CD02) | A geometriában két egyenközü egyenesnek egy végtelenben levő közös pontot tulajdonítunk (1914 RévaiNagyLex. C5706, 627).

1a. ’vmihez v. egymáshoz képest (megközelítőleg) ilyen módon elhelyezkedő 〈(két v. több) tárgy, dolog〉, ill. ilyen tárgyakra jellemző 〈elhelyezkedés〉’ ❖ ez és ez városban tizenkét egyenközű vagy párhuzamos utcza van (1837 Kossuth Lajos ford.–Wilderspin CD32) | a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak (1877 Jókai Mór CD18) | A gleccser közepén a gleccser hosszával egyenközüen haladó kőhalmazokat közép-morénák-nak v. guffer-vonalak-nak nevezik (1913 RévaiNagyLex. C5704, 566).

2. (ritk) ’vmivel bizonyos szempontból azonosságot v. hasonlóságot mutató, rokon 〈folyamat, jelenség stb.〉’ ❖ az ország történelmével is egyenközűen fejlődik és halad, hanyatlik és emelkedik újra a magyar ipar (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a nyugati és keleti egyházban levő] benső viszálylyal egyenközüen növekedett a törökök zsarnoki önkénye (1894 PallasLex. CD02).

3. (ritk, Zene) ’〈vmely dúr v. moll hangnem azonos előjegyzésű párjának, ill. ilyen hangnem előjegyzésének a jellemzésére〉’ ❖ Lágy hangnem, minden oly alaphangnem, mely valamely kemény skálával egyenközü előjegyzést igényel, s lágy zöngesorra támaszkodik, p. Á-moll, mely a C-durnak, É-moll, mely a G-durnak s igy tovább egyenközü hangneme (1895 PallasLex. CD02).

J: egyközű, párhuzamos.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

egyenközű ❖ melléknév ◦ 1C3 ◦ (rég)
permalink
1. (Mat)
olyan 〈két v. több egyenes, vonal v. alakzat〉, amelyek egymástól bizonyos, egymásnak megfeleltetett pontjaikban egyenlő távolságra vannak, v. olyan 〈egyenes, vonal v. alakzat〉, amely vmely másik vonallal, alakzattal ilyen viszonyban van, ill. két v. több ilyen vonalra, alakzatra jellemző 〈elhelyezkedés〉
Egyközü, egyenközü; gleichlaufend, parallel
(1834 Szófüzér)
Az egyenes-csonka vagy rövidített kúp alaplapjaival egyenközűleg haladó sikokkal való osztása
(1875 Magyar írók élete)
A Gömb felületnek két egyenközü kör közé foglalt része gömbövnek (zona) neveztetik
(1894 PallasLex.)
A geometriában két egyenközü egyenesnek egy végtelenben levő közös pontot tulajdonítunk
(1914 RévaiNagyLex.)
1a.
vmihez v. egymáshoz képest (megközelítőleg) ilyen módon elhelyezkedő 〈(két v. több) tárgy, dolog〉, ill. ilyen tárgyakra jellemző 〈elhelyezkedés〉
ez és ez városban tizenkét egyenközű vagy párhuzamos utcza van
(1837 Kossuth Lajos ford.–Wilderspin)
a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak
(1877 Jókai Mór)
A gleccser közepén a gleccser hosszával egyenközüen haladó kőhalmazokat közép-morénák-nak v.vagy guffer-vonalak-nak nevezik
(1913 RévaiNagyLex.)
2. (ritk)
vmivel bizonyos szempontból azonosságot v. hasonlóságot mutató, rokon 〈folyamat, jelenség stb.〉
az ország történelmével is egyenközűen fejlődik és halad, hanyatlik és emelkedik újra a magyar ipar
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[a nyugati és keleti egyházban levő] benső viszálylyal egyenközüen növekedett a törökök zsarnoki önkénye
(1894 PallasLex.)
3. (ritk, Zene)
〈vmely dúr v. moll hangnem azonos előjegyzésű párjának, ill. ilyen hangnem előjegyzésének a jellemzésére〉
Lágy hangnem, minden oly alaphangnem, mely valamely kemény skálával egyenközü előjegyzést igényel, s lágy zöngesorra támaszkodik, p.például Á-moll, mely a C-durnak, É-moll, mely a G-durnak s igy tovább egyenközü hangneme
(1895 PallasLex.)
J: egyközű, párhuzamos
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások