egyenlet fn 3B

1. (tulajdonnévi előtaggal is) (Mat) ’egyenlőségjellel összekapcsolt két matematikai kifejezés’ ❖ Az Egyenlet (Aequatio) nem egyébb, hanem több mekkoraságoknak egyenlöség’ jelével öſzve-kapcſoltatáſok. Például: egyenlet ez: a = b; ez-is: a + b = c; ez-is: a2 + x = 3x; ez-is: 4 + 5 = 6 + 3 (1784 Dugonics András C1462, 139) | A mechanikai hő-elmélet egyenleteinek általános alakjáról (1867 Magyar írók élete CD27) | másodfoku egyenlet (1916 Karinthy Frigyes 9309005, 45) | Szöveges feladatokat egyenletek segítségével tudunk megoldani (1953 Márki János–Koncz Endre 1101002, 57) | Az r sugarú gömb egyenlete, ha középpontja az origó: x2 + y2 + z2 = r2 (1968 Reiman István C6715, 264) | Magyarország éves vízháztartása – a 80-as évek adatai alapján – a következő egyenlettel írható le: Cs (csapadék: 58 km3) + H (hozzáfolyás […]: 114 km3) = P (párolgás: 52 km3) + L (lefolyás […]: 120 km3) (1997 Magyarország földje CD05) | Schrödinger-egyenlet (2009 Cserti József 3317001, 17).

2. (Kém) ’egy kémiai folyamat leírása olyan összefüggésként, amelyben a részt vevő és a keletkező részecskék képletei a megfelelő arányban, a megfelelő együtthatókkal, egyenlőségként vannak feltüntetve’ ❖ [Az etilacetát előállításakor lezajló] kémiai folyamatokat a következő egyenletek magyarázzák (1894 PallasLex. CD02) | A termokémiai egyenletekben a komponensek halmazállapotát is fell kell tüntetni (1968 TermészettudományiLex. C6854, 457) | 7,90 g kálium-permanganáttal sósavból klórgázt fejlesztünk a kiegészítendő egyenlet szerint: … KMnO4 + … HCl = … Cl2 + … MnCl2 + … KCl + … H2O (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé vál) ’két v. több, mennyiségileg nem mérhető, elvont dolog közötti egyenlőséget, ill. párhuzamot kifejező összefüggés’ ❖ Ha Spengler a „nagyváros: civilizáció” egyenletet állítja fel, nem szegzi-e maholnap a „vidék: kultúra” egyenletet neki a technika (1936 Németh László² 9485021, 124) | Kertész [Ákos] morálkritikájának egyenlete: ezeknek az etikai értékeknek megvalósítása csak úgy sikerülhet, ha az ember lemond egyéniségéről, autonómiájáról, sőt – társadalmiságáról is (1977 Almási Miklós 1002005, 389) | Kína egy egyszerű, háromelemű egyenlet alapján működik, melynek változói a gyors növekedés, a társadalmi stabilitás és a gazdasági reform; mindegyik függ a másik kettőtől (1998 Figyelő CD2601) | profit = jövőbeli innováció egyenletre épülő [rendszer] (2002 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég) ’két dolognak, tényezőnek az az állapota, hogy mértékük, értékük, nagyságuk egyenlő, ezáltal kiegyenlítik egymást, egyensúlyban vannak’ ❖ egy mázsányi erő egy mázsányi teherrel még tsak egyenletben (Aequilibrium) van (1824 Tudományos Gyűjtemény C5575, 67) | Millyen egyenletben álljon A-nak elkövetett kártétele, és büntetése a’ B-jéhez? (1832 Tudományos Gyűjtemény C7237, 93) | a tehetség az eredménynyel nem mindig áll egyenletben (1858 Budapesti Szemle C7514, 136).

Ö: differenciál~, reakció~.

ÖU: alap~, állapot~, integrál~, mozgás~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.

egyenlet főnév 3B
1. (tulajdonnévi előtaggal is) (Mat)
egyenlőségjellel összekapcsolt két matematikai kifejezés
Az Egyenlet (Aequatio) nem egyébb, hanem több mekkoraságoknak egyenlöség’ jelével öſzve-kapcſoltatáſok. Például: egyenlet ez: a = b; ez-is: a + b = c; ez-is: a2 + x = 3x; ez-is: 4 + 5 = 6 + 3
(1784 Dugonics András)
A mechanikai hő-elmélet egyenleteinek általános alakjáról
(1867 Magyar írók élete)
másodfoku egyenlet
(1916 Karinthy Frigyes)
Szöveges feladatokat egyenletek segítségével tudunk megoldani
(1953 Márki János–Koncz Endre)
Az r sugarú gömb egyenlete, ha középpontja az origó: x2 + y2 + z2 = r2
(1968 Reiman István)
Magyarország éves vízháztartása – a 80-as évek adatai alapján – a következő egyenlettel írható le: Cs (csapadék: 58 km3köbkilométer) + H (hozzáfolyás […]: 114 km3köbkilométer) = P (párolgás: 52 km3köbkilométer) + L (lefolyás […]: 120 km3köbkilométer)
(1997 Magyarország földje)
Schrödinger-egyenlet
(2009 Cserti József)
2. (Kém)
egy kémiai folyamat leírása olyan összefüggésként, amelyben a részt vevő és a keletkező részecskék képletei a megfelelő arányban, a megfelelő együtthatókkal, egyenlőségként vannak feltüntetve
[Az etilacetát előállításakor lezajló] kémiai folyamatokat a következő egyenletek magyarázzák
(1894 PallasLex.)
A termokémiai egyenletekben a komponensek halmazállapotát is fell kell tüntetni
(1968 TermészettudományiLex.)
7,90 ggramm kálium-permanganáttal sósavból klórgázt fejlesztünk a kiegészítendő egyenlet szerint: … KMnO4 + … HCl = … Cl2 + … MnCl2 + … KCl + … H2O
(1997 Magyar Hírlap)
3. (kissé vál)
két v. több, mennyiségileg nem mérhető, elvont dolog közötti egyenlőséget, ill. párhuzamot kifejező összefüggés
Ha Spengler a „nagyváros: civilizáció” egyenletet állítja fel, nem szegzi-e maholnap a „vidék: kultúra” egyenletet neki a technika
(1936 Németh László²)
Kertész [Ákos] morálkritikájának egyenlete: ezeknek az etikai értékeknek megvalósítása csak úgy sikerülhet, ha az ember lemond egyéniségéről, autonómiájáról, sőt – társadalmiságáról is
(1977 Almási Miklós)
Kína egy egyszerű, háromelemű egyenlet alapján működik, melynek változói a gyors növekedés, a társadalmi stabilitás és a gazdasági reform; mindegyik függ a másik kettőtől
(1998 Figyelő)
profit = jövőbeli innováció egyenletre épülő [rendszer]
(2002 Magyar Hírlap)
4. (rég)
két dolognak, tényezőnek az az állapota, hogy mértékük, értékük, nagyságuk egyenlő, ezáltal kiegyenlítik egymást, egyensúlyban vannak
egy mázsányi erő egy mázsányi teherrel még tsak egyenletben (Aequilibrium) van
(1824 Tudományos Gyűjtemény)
Millyen egyenletben álljon A-nak elkövetett kártétele, és büntetése a’ B-jéhez?
(1832 Tudományos Gyűjtemény)
a tehetség az eredménynyel nem mindig áll egyenletben
(1858 Budapesti Szemle)
ÖU: alapegyenlet, állapotegyenlet, integrálegyenlet, mozgásegyenlet
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.

Beállítások