éhenkórász mn és fn (pejor)
I. mn 2A3
1. (túlzó is) ’〈becsmérlésként is:〉 szegényen tengődő, nélkülöző, (ezért rendszeresen éhes,) gyakr. csavargó életmódot folytató v. állástalan 〈ember, kül. férfi〉’ ❖ holmi éhen-kórász Prókátor (1824 Fáy András¹ C1724, 65) | Te két betyár, éhenkorász piszokfészek (1880 Csengery János ford.–Catullus C1272, 116) | ez a kóbor kutya, ez az ágrólszakadt, éhenkórász fickó (1925 Surányi Miklós CD10) | Hedvig néni úgy halt meg, hogy leszúrták, mint egy disznót. A gyilkosa, egy éhenkórász, elcsapott színész a néhány ékszert, amit a lakásban talált, zsebre vágta (1985 Grendel Lajos 1060003, 317).
1a. ’mindig éhes, folyton enni vágyó 〈állat〉’ ❖ nehogy reá támadjanak valami jöttmentre ezek az éhenkórász agarak (1848 Bernát Gáspár 8052002, 28) | Nem is ló ez, hanem éhenkórász szúnyog (1934 Kassák Lajos CD10).
2. ’ingyenélő, másokon élősködő 〈ember〉’ ❖ éhenn korász és más asztalán eld ember (1797 Bécsi Magyar Merkurius C0346, 705) | Naplopó, dologkerülő, éhenkórász valamennyi barát (1892 Jókai Mór CD18) | sok éhenkórász testvérei vannak [ti. a vendéglősnek], akik mindenét elharácsolják (1900 Mikszáth Kálmán C3143, 70) | a gazdagok asztalánál a görög-római világban éhenkórász paraziták is helyet kaptak (1988 Magyar néprajz CD47).
II. fn 4A
1. ’〈becsmérlésként is:〉 szegényen tengődő, nélkülöző, (ezért rendszeresen éhes,) gyakr. csavargó életmódot folytató v. állástalan ember, kül. férfi’ ❖ ? Ez, tsak ollyan Éhenkóráſz vólt, ’s magának meg tsak háza ſe vólt (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 308) | Huszonnégy évi fáradalmas szorgalom és ügyekezet után mi lett belőlem – egy éhenkórász (1845 Czakó Zsigmond C1225, 67) | Én vén banya? Ez már sok! Jaj! ti éhenkórászok! Hol egy erősnyelű seprő? Vagy egy jó hosszú meszelő? (1876 e. Tóth Ede 8486007, 57) | felköttettél egy szegény éhenkórászt, aki cipót lopott (1917 Herczeg Ferenc 9241009, 64) | a teraszok előtt ácsorgó koszos éhenkórászok, a maradékokat gyűjtögető kiskölykök (1999 Magyar Hírlap CD09).
2. ’ingyenélő, másokon élősködő ember’ ❖ Az ifjú czárné eddig csak hizelgőket, nagyúri éhenkórászokat látott (1907 Ambrus Zoltán C0605, 81) | Az éhenkórászok egész hada élősködött a morzsáin (1925 Kállay Miklós ford.–Rolland CD10) | Miből tartsam el ezt a sok éhenkórászt, a vendégeidet, ha vagyonodat szét akarod osztani, de még műveidet is ingyen akarod közrebocsátani? (1956 Füst Milán 9161047, 334).
Vö. CzF. éhen; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.