ékiratos mn 15A2 (kissé rég, Tört v. Nyelvt)

1. ’ékírásban haszn. 〈jel(ek összessége)〉’ ❖ bizonyos ékiratos jegyek képírásra vezethetők vissza s p. a szem, kéz, ökör, hal, gabona, nyíl stb. jegye az illető tárgyakat ábrázolta (1898 Nagy Géza C6669, 36) | ékiratos ábécével bíró írásrendszerek (1935 RévaiNagyLex. C5717, 710) | ékiratos jelek (1935 Hóman Bálint munkái CD42).

2. ’lejegyzésre ékírást használó 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvhez tartozó 〈szó〉’ ❖ a susai ékiratos nyelv semmi szín alatt az ural-altaji nyelvek sorába nem helyezhető (1911 Magyar Nyelvőr C5968, 220) | A történelem színpadán megjelennek a különböző görög törzsek, az achajok (ékiratosan: ahhijavas, egyiptomiul: akavas), aiolok (ékiratosan aiavalas) (1935 Hóman Bálint munkái CD42).

3. ’ékírással írt 〈szöveg〉, ill. ilyen szöveget tartalmazó 〈agyagtábla, kő stb.〉 v. ilyen szövegeket összegyűjtő 〈könyvtár〉’ ❖ ékiratos falromok (1878 Ipolyi Arnold CD57) | [Az i. e. 14. században] az egyiptomi királyoknak Szíriában és Palesztinában levő hűbéres fejedelmei még ékiratos agyagtáblákon leveleztek, amint ezt a Tell al-Amarnában talált leletek bizonyítják (1897 PallasLex. CD02) | Assurbanipal király (Kr. e. 668–628.) ékiratos könyvtárában (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 56) | az amarnai levéltár ékiratos szövegei (1972 Várkonyi Nándor 9758002, 235).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

ékiratos melléknév 15A2 (kissé rég, Tört v. Nyelvt)
1.
ékírásban haszn. 〈jel(ek összessége)
bizonyos ékiratos jegyek képírásra vezethetők vissza s p.például a szem, kéz, ökör, hal, gabona, nyíl stb.és a többi jegye az illető tárgyakat ábrázolta
(1898 Nagy Géza)
ékiratos ábécével bíró írásrendszerek
(1935 RévaiNagyLex.)
ékiratos jelek
(1935 Hóman Bálint munkái)
2.
lejegyzésre ékírást használó 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvhez tartozó 〈szó〉
a susai ékiratos nyelv semmi szín alatt az ural-altaji nyelvek sorába nem helyezhető
(1911 Magyar Nyelvőr)
A történelem színpadán megjelennek a különböző görög törzsek, az achajok (ékiratosan: ahhijavas, egyiptomiul: akavas), aiolok (ékiratosan aiavalas)
(1935 Hóman Bálint munkái)
3.
ékírással írt 〈szöveg〉, ill. ilyen szöveget tartalmazó 〈agyagtábla, kő stb.〉 v. ilyen szövegeket összegyűjtő 〈könyvtár〉
ékiratos falromok
(1878 Ipolyi Arnold)
[Az i. e. 14. században] az egyiptomi királyoknak Szíriában és Palesztinában levő hűbéres fejedelmei még ékiratos agyagtáblákon leveleztek, amint ezt a Tell al-Amarnában talált leletek bizonyítják
(1897 PallasLex.)
Assurbanipal király (Kr. e.Krisztus előtt 668–628.) ékiratos könyvtárában
(1929 TolnaiÚjLex.)
az amarnai levéltár ékiratos szövegei
(1972 Várkonyi Nándor)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások