elázik tn ige 14a10

1. ’hosszas ázástól nedvességgel teljesen átitatódik(, és ennek következtében túlságosan meglágyul v. szétmállik, ill. tönkremegy, használhatatlanná válik) vmi’ ❖ hogy minden el-ne ázzék és veſzſzen, azokat [ti. a felhőket] megint el-oſzlatják [a szelek] (1781 Gombási István C1883, 203) | Virágos Kenderem Elázott a tóba’ (1846 Tompa Mihály C4235, 99) | A kellő módon domborított agyagról a víz kétoldalt a homokra fut le, mely azt elnyeli és így az agyag esőben nem ázik el (1893 PallasLex. CD02) | A kivájt zsemléket meglocsoljuk sós tejjel, de csak annyira, hogy ne ázzanak el (1986 Frank Júlia et al. CD19) | eláztak a világítóberendezések, ezért elmaradt az esti Vízkereszt-előadás (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈ember, állat kül. esőtől〉 alaposan vizessé válik’ ❖ nagy eső is jött – egészen eláztak szegények [ti. Prága lakosai] (1813 Katona József C2504, 90) | a vén marha beviszi a gyenge csirkét a harmatos búzába, és eláznak (1940 Veres Péter C4411, 98) | Aki nem akar elázni, az esőkabátot vigyen magával (1998 Magyar Hírlap CD09).

1b. (rég, vál) ’〈könnytől, es. vértől〉 nedvessé válik’ ❖ artzámra le folynak Könyveim, és keser képem el ázva dagad (1774 Révai Miklós ford.–Révai 7283005, 16) | A’ ki Hazájának kivánván hű fia lenni Érte dühös hartzban vérrel elázva fetreng (1817 Vörösmarty Mihály 8524009, 46) | [a fiatal szerelmes lány] csak besiet a házba A búkönytől, örömkönytől elázva (1855 Bulcsu Károly C1668, 161).

1c. (ritk, vál) ’teljesen vmely érzelem, hangulat hatása alá kerülve elgyengül’ ❖ És egyszerre mindkettő [ti. Gábor és Lőrinc, a két testvér] elázott. Nagy gyengédséggel néztek egymásra (1894 e. Justh Zsigmond C2459, 122) | mikor búcsúzott, már tökéletesen eláztam a megrendüléstől (1948 Palotai Erzsi 2052030, 101).

2. (biz) ’nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztva lerészegedik’ ❖ a’ Kortsmákon […] el ázatt eszü emberek Hadatt indittanak (1784 Magyar Hírmondó C0272, 362) | mindenütt erős ítalokat iván egész ama szerencsétlen 12 órai időig igen eláztam (1817 Czövek István ford. C1238, 360) | Amint azonban Laszkó megpillantá a belépő fehércsuhást, egyszerre azt színlelé, hogy elázott a bortul, félrenyaklott a feje, s hátradűlt a székében (1892 Jókai Mór CD18) | táskájából konyakosüveget vett elő, igyunk, mondta elázva (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. ~, elázott; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elázott; ÚMTsz.

elázik ❖ tárgyatlan ige ◦ 14a10 ◦
permalink
1.
hosszas ázástól nedvességgel teljesen átitatódik(, és ennek következtében túlságosan meglágyul v. szétmállik, ill. tönkremegy, használhatatlanná válik) vmi
hogy minden el-ne ázzék és veſzſzen, azokat [ti. a felhőket] megint el-oſzlatják [a szelek]
(1781 Gombási István)
Virágos Kenderem Elázott a tóba’
(1846 Tompa Mihály)
A kellő módon domborított agyagról a víz kétoldalt a homokra fut le, mely azt elnyeli és így az agyag esőben nem ázik el
(1893 PallasLex.)
A kivájt zsemléket meglocsoljuk sós tejjel, de csak annyira, hogy ne ázzanak el
(1986 Frank Júlia et al.)
eláztak a világítóberendezések, ezért elmaradt az esti Vízkereszt-előadás
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
〈ember, állat kül. esőtől〉 alaposan vizessé válik
nagy eső is jött – egészen eláztak szegények [ti. Prága lakosai]
(1813 Katona József)
a vén marha beviszi a gyenge csirkét a harmatos búzába, és eláznak
(1940 Veres Péter)
Aki nem akar elázni, az esőkabátot vigyen magával
(1998 Magyar Hírlap)
1b. (rég, vál)
〈könnytől, es. vértől〉 nedvessé válik
artzámra le folynak Könyveim, és keser képem el ázva dagad
(1774 Révai Miklós ford.–Révai)
A’ ki Hazájának kivánván hű fia lenni Érte dühös hartzban vérrel elázva fetreng
(1817 Vörösmarty Mihály)
[a fiatal szerelmes lány] csak besiet a házba A búkönytől, örömkönytől elázva
(1855 Bulcsu Károly)
1c. (ritk, vál)
teljesen vmely érzelem, hangulat hatása alá kerülve elgyengül
És egyszerre mindkettő [ti. Gábor és Lőrinc, a két testvér] elázott. Nagy gyengédséggel néztek egymásra
(1894 e. Justh Zsigmond)
mikor búcsúzott, már tökéletesen eláztam a megrendüléstől
(1948 Palotai Erzsi)
2. (biz)
nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztva lerészegedik
a’ Kortsmákon […] el ázatt eszü emberek Hadatt indittanak
(1784 Magyar Hírmondó)
mindenütt erős ítalokat iván egész ama szerencsétlen 12 órai időig igen eláztam
(1817 Czövek István ford.)
Amint azonban Laszkó megpillantá a belépő fehércsuhást, egyszerre azt színlelé, hogy elázott a bortul, félrenyaklott a feje, s hátradűlt a székében
(1892 Jókai Mór)
táskájából konyakosüveget vett elő, igyunk, mondta elázva
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. ~, elázott; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elázott; ÚMTsz.

Beállítások