eláztat ts ige 5a

1. ’〈víz(zel)〉 addig áztat vmit, míg az (túlságosan) átnedvesedik(, és szétmállik v. tönkremegy, használhatatlanná válik)’ ❖ egy-egy tsomót vizben el-áztatva (1787 Mátyus István C3068, 85) | Fielitz pályinkába áſztatott-el sárga tzukrot (1802 Zsoldos János 8541005, 201) | zászlóaljuk köldökig lábolván a vizben, az töltényeit eláztatá, s igy magát az osztrák gránátosoknak megadni kényszerült (1858 e. Mészáros Lázár 8307003, 72) | A teniszpályát javítják most, mert az eső egészen eláztatta (1933 Erdős Renée 9128001, 56) | [a kisfiú] eláztatta a szép ruháját egy halott költőért [ti. Pósa Lajosért] (1934 e. Móra Ferenc 9459044, 241) | A víz lakóházakat áztatott el, utak váltak járhatatlanná (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈kül. eső〉 alaposan, teljes egészében vizessé, nedvessé tesz vkit’ ❖ ha felettébb nedves [a levegő]; idre rend kivül el-áztatja, el-lomhitja, el ertleníti, és takonnyal meg-tlti az egéſz teſtet (1786 Mátyus István C3067, 232) | A gyenge szép grófné keresztül járja Syriának égető pusztáit nappal a nap hévségétől égettetvén, éjszaka a hideg harmattól eláztatván (1868 Orbán Balázs 8340005, 189) | Kalmár Rozát az eső elásztatta (1881 Szeged népe C2481, 5) | két hétig kutyagoltunk a hegyek közt, minden nap eláztatott minket az eső (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146006, 304).

1b. (rég) ’〈könny(el), es. izzadság(gal)〉 nedvessé tesz vmit’ ❖ [Léta] sr könyveitl el-áztatva leve (1800 Perecsényi Nagy László C3472, 151) | az ijedés és utálat sürű izzadással áztaták el [a jósnő] arcait (1835 Gaal József C1788, 61) | Inkább saját tüze égesse ki a Napot, – mintsem e két szemet a köny Áztassa el (1866 Rákosi Jenő C3592, 78).

2. (biz) ’(szeszes itallal) a részegségig itat, leitat vkit’ ❖ Tsak hogy az istrását [= őrséget] jól el ásztathatnám (1800 u. Farkas András C1671, 59) | Hanem az a másik dolog nem sikerült. A leitatás. Hiába hozattam neki [ti. a betyárnak] egész batteriaszámra a palackokat: nem bírtam eláztatni (1881 Jókai Mór CD18) | A czigány […] el akarta áztatni a mámoros embert (1908 Ambrus Zoltán C0600, 89).

3. (biz) ’megvádol, megrágalmaz, ill. lejárat, rossz hírbe kever vkit’ ❖ [Az új cseléd] hol egyiket, hol másikat áztatta el a gazdánál (1851 A Falu Könyve C1667, 61) | Engem nagyon eláztattak a fejedelem előtt (1882 Jókai Mór CD18) | a rendőrségen jelentkezett egy fátyolos hölgy, aki vallomástétel végett a bankócsinálás ügyében nyomozó kapitány elé kéredzkedett és ott ugyancsak eláztatta a költőt (1932 Krúdy Gyula C2839, 338) | igazán nem akarom a férfinemet eláztatni, de azért mégis érzékeltetni szeretném, mi mindent kell elviselnie a nőnek a férfitól (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

eláztat ❖ tárgyas ige ◦ 5a ◦
permalink
1.
〈víz(zel)〉 addig áztat vmit, míg az (túlságosan) átnedvesedik(, és szétmállik v. tönkremegy, használhatatlanná válik)
egy-egy tsomót vizben el-áztatva
(1787 Mátyus István)
Fielitz pályinkába áſztatott-el sárga tzukrot
(1802 Zsoldos János)
zászlóaljuk köldökig lábolván a vizben, az töltényeit eláztatá, s igy magát az osztrák gránátosoknak megadni kényszerült
(1858 e. Mészáros Lázár)
A teniszpályát javítják most, mert az eső egészen eláztatta
(1933 Erdős Renée)
[a kisfiú] eláztatta a szép ruháját egy halott költőért [ti. Pósa Lajosért]
(1934 e. Móra Ferenc)
A víz lakóházakat áztatott el, utak váltak járhatatlanná
(1999 Magyar Hírlap)
1a.
〈kül. eső〉 alaposan, teljes egészében vizessé, nedvessé tesz vkit
ha felettébb nedves [a levegő]; idre rend kivül el-áztatja, el-lomhitja, el ertleníti, és takonnyal meg-tlti az egéſz teſtet
(1786 Mátyus István)
A gyenge szép grófné keresztül járja Syriának égető pusztáit nappal a nap hévségétől égettetvén, éjszaka a hideg harmattól eláztatván
(1868 Orbán Balázs)
Kalmár Rozát az eső elásztatta
(1881 Szeged népe)
két hétig kutyagoltunk a hegyek közt, minden nap eláztatott minket az eső
(1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough)
1b. (rég)
〈könny(el), es. izzadság(gal)〉 nedvessé tesz vmit
[Léta] sr könyveitl el-áztatva leve
(1800 Perecsényi Nagy László)
az ijedés és utálat sürű izzadással áztaták el [a jósnő] arcait
(1835 Gaal József)
Inkább saját tüze égesse ki a Napot, – mintsem e két szemet a köny Áztassa el
(1866 Rákosi Jenő)
2. (biz)
(szeszes itallal) a részegségig itat, leitat vkit
Tsak hogy az istrását [= őrséget] jól el ásztathatnám
(1800 u. Farkas András)
Hanem az a másik dolog nem sikerült. A leitatás. Hiába hozattam neki [ti. a betyárnak] egész batteriaszámra a palackokat: nem bírtam eláztatni
(1881 Jókai Mór)
A czigány […] el akarta áztatni a mámoros embert
(1908 Ambrus Zoltán)
3. (biz)
megvádol, megrágalmaz, ill. lejárat, rossz hírbe kever vkit
[Az új cseléd] hol egyiket, hol másikat áztatta el a gazdánál
(1851 A Falu Könyve)
Engem nagyon eláztattak a fejedelem előtt
(1882 Jókai Mór)
a rendőrségen jelentkezett egy fátyolos hölgy, aki vallomástétel végett a bankócsinálás ügyében nyomozó kapitány elé kéredzkedett és ott ugyancsak eláztatta a költőt
(1932 Krúdy Gyula)
igazán nem akarom a férfinemet eláztatni, de azért mégis érzékeltetni szeretném, mi mindent kell elviselnie a nőnek a férfitól
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások