elbénít ts ige 4a4 (kissé rég)

1. (átv is) ’〈embert, testrészt, szervet〉 bénává, mozgásra v. működésre képtelenné tesz, megbénít vmi v. vki’ ❖ [a himlőoltás miatt] egyik vagy a’ máſik ſzerentſétlenül jár, el bénitatik, avagy az oltás után hoſzſzas laſſu betegſégek hövetkeznek (1775 Szeli Károly ford.–Haen C3932, 30) | Arabok és törökök egyiránt kevés hajlamot éreznek a katonasághoz. Innen sokszor a családapák magukat és gyermekeiket is elbénitják, hogy e kedvetlen foglalkozástól fölmentessenek (1846 Pesti Divatlap C5838, 157) | a gazdag képzeletnek szárnyait elbénítani akarják (1857 Eötvös József 8126017, 138) | [a bor és a pálinka] mérge elsorvasztja a testet, megöli a lelket s elbénítja az agyvelőt (1902 Wallesz Jenő 9785001, 13) | Egyes idegdúcokat a biológus úgy tanulmányoz, hogy másokat elbénít (1932 Németh László² 9485016, 42).

1a. (túlzó) ’cselekvőképtelenné tesz vmi vkit’ ❖ [a nemzet] nincs annyira elbénítva, hogy dolgait saját érdeke szerint ne intézhetné (1846 Kossuth Lajos CD32) | gyenge teremtések […] elbénitva a félelem által, minden határozatra képtelenek (1857 Eötvös József C1589, 17) | beteggé tette ez a sok emberi gondolat; elbénitotta e roppant fényüzés, meg ez a töméntelen remekmű (1911 Harsányi Kálmán ford.–Balzac 9225003, 32) | Később meggyanusítottam magamat, hogy talán nem is csak a kimerültség bénított ennyire el (1947 Németh László² 9485004, 131).

2. ’folyamatában, működésében, kibontakozásában megakadályoz, meggátol vmi v. vki vmit’ ❖ a’ nemzet nyelve geniusát nem szabad elbénítani (1831 Kazinczy Ferenc C4938, 510) | gondolatot, érzést, képet, természetet el ne bénnítson […] aprózó gond (1834 Döbrentei Gábor C4106, XV) | Egyik helyzet felsarkantyuzza benne [ti. Hamletben] a boszu akaratát, mig a másik leveri, elbénitja tetterejét (1853 Egressy Gábor 8123003, 178) | Ez volt, ami elbénította Atlasz úr haragját (1890 Csiky Gergely C1305, 72) | Vagy az lett volna a baj, hogy kénytelenek vagyunk bármit megszavazni, csak hogy ne hozzuk mozgásképtelen helyzetbe a kormányt, vagy mindenben elbénítjuk, ami ugyancsak nagy felelősséggel jár, és lehetetlen helyzetbe hozza az országot (1992 Pogonyi Lajos 2027023, 13).

Vö. SzT.

elbénít tárgyas ige 4a4 (kissé rég)
1. (átv is)
〈embert, testrészt, szervet〉 bénává, mozgásra v. működésre képtelenné tesz, megbénít vmi v. vki
[a himlőoltás miatt] egyik vagy a’ máſik ſzerentſétlenül jár, el bénitatik, avagy az oltás után hoſzſzas laſſu betegſégek hövetkeznek
(1775 Szeli Károly ford.Haen)
Arabok és törökök egyiránt kevés hajlamot éreznek a katonasághoz. Innen sokszor a családapák magukat és gyermekeiket is elbénitják, hogy e kedvetlen foglalkozástól fölmentessenek
(1846 Pesti Divatlap)
a gazdag képzeletnek szárnyait elbénítani akarják
(1857 Eötvös József)
[a bor és a pálinka] mérge elsorvasztja a testet, megöli a lelket s elbénítja az agyvelőt
(1902 Wallesz Jenő)
Egyes idegdúcokat a biológus úgy tanulmányoz, hogy másokat elbénít
(1932 Németh László²)
1a. (túlzó)
cselekvőképtelenné tesz vmi vkit
[a nemzet] nincs annyira elbénítva, hogy dolgait saját érdeke szerint ne intézhetné
(1846 Kossuth Lajos)
gyenge teremtések […] elbénitva a félelem által, minden határozatra képtelenek
(1857 Eötvös József)
beteggé tette ez a sok emberi gondolat; elbénitotta e roppant fényüzés, meg ez a töméntelen remekmű
(1911 Harsányi Kálmán ford.Balzac)
Később meggyanusítottam magamat, hogy talán nem is csak a kimerültség bénított ennyire el
(1947 Németh László²)
2.
folyamatában, működésében, kibontakozásában megakadályoz, meggátol vmi v. vki vmit
a’ nemzet nyelve geniusát nem szabad elbénítani
(1831 Kazinczy Ferenc)
gondolatot, érzést, képet, természetet el ne bénnítson […] aprózó gond
(1834 Döbrentei Gábor)
Egyik helyzet felsarkantyuzza benne [ti. Hamletben] a boszu akaratát, mig a másik leveri, elbénitja tetterejét
(1853 Egressy Gábor)
Ez volt, ami elbénította Atlasz úr haragját
(1890 Csiky Gergely)
Vagy az lett volna a baj, hogy kénytelenek vagyunk bármit megszavazni, csak hogy ne hozzuk mozgásképtelen helyzetbe a kormányt, vagy mindenben elbénítjuk, ami ugyancsak nagy felelősséggel jár, és lehetetlen helyzetbe hozza az országot
(1992 Pogonyi Lajos)
Vö. SzT.

Beállítások