elbolondít ts ige 4a4

1. (tárgy n. is) (rég) ’〈embert〉 önuralmától v. józan ítélőképességétől megfoszt, megbolondít, ill. 〈állatot〉 tanult viselkedésében megzavar’ ❖ Nagy kín a’ ſzerelem, ha hatalmat véſzen! El-bolondítja az, az elmét egéſzen (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 24) | [A remény] eléb el bolondít, boldoggá ugy teszen (1803 Bessenyei György¹ ford.–Pope C1102, 186) | A tul tüzes lónál, vigyázattal kell lenni nehogy azt egészen elvadítsuk, vagy durva bánás által annyira elbolondítsuk, hogy végre ki fogjon rajtunk (1859 Petheő Dénes 8365003, 59).

2. ’〈személyt v. csoportot〉(vmivel) félrevezetve megtéveszt, rászed, becsap’ ❖ [Ackhilleusz] ígéretekkel el-bolonditván a’ gyermeket magához vitte, és kegyetlenül ki-törte a’ nyakát (1774 Dugonics András C1484, 26) | Mit adtál el? kiáltott fel Lewi; meghagytad csalni magadat, ugy-e? elbolonditottak, elszedték tőled a sok drága holmit csekély áron? (1853 Jósika Miklós 8212012, 12) | A szocialista pártok segítettek az imperialista kormányoknak abban, hogy a munkásosztályt elbolondítsák és a nacionalizmus mérgével oltsák be (1948 A Szovjetunió Kommunista Pártjának története C5270, 175) | ilyen ócska trükkel félezer ember még ma is elbolondítható (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’szerelemre lobbantva elszédít, magába bolondít vkit’ ❖ egy falusi lányka úgy elbolondított, hogy soha el nem felejthetem (1808 Verseghy Ferenc ford.–Unger C4424, 182) | ez a’ Deák el bolondittya ezt a’ leányt (1824 Láng Ádám János C2882, 31) | Gyuri még azokhoz a jófajtájú régi nemes ifjakhoz tartozott, akik véteknek tartottak egy leányt elbolondítani (1908–1910 Mikszáth Kálmán C3109, 143) | Én már betöltöttem a tizenötöt, de a testvérem még ennyi sem volt, amikor férjhez ment, úgy elbolondított egy pénzes embert (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

elbolondít tárgyas ige 4a4
1. (tárgy n. is) (rég)
〈embert〉 önuralmától v. józan ítélőképességétől megfoszt, megbolondít, ill. 〈állatot〉 tanult viselkedésében megzavar
Nagy kín a’ ſzerelem, ha hatalmat véſzen! El-bolondítja az, az elmét egéſzen
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
[A remény] eléb el bolondít, boldoggá ugy teszen
(1803 Bessenyei György¹ ford.Pope)
A tul tüzes lónál, vigyázattal kell lenni nehogy azt egészen elvadítsuk, vagy durva bánás által annyira elbolondítsuk, hogy végre ki fogjon rajtunk
(1859 Petheő Dénes)
2.
〈személyt v. csoportot〉 (vmivel) félrevezetve megtéveszt, rászed, becsap
[Ackhilleusz] ígéretekkel el-bolonditván a’ gyermeket magához vitte, és kegyetlenül ki-törte a’ nyakát
(1774 Dugonics András)
Mit adtál el? kiáltott fel Lewi; meghagytad csalni magadat, ugy-e? elbolonditottak, elszedték tőled a sok drága holmit csekély áron?
(1853 Jósika Miklós)
A szocialista pártok segítettek az imperialista kormányoknak abban, hogy a munkásosztályt elbolondítsák és a nacionalizmus mérgével oltsák be
(1948 A Szovjetunió Kommunista Pártjának története)
ilyen ócska trükkel félezer ember még ma is elbolondítható
(1999 Magyar Hírlap)
2a.
szerelemre lobbantva elszédít, magába bolondít vkit
egy falusi lányka úgy elbolondított, hogy soha el nem felejthetem
(1808 Verseghy Ferenc ford.Unger)
ez a’ Deák el bolondittya ezt a’ leányt
(1824 Láng Ádám János)
Gyuri még azokhoz a jófajtájú régi nemes ifjakhoz tartozott, akik véteknek tartottak egy leányt elbolondítani
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
Én már betöltöttem a tizenötöt, de a testvérem még ennyi sem volt, amikor férjhez ment, úgy elbolondított egy pénzes embert
(1999 e. Kocsis Rózsi)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások