álladalom fn 7A (rég)állodalom

1. (viszonylagos) önállósággal és szuverenitással rendelkező politikai-társadalmi intézményrendszer, ill. meghatározott területen élő, egy v. több nemzethez tartozó emberek történetileg kialakult tartós közössége, amely felett ez az intézményrendszer főhatalmat gyakorol; állam’ ❖ e’ képpen ezt a’ népet az Álladalomnak (Status) nagyobb hasznára készítgetik (1786 Magyar Hírmondó C0274, 52) | kiket érdek’ ’s polgárilét’ rokonsága és egyenlő jogok egymáshoz nem csatolnak, […] nem tagjai a’ nemzetnek ’s polgári állodalomnak (1843 Wesselényi Miklós 8528004, 9) | Az állodalom’ főtisztviselői (1848 Vasvári Pál 8515002, 35) | rabszolgaságból frissen felszabadult és sanyarodását ezerfélekép nyögő népek s álladalmak (1937 Ignotus 2045030, 14) | Így játszik alá akaratlanul is Csurka István annak az álladalomnak, amelyet ostoroz (1986 Beszélő 2003014, 405).

1a. ’vmely állam földrajzi területe, a hozzá tartozó természeti és mesterséges környezettel, lakossággal együtt; ország’ ❖ földrészünknek többi álladalmairól ’s nemzetiségeiről (1843 Wesselényi Miklós 8528008, 190) | Az álladalom határai; ezek vagy természetesek, mint Franczia, és Spanyol királyságok közt a pyrenaei hegyek; vagy békekötések által meghatároztatvák (1847 Ramóczy Valerián 8388002, 13) | Pipin, franczia király 754-ben Kr. u. II. István római pápának ajándékozván azon darab földet, mit a Longobardoktól elfoglalt, támadt a pápa világi statusa; e kis álladalmat Nagy Károly, szintén franczia király (utóbb császár) 774-ben más darabbal nevelte (1873 Táncsics Mihály 8463011, 129).

1b. (tulajdonnév részeként is) ’államszövetségként létező ország tartományi jellegű tagállama; állam’ ❖ A szegény rabszolganép több szószolónak [!] veheti igénybe pártfogását, mint az egyesült álladalmak többi néposztályai (1846 Pesti Divatlap C5838, 299) | Németország harmincz és nyolcz álladalmat zár magában (1857 Fáy András¹ C1706, 23).

2. ’a rendi társadalom vmely osztálya, rétege, csoportja’ ❖ Az ország 4 Álladalmakból, Státusokból áll (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, Uu1) | A’ mi Papjaink […] az Országnak mint els álladalmi (Status) meg-maradhatnak (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 107).

3. ’helyzet, körülmény’ ❖ Meg tud az igazán müveltt polgár […] a’ jelennek talán helytelen álladalmával is elégedni majd az isteni gondviselésnek megfoghatlan bölcsességére, majd az időnek mindeneket megérlelő haladására támaszkodván (1838 Beke Ince Kristóf 8543004, 6) | Miután jó álladalomban Lált [ti. lelt] mindent; földet, ’s lakosit, méltatja szemügyre (1851 Egyed Antal ford.–Ovidius C1552, 48).

3a. ’állapot, minőség’ ❖ az üdnek hoszsza (ha bár testjeknek álladalmát meg-változtatná-is) szeret szívöket meg-nem-másolhatná (1798 Dugonics András 7087005, 353) | bárcsak meg érhetném… Hogy testének állodalmát Eggy betegség fosztaná (1814 Fárnyék Dávid C1558, 107).

ÖE: ~tan, ~tudomány, ~tudós.

Vö. CzF. ~, állodalom; ÉrtSz.; TESz. állam; ÉKsz.; SzT.

álladalom főnév 7A (rég)
állodalom 7A
1.
(viszonylagos) önállósággal és szuverenitással rendelkező politikai-társadalmi intézményrendszer, ill. meghatározott területen élő, egy v. több nemzethez tartozó emberek történetileg kialakult tartós közössége, amely felett ez az intézményrendszer főhatalmat gyakorol; állam
e’ képpen ezt a’ népet az Álladalomnak (Status) nagyobb hasznára készítgetik
(1786 Magyar Hírmondó)
kiket érdek’ ’s polgárilét’ rokonsága és egyenlő jogok egymáshoz nem csatolnak, […] nem tagjai a’ nemzetnek ’s polgári állodalomnak
(1843 Wesselényi Miklós)
Az állodalom’ főtisztviselői
(1848 Vasvári Pál)
rabszolgaságból frissen felszabadult és sanyarodását ezerfélekép nyögő népek s álladalmak
(1937 Ignotus)
Így játszik alá akaratlanul is Csurka István annak az álladalomnak, amelyet ostoroz
(1986 Beszélő)
1a.
vmely állam földrajzi területe, a hozzá tartozó természeti és mesterséges környezettel, lakossággal együtt; ország
földrészünknek többi álladalmairól ’s nemzetiségeiről
(1843 Wesselényi Miklós)
Az álladalom határai; ezek vagy természetesek, mint Franczia, és Spanyol királyságok közt a pyrenaei hegyek; vagy békekötések által meghatároztatvák
(1847 Ramóczy Valerián)
Pipin, franczia király 754-ben Kr. u.Krisztus után II. István római pápának ajándékozván azon darab földet, mit a Longobardoktól elfoglalt, támadt a pápa világi statusa; e kis álladalmat Nagy Károly, szintén franczia király (utóbb császár) 774-ben más darabbal nevelte
(1873 Táncsics Mihály)
1b. (tulajdonnév részeként is)
államszövetségként létező ország tartományi jellegű tagállama; állam
A szegény rabszolganép több szószolónak [!] veheti igénybe pártfogását, mint az egyesült álladalmak többi néposztályai
(1846 Pesti Divatlap)
Németország harmincz és nyolcz álladalmat zár magában
(1857 Fáy András¹)
2.
a rendi társadalom vmely osztálya, rétege, csoportja
Az ország 4 Álladalmakból, Státusokból áll
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
A’ mi Papjaink […] az Országnak mint els álladalmi (Status) meg-maradhatnak
(1790 Laczkovics János ford.Martinovics)
3.
helyzet, körülmény
Meg tud az igazán müveltt polgár […] a’ jelennek talán helytelen álladalmával is elégedni majd az isteni gondviselésnek megfoghatlan bölcsességére, majd az időnek mindeneket megérlelő haladására támaszkodván
(1838 Beke Ince Kristóf)
Miután jó álladalomban Lált [ti. lelt] mindent; földet, ’s lakosit, méltatja szemügyre
(1851 Egyed Antal ford.Ovidius)
3a.
állapot, minőség
az üdnek hoszsza (ha bár testjeknek álladalmát meg-változtatná-is) szeret szívöket meg-nem-másolhatná
(1798 Dugonics András)
bárcsak meg érhetném… Hogy testének állodalmát Eggy betegség fosztaná
(1814 Fárnyék Dávid)
ÖE: álladalomtan, álladalomtudomány, álladalomtudós
Vö. CzF. ~, állodalom; ÉrtSz.; TESz. állam; ÉKsz.; SzT.

Beállítások