elcsal ts ige 1a6

1. ’〈embert, állatot〉 előnyös dolog vonz, ill. előnyös dologgal csábítva, megtévesztve elhív v. (magával) elvisz (vhonnan v. vhova) vki’ ❖ Eukrates tsalt-el engemet kedves Émiliam; mert külömben mimódon hagytam volna én el a’ Házat egy Tenéked tett reggeli köſzöntés nélkül? (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 42) | régen tudom én [...], hogy kendet egy kulacs borral Újhelyig is el lehet csalni (1812 Kazinczy Ferenc 7163012, 260) | Ígérem, nem csalom el többé kutyádat (1906 Krúdy Gyula CD54) | Elcsalt engem a mezőről a város, Rég elszakadtunk s én nem értem már most Mit suttognak a fák (1913 Nagy Zoltán 9476003, 11) | Rosszhírű nők elcsalják magukkal a hiszékeny fiatalembereket és kifosztják őket (1923 Bókay János CD10) | Két elvtársunk kitalált mesével elcsalta a gyár elől a rendőrposztot (1956 Kádár János 2051060, 46).

1a. ’〈házastársat, munkavállalót stb. házastársától, munkaadójától stb.〉 a (szerződött) kapcsolat felbontására biztatva magához csábít’ ❖ itt az erszényem; de nem azért adom, hogy attól a gazdádtól, a kit említesz, elcsaljalak; maradj te csak az övé (1872 Győry Vilmos ford.–Shakespeare CD11) | úgy beszélsz, mintha csak egy szakács lenne a világon és az is Rothschildnál szolgálna, ahonnan nem lehet elcsalni (1898 Mikszáth Kálmán CD04) | [A Karolingok idején] nem volt szabad más vazallusát elcsalni, vagy mint szökevényt befogadni (1936 Váczy Péter CD42) | A mások házaséletét is tisztelnünk kell. Nem szabad megrontani azzal, hogy elcsaljuk a más feleségét, férjét (2000 Csiha Kálmán CD1211).

2. ’fondorlattal, csellel megszerez vkitől vmit’ ❖ Lajos elbízván magát fenyeget [ti. az ajándékba kapott kis kardjával]; megveti régi jó barátotskájit. Friderika a’ nénnye azt éſzre vévén el-tsallya töle a’ kardot (1783 Molnár János C0290, 122) | Elcsaltad a pénzünket, elloptad a lovunkat, elszöktetted a csizmáinkat: most megfogunk és beledobunk a vízbe (1857 Jókai Mór CD18) | Elhoztam, méltóságos uram, a cipőt; úgy kellett elcsalnom attól a pogány Filcsiktől, hogy előbb leitattam (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | A debreceni boltos, aki trafik mellett a lutriügyeket is kezelte, elcsalta a mérnöktől a nyertes lutricédulát, miután arra némi előleget adott (1927 Krúdy Gyula CD54) | A házkutatás során a pilótajáték révén több száz károsulttól elcsalt pénznek még csak töredéke sem került elő (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈személytől, intézménytől〉 a tulajdonát képező v. őt megillető dolgot elvéve, ill. eltitkolva magának megtartja’ ❖ Ez a kincs a legnyomorultabb emberek véres verítékéből van összegyűjtve; didergő emberek utolsó gúnyájából, éhező nyomorultak falatjaiból összeharácsolva, földönfutóvá tett telkes gazdák átkaival, özvegyek és árvák könnyhullatásaival megtetézve, országtul, királytul elcsalva, eldugva (1879 Jókai Mór CD18) | akármit kaptunk, cukrot, tésztát, pénzt, ebből mindig elcsaltam tőle (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | az adó, amit elcsaltak, 4-5 milliárd forint (1993 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’〈választást, sportmérkőzést v. annak eredményét〉 szabálytalan v. illegális eszközökkel befolyásolja, ill. meghamisítja’ ❖ az ezüstérmes litván csapat vezetői úgy érzik, a döntő játékvezetője elcsalta a mérkőzést (1995 Magyar Hírlap CD09) | [az algériai ellenzék szerint] az október 23-án megtartott helyhatósági választásokat a kormány elcsalta (1997 Magyar Hírlap CD09) | a rezsim hiába tett lehetetlenné minden független ellenőrzést, így sem tudta teljesen elcsalni az ellenzék jelöltje, Vojiszlav Kostunica győzelmét (2000 Figyelő CD2601).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csal; ÉKsz.; SzT. ~, elcsalhat; ÚMTsz.

elcsal tárgyas ige 1a6
1.
〈embert, állatot〉 előnyös dolog vonz, ill. előnyös dologgal csábítva, megtévesztve elhív v. (magával) elvisz (vhonnan v. vhova) vki
Eukrates tsalt-el engemet kedves Émiliam; mert külömben mimódon hagytam volna én el a’ Házat egy Tenéked tett reggeli köſzöntés nélkül?
(1775 Sófalvi József ford.Sulzer)
régen tudom én [...], hogy kendet egy kulacs borral Újhelyig is el lehet csalni
(1812 Kazinczy Ferenc)
Ígérem, nem csalom el többé kutyádat
(1906 Krúdy Gyula)
Elcsalt engem a mezőről a város, Rég elszakadtunk s én nem értem már most Mit suttognak a fák
(1913 Nagy Zoltán)
Rosszhírű nők elcsalják magukkal a hiszékeny fiatalembereket és kifosztják őket
(1923 Bókay János)
Két elvtársunk kitalált mesével elcsalta a gyár elől a rendőrposztot
(1956 Kádár János)
1a.
〈házastársat, munkavállalót stb. házastársától, munkaadójától stb.〉 a (szerződött) kapcsolat felbontására biztatva magához csábít
itt az erszényem; de nem azért adom, hogy attól a gazdádtól, a kit említesz, elcsaljalak; maradj te csak az övé
(1872 Győry Vilmos ford.Shakespeare)
úgy beszélsz, mintha csak egy szakács lenne a világon és az is Rothschildnál szolgálna, ahonnan nem lehet elcsalni
(1898 Mikszáth Kálmán)
[A Karolingok idején] nem volt szabad más vazallusát elcsalni, vagy mint szökevényt befogadni
(1936 Váczy Péter)
A mások házaséletét is tisztelnünk kell. Nem szabad megrontani azzal, hogy elcsaljuk a más feleségét, férjét
(2000 Csiha Kálmán)
2.
fondorlattal, csellel megszerez vkitől vmit
Lajos elbízván magát fenyeget [ti. az ajándékba kapott kis kardjával]; megveti régi jó barátotskájit. Friderika a’ nénnye azt éſzre vévén el-tsallya töle a’ kardot
(1783 Molnár János)
Elcsaltad a pénzünket, elloptad a lovunkat, elszöktetted a csizmáinkat: most megfogunk és beledobunk a vízbe
(1857 Jókai Mór)
Elhoztam, méltóságos uram, a cipőt; úgy kellett elcsalnom attól a pogány Filcsiktől, hogy előbb leitattam
(1899 Mikszáth Kálmán)
A debreceni boltos, aki trafik mellett a lutriügyeket is kezelte, elcsalta a mérnöktől a nyertes lutricédulát, miután arra némi előleget adott
(1927 Krúdy Gyula)
A házkutatás során a pilótajáték révén több száz károsulttól elcsalt pénznek még csak töredéke sem került elő
(1999 Magyar Hírlap)
2a.
〈személytől, intézménytől〉 a tulajdonát képező v. őt megillető dolgot elvéve, ill. eltitkolva magának megtartja
Ez a kincs a legnyomorultabb emberek véres verítékéből van összegyűjtve; didergő emberek utolsó gúnyájából, éhező nyomorultak falatjaiból összeharácsolva, földönfutóvá tett telkes gazdák átkaival, özvegyek és árvák könnyhullatásaival megtetézve, országtul, királytul elcsalva, eldugva
(1879 Jókai Mór)
akármit kaptunk, cukrot, tésztát, pénzt, ebből mindig elcsaltam tőle
(1927 Tersánszky Józsi Jenő)
az adó, amit elcsaltak, 4-5 milliárd forint
(1993 Országgyűlési Napló)
3.
〈választást, sportmérkőzést v. annak eredményét〉 szabálytalan v. illegális eszközökkel befolyásolja, ill. meghamisítja
az ezüstérmes litván csapat vezetői úgy érzik, a döntő játékvezetője elcsalta a mérkőzést
(1995 Magyar Hírlap)
[az algériai ellenzék szerint] az október 23-án megtartott helyhatósági választásokat a kormány elcsalta
(1997 Magyar Hírlap)
a rezsim hiába tett lehetetlenné minden független ellenőrzést, így sem tudta teljesen elcsalni az ellenzék jelöltje, Vojiszlav Kostunica győzelmét
(2000 Figyelő)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csal; ÉKsz.; SzT. ~, elcsalhat; ÚMTsz.

Beállítások