elcsigáz ts ige 4a

1. ’〈embert, állatot〉 kimerültté tesz, fizikailag v. szellemileg gyötrelmesen kifáraszt’ ❖ a lovak csakhamar elcsigáztatnak (1848 Görgey István 8160001, 45) | viselőssége alatt nem szabad az asszonyt elcsigázni (1898 Csapodi István ford.–Tissié C1253, 266) | A kisbirtokos fáradtan néz maga elé. Az a sok uj dolog, melyet ezeken a leckéken hallott, elcsigázta (1921 Kosztolányi Dezső 9359179, 167) | A magyar agarak között első helyet szerzett kutyus mindenesetre négy nap után meglehetősen elcsigázva távozott (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’a végletekig kihasznál vmit’ ❖ egy haszon nélkül elcsigázott éltére való szomorú visszapillantás (1831 Wesselényi Miklós C4549, 2) | a gyakran uralkodó száraz időjárás annyira elcsigázza a különben legjobb legelőt is, hogy néha hetekig alig van rajta annyi fű, mennyivel csak félannyi marhát is ki lehetne tartani (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045011, 64) | Pihentetnem kell képzeletemet és kedélyemet, ezeket az utolsó év harcai túlságosan elcsigázták (1958 Magyar Nemzet aug. 31. C0354, 8) | elcsigázza a végső erődet (1969 Abody Béla ford.–Fitzgerald 9001003, 25).

2. (rég) ’alakjában, formájában eltorzít vmit’ ❖ [a férfi a lánynak] a’ Fejét annyira el-tsigázta, hogy a’ füle töve által verve, és Agy-veleje megnyitva találtatnék (1785 Magyar Hírmondó C0273, 750) | [a Csaba nevű település lakóit] Csabaiaknak hívták. E’ szavat az után rútúl el-csigázták a’ Görög írók: így nevezvén azokat: Csabares, Chabares, Chazares, Abares, Avares (1806 Dugonics András C1481, 143) | [a németek] nyelveket a’ rövid mesterszavak kedvéért el nem tsigázták, mint az Orvosi Tár ’s a’ Jelenkor szerkeztetői a’ magyar nyelveket meggyomrozták (1834 Lovász Imre C2935, 63) | óriás-termetét elcsigázta a sok dolog (1856 Garay Alajos C1807, 150).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csiga; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

elcsigáz tárgyas ige 4a
1.
〈embert, állatot〉 kimerültté tesz, fizikailag v. szellemileg gyötrelmesen kifáraszt
a lovak csakhamar elcsigáztatnak
(1848 Görgey István)
viselőssége alatt nem szabad az asszonyt elcsigázni
(1898 Csapodi István ford.Tissié)
A kisbirtokos fáradtan néz maga elé. Az a sok uj dolog, melyet ezeken a leckéken hallott, elcsigázta
(1921 Kosztolányi Dezső)
A magyar agarak között első helyet szerzett kutyus mindenesetre négy nap után meglehetősen elcsigázva távozott
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
a végletekig kihasznál vmit
egy haszon nélkül elcsigázott éltére való szomorú visszapillantás
(1831 Wesselényi Miklós)
a gyakran uralkodó száraz időjárás annyira elcsigázza a különben legjobb legelőt is, hogy néha hetekig alig van rajta annyi fű, mennyivel csak félannyi marhát is ki lehetne tartani
(1856 Benkő Dániel ford.Stephens)
Pihentetnem kell képzeletemet és kedélyemet, ezeket az utolsó év harcai túlságosan elcsigázták
(1958 Magyar Nemzet aug. 31.)
elcsigázza a végső erődet
(1969 Abody Béla ford.Fitzgerald)
2. (rég)
alakjában, formájában eltorzít vmit
[a férfi a lánynak] a’ Fejét annyira el-tsigázta, hogy a’ füle töve által verve, és Agy-veleje megnyitva találtatnék
(1785 Magyar Hírmondó)
[a Csaba nevű település lakóit] Csabaiaknak hívták. E’ szavat az után rútúl el-csigázták a’ Görög írók: így nevezvén azokat: Csabares, Chabares, Chazares, Abares, Avares
(1806 Dugonics András)
[a németek] nyelveket a’ rövid mesterszavak kedvéért el nem tsigázták, mint az Orvosi Tár ’s a’ Jelenkor szerkeztetői a’ magyar nyelveket meggyomrozták
(1834 Lovász Imre)
óriás-termetét elcsigázta a sok dolog
(1856 Garay Alajos)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csiga; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások