eléldegél tn ige 1b1

(tárgyragos határozóval is) (kissé gúny is)(a szerény körülmények v. testi-lelki bajok ellenére) tartósan (megelégedettségben) él (vhol, vmeddig) vki’ ❖ Négyszer hat esztendőt eléldegéltem, ’S e’ szerént az emberek’ Szűk életének harmadáig éltem (1798 Csokonai Vitéz Mihály 7069061, 119) | [ha kiengednek a börtönből,] akkor majd eléldegélek egyik-másik atyámfia, jó barátom, hajdani kenyerespajtásom nyakán (1856 Jókai Mór CD18) | itt van a Váci uccában a Hölgyfutár, nem messzire a Kispipa, egész sereg kávéház, [...] minden két-három hétben lehoznak egy kis hazait, – egészen jól el lehet éldegélni itten (1927 Pásztor Árpád 9519018, 22) | [a fiú] hazamehetett volna dunántúli falujába is, ahol az édesanyjának háza van, s ott eléldegélhetett volna vele, amíg jobbra nem fordul a sora (1968 Déry Tibor 9107013, 420) | [a mozdonyvezető] elvette feleségül azt a gyöngélkedő asszonyt, aki mellesleg úgy betegen is igen sokáig eléldegélt még az újonnan felépített téglaházban (1986 Gion Nándor 9190003, 39).

a. (vmely tevékenységből v. jövedelmi forrásból) megélhetését tartósan biztosítva (szerényen) megél vki’ ❖ Ne légy magadhoz oly kemény, atyám; Van, a miből eléldegélhetünk (1832 Vörösmarty Mihály C4535, 426) | Mint katona tisztes havi fizetésemből becsületesen eléldegéltünk (1898 Gracza György CD45) | most is csak éppen arra telik, hogy eléldegéljünk (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

eléldegél tárgyatlan ige 1b1
(tárgyragos határozóval is) (kissé gúny is)
(a szerény körülmények v. testi-lelki bajok ellenére) tartósan (megelégedettségben) él (vhol, vmeddig) vki
Négyszer hat esztendőt eléldegéltem, ’S e’ szerént az emberek’ Szűk életének harmadáig éltem
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
[ha kiengednek a börtönből,] akkor majd eléldegélek egyik-másik atyámfia, jó barátom, hajdani kenyerespajtásom nyakán
(1856 Jókai Mór)
itt van a Váci uccában a Hölgyfutár, nem messzire a Kispipa, egész sereg kávéház, [...] minden két-három hétben lehoznak egy kis hazait, – egészen jól el lehet éldegélni itten
(1927 Pásztor Árpád)
[a fiú] hazamehetett volna dunántúli falujába is, ahol az édesanyjának háza van, s ott eléldegélhetett volna vele, amíg jobbra nem fordul a sora
(1968 Déry Tibor)
[a mozdonyvezető] elvette feleségül azt a gyöngélkedő asszonyt, aki mellesleg úgy betegen is igen sokáig eléldegélt még az újonnan felépített téglaházban
(1986 Gion Nándor)
a.
(vmely tevékenységből v. jövedelmi forrásból) megélhetését tartósan biztosítva (szerényen) megél vki
Ne légy magadhoz oly kemény, atyám; Van, a miből eléldegélhetünk
(1832 Vörösmarty Mihály)
Mint katona tisztes havi fizetésemből becsületesen eléldegéltünk
(1898 Gracza György)
most is csak éppen arra telik, hogy eléldegéljünk
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások