életadó¹ mn és fn (kissé vál)
I. mn 11A8
1. (átv is) ’〈olyan személy jelzőjeként, akitől élet származik, aki az élet létrehozásának tevékeny részese〉’ ❖ Jóltevő Oziris! élet-adó Atyánk! Izis, nyájas Anyánk! éljetek! éljetek! (1802 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | A megyeház […] évről-évre új intézményeknek lett életadó és ápoló szülőjévé (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | életadó anyák (1947 Szabad Föld máj. 4. C1537, 8) | Liber „pater”, életadó, megtermékenyítő atya (1959 Alföldy Géza CD52) | Ártatlant ölni: isteni felelősség; így is csak életadó istenségnek engedélyezhető (1969 Illyés Gyula 9274077, 62) | a más versekben életadó nő áldozathozatala itt az, hogy elébe megy az elkerülhetetlen végnek (1992 Ferencz Győző 2016034, 426).
1a. ’vminek a létrehozatalát, fennmaradását, fejlődését lehetővé tevő, elősegítő 〈személy, dolog stb.〉’ ❖ a technikai tudományok a gyakorlatos iparágakkal minálunk életadó viszonyban épen nem, vagy csak gyér kivételként állanak (1841 Kossuth Lajos CD32) | [Csapó Dániel] egyik életadó, leghatályosabb tagja volt a’ magyar gazd. egyesületnek (1844 Pesti Hírlap CD61) | a homéroszi költészetnek életadó nagy élménye (1928 Sinkó Ervin CD10) | [a Vas megyéhez tartozó Felső-Répcevidék] ragaszkodik életadó népi és kulturális hagyományaihoz (2000 Gyurácz Ferenc CD36).
2. (átv is) ’az élet jelenségeit, ill. vkinek a fizikai létezését, életét lehetővé tevő 〈dolog, hatás stb.〉’ ❖ lelki élet adó kenyere az embernek az Iſten igéje és minden ſzava (1777 Molnár János C3195, 115) | Remegő lábakkal egyenlőn Kezdtük az életadó földet tapdosni (1830 Vörösmarty Mihály 8524386, 199) | A tündöklő Nap, a lángsugarú Nap, az életadó Nap: az én paizsom! (1909 Oláh Gábor 9487060, 85) | Érezte, amint a forró kis száj beleharap az emlőjébe s a kis öklök belefurnak az élet-adó mellbe (1919 Szabó Dezső 9623005, 232) | a kosarat szorító kendő pereménél egy kacsa utat talált az életadó levegőhöz, az állat kidugta hápogó, sárga csőrét (1977 Kertész Imre² CD41) | [a] város életadó folyója (1997 Új Könyvek CD29).
2a. ’életörömöt sugárzó, az életkedvet serkentő 〈megnyilvánulás, jelenség stb.〉’ ❖ És szállásra hivá, táplálatos étkeket, és bort, És ada sok szép szót hozzá, melly életadóbb az Éteknél, ’s léleknevelőbb a’ tályai bornál (1828 Vörösmarty Mihály 8524385, 181) | Lajos feloldatá a fogoly bilincseit, s életadó mosolyával felbiztatva kérdé tőle: hogy mi módon akarta őt megölni saját tábora közepette? (1860 Jókai Mór CD18) | mindent eldob szép pásztora életadó szerelméért (1925 Gyergyai Albert CD10) | azoknak, akik ez előtt leborulnak, ez a kép életadóbb művészet, mint amilyenekről a maga Király Elemére firkálni fog (1931 Szabó Dezső 9623013, 145).
II. fn 1A
1. ’az a személy, lény v. állat, akitől élet származik, aki az élet létrehozásának tevékeny részese’ ❖ Térdre hullva vegyítém imádságomat a’ madarak’ dalaival, kik hangos torokkal bizonyíták, hogy ők is érzik az élet’ kellemét ’s hálával adósak az életadó iránt (1837 Aurora C0044, 320) | A’ vadak kölyke legalább életadóinak szeretetét birja (1839 Remény C3611, 37) | áldott emlékű életadóm (1875 Jókai Mór CD18) | A nő a Természet cinkostársa: az életadó (1923 Kuncz Aladár CD10) | Korpusz Ádám egyszer olvasta valahol, hogy akinek megmentjük az életét, ahhoz mindenkinél jobban ragaszkodunk a továbbiakban. Mint az életadó ragaszkodik a teremtményéhez (2007 Méhes Károly² 3150001, 81).
1a. ’vminek a létrehozatalát, fennmaradását, fejlődését lehetővé tevő, elősegítő személy v. dolog’ ❖ [Horatius] volt mintegy felébresztője, ’s új életadója a’ lucilusi satirának (1840 Athenaeum C0020, 721) | A’ tory ministerség, napjainkban, midőn minden, még a’ zsarnokság is megfinomodott, nem fog olly messze menni, mint hajdanta, de azért könnyen találhat alkalmat életadóinak kellemetlenséget okozni (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Tallérossy Zebulon] annyira egészséges és sikerült alkotás, hogy szinte élő embernek képzeljük. Maga életadója [ti. Jókai Mór] is [megszerette] (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | Ha nem így lett volna, fabatkát sem érne az a kereszténység, ami az írástudatlan galileai halászok kis csoportjából világvallássá, egy kultúra életadójává vált (1997 Magyar Hírlap CD09).
2. (ritk) ’az élet jelenségeit, ill. vkinek a fizikai létezését, életét lehetővé tevő dolog’ ❖ Lycisca nevén árulta magát, s mutogatta ott az ölét, fejedelmi Britannicus, életadódat (1961 e. Muraközy Gyula ford. CD17) | egyazon köldökzsinór az életadója (1972 Sütő András 9620018, 104).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.