elgyaláz ts ige 4a

1. (rég)(rosszat mondva róla v. rossznak minősítve) szid(almaz), gyaláz, becsmérel vkit’ ❖ [Angyal Bandi] teljes ifjúságba Hír-nevében talpig elgyalázva (1856 Tóth Endre¹ C4272, 39) | Soha holt hősöket jobban el nem gyaláztak, mint azt a kilencszáznyolcvanöt vitézt, aki a szentkirályi halmokon halva maradt (1897 Jókai Mór CD18) | az ipari munkásokat szokás épen nemzetközieknek elgyalázni (1912 Budapesti Hírlap nov. 16. C4700, 1).

2. (/irod) ’〈élőlényt〉 elgyötör, legyengít, ill. 〈használati tárgyat〉 rossz állapotba hoz, tönkretesz’ ❖ Minthogy [a tóba menekült embert] a fagyos víz el-gyalázta, egy lóra fel-tevék (1782 Magyar Hírmondó C0270, 28) | Peliván bor- és vereségtől elgyalázva ott aludt el az utcán (1854 Jókai Mór CD18) | [a sörétes puska kakasa] nem akart engedelmeskedni, mert nagyon el volt gyalázva a rozsdától (1862 Baksay Sándor C0734, 128) | Gyerekeket, fiatalt, meglettet egyformán elgyalázta ez a rejtélyes betegség (1937 Szentiványi Jenő 1145002, 75) | Az új szandál már a harmatot se nagyon szerette, de a sárból olyan elgyalázottan került ki, mintha a szemétdombon találták volna (1956 Fekete István 9142001, 68).

Vö. CzF.; ÉKsz.; ÚMTsz.

elgyaláz tárgyas ige 4a
1. (rég)
(rosszat mondva róla v. rossznak minősítve) szid(almaz), gyaláz, becsmérel vkit
[Angyal Bandi] teljes ifjúságba Hír-nevében talpig elgyalázva
(1856 Tóth Endre¹)
Soha holt hősöket jobban el nem gyaláztak, mint azt a kilencszáznyolcvanöt vitézt, aki a szentkirályi halmokon halva maradt
(1897 Jókai Mór)
az ipari munkásokat szokás épen nemzetközieknek elgyalázni
(1912 Budapesti Hírlap nov. 16.)
2. (/irod)
〈élőlényt〉 elgyötör, legyengít, ill. 〈használati tárgyat〉 rossz állapotba hoz, tönkretesz
Minthogy [a tóba menekült embert] a fagyos víz el-gyalázta, egy lóra fel-tevék
(1782 Magyar Hírmondó)
Peliván bor- és vereségtől elgyalázva ott aludt el az utcán
(1854 Jókai Mór)
[a sörétes puska kakasa] nem akart engedelmeskedni, mert nagyon el volt gyalázva a rozsdától
(1862 Baksay Sándor)
Gyerekeket, fiatalt, meglettet egyformán elgyalázta ez a rejtélyes betegség
(1937 Szentiványi Jenő)
Az új szandál már a harmatot se nagyon szerette, de a sárból olyan elgyalázottan került ki, mintha a szemétdombon találták volna
(1956 Fekete István)
Vö. CzF.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások