elhajt¹ ige 4a3 

1. ts (tárgy n. is) ’〈állat(csoport)ot〉(képes v. hajlandó) terel(ni), hajt(ani) vhol, v. így elvisz (vhonnan v. vhova), ill. 〈más tulajdonában levő állat(csoport)ot〉 eltulajdonítva v. (hatóságilag) lefoglalva így magával visz (vhonnan v. vhova) vki’ ❖ a’ nyáj az itatáſra el-hajtatott (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 29) | Tegnap egy fekete ſzem Páſztor Leánynak barlangja mellett találtam el hajtani tsordámat (1786 Révai Miklós C1663, 172) | Zld Martzi egy pár lovat az Istállóból elhajtvánn nékem ajándékozta a’ Grófom ha vissza hozom (1817 Wándza Mihály 8525028, 84) | a gulyakutakból kiapadt a viz; a ménest, ökörgulyát már is el kellett onnan hajtani (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Mikor menni kell, egy suhanc elhajtja őket [ti. a tulkokat] csendesen egy bottal (1869 Jókai Mór CD18) | Az öreg ürüs tavasztól őszig künn van a nyári tanyán, nem hajt el tarlóra, a lekaszált rétre (1911 Malonyay Dezső 8292022, 66) | Elhajtja az ember [a kocát] a kanhoz s négy hónap mulva már meg is szaporodik (1937 Darvas József CD10) | [a hajcsárok kivételesen] 10-12 marhát, továbbá 100-200 juhot is elhajtottak fejenként (1979 NéprajziLex. CD47) | [A kolhozszervezés idején] a család egyetlen tehénkéjét is elhajtották a közösbe (1987 Népszabadság szept. 15. C7837, 7) | volt olyan nap, hogy a hat magkacsát nyolcszor is elhajtotta a végrehajtó (1991 Őrszigethy Erzsébet 2038002, 18) | [a török portyázók] tömegesen hurcolták el az embereket és hajtották el a háziállatokat (2010 Kovács S. Tibor 3187001, 37).

1a. ts ’〈ember(csoporto)t〉 fenyegetve v. erőszakkal (fogolyként) terel vhol, ill. így kényszerít menni vhova, vmeddig, v. magával visz, elhurcol (vhonnan, vhova)’ ❖ rabságra el-hajtatott annyi ezerni ezer Kereſztényeken (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 411) | [Jellasics emberei] egy kanászt sok goromba lökések között magok előtt a statióig utmutatóúl elhajtottak (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [A tatárok] kilencvenötezer férfit hajtottak el Erdélyből Krímiába (1883 Jókai Mór CD18) | [az egyesült had Eszéktől Babócsáig] felperzselt mindent s a lakosságot ezernyi számmal hajtotta el, hogy a nagyvezír, ha újra kezdi a háborút, pusztán találja e vidéket (1898 Acsády Ignác CD16) | a vajda a székelyudvarhelyi várba négy mérföldnyi távolságból is berendeli őket [ti. a székelyeket] búzát rostálni s ha vonakodnak, leányaikat és szolgáikat hajtják el a munkába (1913 Márki Sándor CD55) | [az ávósok] a karácsonyi vacsorára váró foglyokat egyenként elhajtották maguk előtt (2005 Népszabadság dec. 24. C7853, melléklet [1]).

1b. ts (ritk) ’〈vadászkutya felvert vadat〉 huzamosan űz, hajt’ ❖ [a tacskó] egymagában órákig is elhajtja a rókát (1880 Vajda János C4643, 181).

1c. tn (rég, Vad) ’〈vadászkutya〉 a vadász(ok)tól távolodva hajtja a vadat’ ❖ két kutyánk van, többik el hajtának (1790 Gvadányi József C1924, 135) | Elhajtani a lövészsortól, von den Schützen treiben, el és visszahajtani: von den Schützen hin und zurück treiben (1860 Vadász-műszótár C1039, 39) | Legbajosabb azonban az egyetértés fönntartása, midőn a kopók messzebbre elhajtanak (1880 Vajda János C4643, 155).

2. ts ’〈ember v. állat〉 ijesztéssel, erőszakkal stb. elkerget, ill. távozásra felszólítva v. utasítva elküld (vhonnan, es. vhova) vkit, vmit’ ❖ ha valami Erdöre reá üttök, az Ellenséget abból ki-fogjátok nyomni, ha ti véllek az hegynek hágtok, azokat úgy el-fogjátok hajtani, a’ kik néktek ellent állanak (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098002, 7) | [a lovakat] a farkasok üzőbe vevén messzire elhajtották (1795 A rendtartó székely falu 7154056, 218) | a kapitány hajtotta el magától nejét (1846 Jókai Mór C2246, 113) | az általa elnyomottak erőre kapván, el tudják hajtani [a kényurat] (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Elhajtott egy legyet a keze fejéről (1907 Gárdonyi Géza C1842, 5) | [Az anya] az iskolásokat könyv, füzet, táska nélkül elhajtotta az iskolába (1964 Népszabadság dec. 13. C1501, 11) | Bűn lenne a tanúk minden szavát készpénznek venni, ám az is, ha elhajtanánk őket, mert nem mindig mondanak igazat (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈vmely érzés, körülmény, hatás stb. (által vmi)〉 arra késztet, kényszerít vkit, vmit, hogy maradjon távol vhonnan, ill. távozzon, menjen el (vhonnan v. vhova)’ ❖ a’ tenger, midön a’ ſzélvéſzben el ſzaggatván a’ töltéſeket, a’ zöld mezöt el borittya árjával, a’ ſzalado munkás embert kergeti, és vároſokat ’s falukat hajt el (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 125) | A’ [tőzeg] hamva, ha a’ fa’, ſzőllő-tőke’, és komló’ tövére öntik, el-hajtja a’ bolhát, hernyót és a’ férgeket (1796 Vizsgálódó Magyar Gazda 7494004, 398) | A félelem hajtja őket a csatába, ugyanaz majd el is hajtja onnan (1848 Jókai Mór CD18) | A költözködés szólítja el ősszel az énekes madarakat s hozza vissza őket tavaszra, ez hajtja el a vízimadarakat, mielőtt még a jég elborítja a vizeket (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 167) | A kültelki lányok félnek sötétedés után kiállni a járda-darabjukra. Ezért a vizsgálóbíró önmagát hibáztatja. Nyugtalansága el-elhajtja hozzánk (1988 Lengyel Péter 9397008, 290).

2b. ’〈szél, víz stb.〉 magával ragadva elvisz, ill. maga előtt hajtva elűz (vhonnan v. vhova, vmerre) vmit’ ❖ a’ lakoſok kénszeritteſſenek azt a’ hellységet mind addig oda hagyni, mig más tavaſzſzal újra meg-áradván a’ Nilus, ezt a’ döglött vizet el-hajtja (1786 Mátyus István C3067, 236) | Lomha, komor felhők fátyolát az égről Elhajták a szelek más idegen tájra (1886 Jakab Ödön C2194, 191) | [egy halász] a norvég partok mellett czirkált vitorlás csónakával, mikor hirtelen vihar támadta meg, s elhajtotta a Spitzbergákig (1895 Fővárosi Lapok C0163, 1842) | egyáltalában nem ritkaság, hogy a krokodílusokat a tengeráramlások messzire elhajtják (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a köd] csak akkor oszlik szét, ha a fütyülő szél elhajtja, valahova másfelé (1987 Népszava febr. 28. C7452, 9).

2c. ’〈folyékony v. légnemű anyagot〉(képes) áramoltat(ni) vhol, ill. így eljuttat vhova, v. eltávolít vhonnan vki, vmi’ ❖ [a tüdőben] erſzakas, és az hójagotskákat kiſzakaſztó fuváſsal a’ levegöt mindenfelé el lehet hajtani (1789 Rácz Sámuel 7278008, 65) | a’ Kávé, igen olajos réſzei által, igen el-hajtja ’s által járja vérünket (1790 A folyó és versbéli beszéd példái 7066003, 219) | Kénnel vegyűlt érenyt [= platinát] nyerhetni, ha ezt hevítve kéngőzt hajtunk el fölötte (1844 Nendtvich Károly 8330014, 409) | mit kell annak a szívnek összedolgozni, amíg egy nagy embernek a fejétől a talpáig elhajtja a vért! (1932 Krúdy Gyula CD54) | A cigarettafüstöt elhajtja a szeme elöl nagy, öblös kezével (1963 Népszava okt. 1. C4827, 3).

2d. (rég, ritk) ’〈elektromos töltésű test vele azonos töltésű testet〉 eltaszít, eltávolít magától’ ❖ Ha egy veres pecsétviasz-szál vagy rud szároz meleg gyapju ruhával dörzsöltetik, és az előbbi módon toll hozatik feléje, itt is először vonatik a’ toll, azután elhajtatik (1834 Garasos Tár 8625004, 79) | a’ két különböző villany egymást megközépíti; de ha egészen elválosztattak, mindenik tulajdon villanyának jeleit adja, az egyik magához vonván a’ másiktul elhajtott testeket (1834 Garasos Tár 8625004, 79).

3. ts elhajt vmire (rég v. nyj) ’〈vmely helytelen, elítélendő cselekedetre, magatartásra〉 késztet, rávisz vkit vmi’ ❖ bátran hartzollyunk mind azok [a dolgok] ellen, a’ mellyek minket valamelly bnre el-hajthatnának (1787 Kármán József¹ C2493, 110) | Rút bálványozáſra ket el-hajtotta [a hamis hit] (1793 Szőnyi Benjámin C3720, LI) | [A szegény embert] a baj sok mindenre elhajtja, amit a távolról nézők elítélnek (1934 Kiss Lajos¹ C5226, 269).

3a. (rég, ritk) ’〈vmely szándéktól, tevékenységtől〉 eltérít, eltántorít vkit vki’ ❖ Töb ilyen forma okokkal kivántam ſzándékátol el hajtani (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 142) | [Savoyai Jenő Zimonynak] vivásától el-hajtván a’ Frantziát, a’ mit hat eſztendeig nyertek, viſzſza ragadá tölök (1783 Molnár János C0292, 33).

4. ts ’〈kóros képződményt, élősködőt stb. vmely (gyógy)szer v. azt alkalmazva vki〉(képes) a szervezetből eltávolít(ani)’ ❖ Az orvoslás azt kévánnya, […] hogy az az ok el-hajtaſsék, a’ melly a’ vizellö tsöt bé-dugja (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck 7278027, 141) | porokat adtak néki, mellyek egy lapos giliſztát el-hajtottak tlle, és azzal meg-ſzntek az  gyötrelmei (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein 7083004, 528) | [az ún. korneuburgi marhapor] enyhén feloldó hatású, s ily módon a test minden romlott nedveit és a vér tisztátalanságait is elhajtja (1878 Vasárnapi Újság C7392, 163) | [a máj epeútjaiban megtelepedett mételyeket] a „Distol” nevű gyógyszer segítségével eredményesen el lehet hajtani (1947 Szabad Föld márc. 23. C1537, 6) | a vérehullató fecskefű elhajtja a vesekövet (1998 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’〈magzatot vmely szer(rel) v. beavatkozás(sal vki)〉(képes) a terhességet megszakítva az anyaméhből eltávolít(ani)’ ❖ Az Aſzſzonyi ſzemély […] kéſzakarttva akárminém tselekedetet viſz végbe, melly méhének gyümltsét el hajthattya (1787 Törvény a vétkekről ford. C2450, 63) | egy előkelő ifjú úrinő a napokban kuruzslással méhmagzatát elhajtotta (1885 Népszava ápr. 19. C7871, [3]) | Hát mér nem szólsz nekem? Én tizenegy gyereket hajtottam el! (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 114) | terem a Mecsek alján egy bizonyos fű, amelyből néhány szál elhajtja a magzatot (1933 Harsányi Gréte CD10) | a világon naponta 150000 magzatot hajtanak el, ami 50-60 millió művi tehességmegszakítást jelent évente (1994 Magyar Hírlap CD09).

4b. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy betegséget, kóros folyamatot, állapotot vmely szer, eljárás, ill. annak segítségével vki, es. vmi (képes) elmulaszt(ani), megszüntet(ni)〉’ ❖ Néha tſak laſſú vér folyáſra is ájúlás kvetkezik; de ugyan e’ miá meg-is áll a’ vér folyás, és az etzet ſzagólás is el hajtja (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 520) | A’ Kávé többnyire el-hajtja az álmat, ’s álmatlanságot okoz (1790 A folyó és versbéli beszéd példái 7066003, 219) | [A tyúkszemet] tajtékkővel (Bimsſtein) ’surolni, ha meleg vizzel megpuhittatott, igen jó, el is hajtja ha még nem igen régi (1830 Némethy József ford. 8333002, 36) | a’ régi gyógymódnak első gondja a’ kiütést kenés, égetés s. t. által hajtani el a’ bőrrül (1843 Társalkodó C7980, [121]) | [a ló] kehét elhajtotta a csiszár (1857 Hegedüs Lajos C2051, 61).

5. ts ’〈hátaslovat v. járművet〉 lovasaként, hajtójaként v. sofőrként irányítva (képes v. hajlandó) vezet(ni) vhol, ill. 〈más tulajdonában levő járművet〉 eltulajdonítva így elvisz (vhonnan) vki’ ❖ terhes szekerek s szánok hajtatnak el rajtok [ti. nyomtatáskor a gabonakévéken] (1817 Hasznos Mulatságok C0176, 53) | Azért legény ez a talpán! Úgy elhajtja a lovat, akár egy kocsis (1889 Vasárnapi Újság C7403, 38) | Tavaly sikerült neki [ti. Strusownak] „Béres” nevű versenylovát elsőnek hajtani el a cél előtt (1899 Pesti Hírlap ápr. 30. C5647, 8) | Vasárnap este az állomásról ismeretlen tettes az őrizetlenül hagyott postakocsit elhajtotta (1909 Népszava okt. 5. C7477, 7) | A soffőrnek, ha az autót kijavítja és elhajtja, a zsákmányból kétszázmillió koronát, legkevesebb 50 millió koronát ígértek (1924 Pesti Hírlap szept. 16. C5672, 9) | A jómadarak, miután elhajtották a kiszemelt autót, rendszerint felajánlották a tulajdonosnak, hogy méltányosnak nem nevezhető árért vásárolja vissza gépkocsiját (2005 Népszabadság júl. 4. C7853, 18).

5a. tn ’〈jármű(vel annak vezetőjeként, ritk. utasaként vki)〉 elmegy (vhonnan v. vhova, vmerre), ill. (így) elhalad vhol’ ❖ A’ ſzent Városból Némelly dolgára ki lépvén Útnak ered, ’s Jerikóba ſiet. Már félig el hajtott, ’S hogy bé jut vatsorára, nagyon táplálja reménység (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 74) | a’ vevőnek kotsissa a’ lovakkal és kotsival elhajtott (1823 Pucz Antal C3541, 25) | Látnak bús koldust és megesik rajta szívük, a’ mellette csinos hintóban vigan elhajtó ellen viszont keserüség támad bennük (1841 Széchenyi István CD1501) | egy hatalmas nagy vontató-gőzös szokatlan sebességgel […] elhajtott mellettünk (1863 Birly István C1118, 33) | A fiákeres ezután nemsokára levette a pepita színű takarókat lovai hátáról, és elhajtott oda, ahol fenséges gazdája várakozott rá (1925 Krúdy Gyula CD54) | Ősz nő, ötvenéves, biciklin hajt el vonatunk mellett (1982 Népszabadság máj. 15. C7832, 14) | Beülünk az autóba, és elhajtunk valamerre (1985 Szakonyi Károly 9635002, 28) | A baleset helyszínéről elhajtó Fiat Unót hosszú ideig kerestette a francia rendőrség (1998 Magyar Hírlap CD09).

6. ts ’(ember v. vmely erőforrás) (képes) működtet(ni), hajt(ani) vmit’ ❖ Eggy Frantzia Mester ember Bourgesben ollyan kézi malmot kéſzített, mellyben a’ malom-követ nyóltz ember igen könnyen el-hajthatja (1791 Mindenes Gyűjtemény 7457065, 109) | annyit sirtunk, hogy elhajtana a vize egy malmot (1882 Vidor Pál C4490, 67) | nem valószínű, hogy a higany-gőzturbina a jövőben […] komoly versenytársa legyen a víz-gőzturbinának, mert hiszen aligha van annyi higany a világon, amennyivel a ma használatos 80-100.000 kw.-os összes telepeket el lehetne hajtani (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 288) | [az időnkénti áramhiány miatt] egy külön váltakozó áramú generátort is kellene beszerezni, amelyet a gőzgép még el tudna hajtani (1965 Fonó Albert CD30) | Nagyobb szél két pár követ, erős szél három kőjáratos szélmalmot is elhajtott (1991 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz. elhajt¹; ÉKsz. elhajt¹; SzT. elhajt¹, elhajtatik, elhajthat, elhajtott; ÚMTsz. elhajt¹; ÉKsz.².