elhangzik tn ige 18a4
1. (rég, ritk, átv is) ’〈vminek a hangja〉 vhova eljut, elhallatszik’ ❖ a’ mozsaraknak messzire elhangzott dörgései (1796 Magyar Kurír C0329, 361) | Dicsőséged hire Nápolyig elhangzék (1855 Degré Alajos C1402, 127) | A városkában […] szintén ugattak ilyen éjszakákon a kutyák, de a pihenőn túl alig hangzott el a hangjuk (1928 Gellért Hugó ford.–Szergejev-Censzkij CD10).
2. ’nyilvános megfogalmazást nyer vmi, ill. 〈nyilvánosan megfogalmazott dolog〉 vmiről v. vkihez szól’ ❖ a pap imádkozik, megáldja a menyasszonyt és a vőlegényt, – kicseréli gyűrűiket s egyszer csak elhangzik a legédesebb vallomás, a „holtomiglan-holtodiglan!” egész életre szóló igérete (1884 Endrődi Sándor 8125103, 102) | a mentelmi jog „sérelméről” elhangzó kisgazdafogadkozásokat nem kell tulságosan komolyan venni (1921 Népszava 2136001, 5) | Az első üdvözlőbeszéd az uradalmi főerdőtanácsos ajkáról a megjelent főispánhoz hangzott el (1938 Tersánszky Józsi Jenő 9706013, 65) | Először hangzott el, hogy az agrármeteorológia milyen fontos szerepet tölt be az országban és nem kap megfelelő támogatást, pedig agrárország vagyunk (1996 Természet Világa CD50).
3. (ritk) ’〈vmely esemény v. cselekvés〉 hangot adva megtörténik, végbemegy’ ❖ Komolyan hangzott el a’ háromnegyed tizenkettőre Therezia tornyában; Budapest tornyai mind hallaták órahangjaikat a’ mély csendben (1834 Garasos Tár 8625002, 94) | ha utolsó verése szivemnek elhangzik, szorítsd karjaid közé a’ játékviadalok’ hősét! (1836 Jósika Miklós 8212005, 164) | Két lövés hangzik el egyszerre. Majd valahonnan egy harmadik. A tankból felcsap a láng, meg a füst (1981 Dénes Tibor 9812003, 172).
3a. ’〈szóbeli megnyilatkozás, előadás, zene stb.〉 befejeződik, véget ér’ ❖ „Haljon meg Béla, ha nem mást, Mint koronát választ!” tompán így hangzik el ajkán A’ vétkes szózat (1825 Vörösmarty Mihály 8524156, 283) | – Próbára legények! Alig hangzott el e felhívás, már három nyalka huszár termett itt lóháton (1864 Petheő Dénes 8365004, 225) | A Rákóci induló elhangzott, kevés vártatva az arany paszománttal diszitett vörös bársony atillás cigányok, ott az emeleti karzaton, egy lassú csárdást kezdtek rá (1888 Kalocsa Róza 8221005, 63) | Dukas A bűvészinas című szimfonikus műve hangzott el színes, lendületes előadásban (1963 Népszabadság febr. 2. C1500, 8) | rádióban elhangzott irodalmi műsorok (1973 Czine Mihály 2042050, 74).
4. (kissé rég, irod) ’〈vminek a hangja〉 elnémul, már nem hallható’ ❖ Nem ismersz? olly hamar elhangozott Szavam szívedből? (1820 Kisfaludy Károly C2672, 12) | Most is hallom e dalt, elhangzott bár: „Cserebogár, sárga cserebogár!” (1848 Petőfi Sándor C3502, 349) | Vannak régi, örökre elhangzott hangok, amelyek azonban verssorokban, szavak megválasztásában, kihalt modulációkban lappangva élnek s várnak a föltámasztásra (1923 Kuncz Aladár CD10).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.