eligazító mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → eligazít.
II. mn 11A3
1. ’a térbeli tájékozódást segítő, útbaigazító 〈tárgy, dolog〉, ill. arra jellemző 〈szerep, funkció〉’ ❖ [Szabó Dezső] azok közé az európai keresők közé tartozik, akik elsőül vizsgálják az új század arcát, s liberalizmus, marxizmus és klerikalizmus közt viszolgó magyar ösztönünkhöz Európa egén is megtalálják az eligazító csillagokat (1939 Németh László² 9485032, 68) | Az előadások és ünnepélyek színhelyén eligazító táblák segítették a tájékozódást (1966 Hiller István² CD52) | egy részletes, eligazító csillagtérképet (1999 Magyar Hírlap CD09) | Az ajtóknak nem kell feltétlenül fehérnek lenniük, a más-más árnyalatú ajtólapoknak irányító, eligazító szerepük is lehet (1999 Lakáskultúra CD39).
1a. ’a (helyes) tájékozódást, eligazodást segítő, iránymutató 〈megnyilvánulás, tény stb.〉, ill. arra jellemző 〈cél, jelleg〉’ ❖ Ezen eligazító észrevétel némi helybehagyásra látszatott találni (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [A fiumei lakosság nemzetiségi hovatartozásának megállapításában] némileg eligazító külső jel az írásmód, mivel az olasz családok nevük utolsó cs-jét ch, a horvát családok pedig ć jegygyel írják (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A félelem pedig ma a vak maradiságnak a legbutább és legpusztítóbb formája. Ma többet ér, mert történelmileg eligazítóbb: egy merész rosszakarat mint egy gyáva jóindulat (1936 Szabó Dezső 9623006, 3) | eligazító jellegű a könyv záró apparátusa (1999 Új Könyvek CD29) | eligazító célú irodalomjegyzék (2000 Figyelő CD2601).
2. (rég) ’visszautasítást kifejező 〈felelet, viselkedés〉’ ❖ Korb bekommen, kosarat kapni, v. eligazító feleletet kapni (1799 Német–magyar és magyar–német lexikon C3049, 82) | anyád, kit az ifju vonzó külseje ’s szerény viselete nem engedék ugyan elutasitólag föllépni, utóbb miután Szenczy Gyula komoly szándokáról meg leve győződve, eligazitó módokról kezdett gondolkodni (1848 Életképek C0107, 842).
III. fn 1A
1. ’olyan személy v. dolog, aki v. amely vki(k) számára (vmely kérdésben) útmutatással szolgál’ ❖ [Brisits Frigyes lelkipásztorként a budapesti rendőrség dolgozóinak] készséges lelki gondozója és eligazítója (1938 Korunk Szava 2131001, 398) | [Forgács Éva] kötete a legjobb eligazítók közé tartozik a modern magyar művészet világában (1994 Új Könyvek CD29) | [A kiállításon] a látnivalók között a legbiztosabb eligazító maga a történelem (1996 Magyar Hírlap CD09).
2. ’tájékoztatást (és utasítások átadását) szolgáló írás v. beszéd, ill. (hivatalos) alkalom, esemény’ ❖ Ilyen [ti. a bizottsági napirenddel kapcsolatos kifogás] sűrűn előfordul, ezért vannak a kedd reggeli bizottsági eligazítók, hogy az összhangot megteremtsük (1994 Országgyűlési Napló CD62) | [A frankfurti könyvvásár magyar pavilonjában] mindenhol elhelyeznek szórólapokat, turisztikai eligazítókat és a kapcsolódó rendezvényekről szóló prospektusokat (1998 Magyar Hírlap CD09) | [A politikust] piárrutinja még viszi előre, de mondandója már nem igazán polgárcsemege. Szokásos szerda reggeli rádiós eligazítójában a minap például egyenesen önmaga árnyéka volt (1999 Magyar Hírlap CD09) | [Kádár János] 1948–49 során a belügyi apparátusnak szánt eligazítóiban és a nyilvánosság előtt elmondott beszédeiben egyértelműen állást foglalt az egyház szétverése mellett (2000 M. Kiss Sándor CD17).
3. ’vállalat, minisztérium stb. tudakozó helyisége, ill. annak ügyeletese’ ❖ Kérem, hadnagy elvtárs, bőröndjeit egyelőre hagyja itt, ön pedig foglaljon helyet az eligazítóban (1954 Népszava júl. 28. C4844, 2) | [az asztalnál ülő férfi] a telefonügyeletes és az eligazító szerepét töltötte be (1961 Népszava aug. 30. C4825, 3).
Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.