eljár ige 1a6

1. tn ’többször v. rendszeresen elmegy vmely célból, ill. vhova, vkihez’ ❖ a’ leg eleveneb’ tarsaságokba szinte úgy el-jár még (1778 Bessenyei György¹ ford.–Bessenyei C1093, 61) | Naponkint eljár Bájvőlgyi Irmához (1840 Fáncsy Lajos ford.–Bayard–Théaulon 8135001, 96) | Tóbiás, komám uram, jobb napjaimban, jobb fizetés mellett pedellusom volt, és hiven eljár most is apró szolgálatokra házamhoz (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 248) | tartott ökröt, lovat, eljárt fuvarba is (1855 Jókai Mór C2228, 2) | szükség volt a pénzváltókra, s azok szintugy eljártak vásárról vásárra, mint a rövidáru- és rőfös kereskedők (1885 Salamon Ferenc 8402015, 443) | Amióta (1317.) rendes tengeri összeköttetés létesült Európa északi részeivel, nevezetesen Brüggevel, Velence hajói oda is eljártak (1906 Domanovszky Sándor 9111002, 26) | Mind a ketten eljártunk dolgozni (1978 Lengyel Péter 9397003, 346).

1a. ’〈otthonából〉 rendszeresen elmegy, eltávozik’ ❖ a leánnyal nincs találkozása, Mert a leány a sírból szinte eljár (1845 Petőfi Sándor CD01) | [a kis báró] még vacsora után is eljárt hazulról a báróné tudta nélkül (1921 Schöpflin Aladár CD10) | Már el-eljártam hazulról. Nevek érdekeltek, cégtáblák, és terek s utcák nevei (1947 Szabó Lőrinc 9629165, 93) | Esténként a munkások többsége eljárt otthonról (2000 Magyar néprajz CD47).

1b. (rég, irod) ’〈hír〉 vhova, ill. messzire elmegy, eljut’ ❖ [Szigetvár] híre eljárt már egész Sztambulig (1860 Jókai Mór CD18) | Hozzá csak a hős diadalainak a hire járt el (1884 Jókai Mór C2310, 208) | Eljár a hirem, miként a forgószél (1885 k. Hangay Oktáv C2021, 13).

1c. (kissé rég, irod) ’〈gondolat, figyelem〉 elkalandozik, vhol másutt jár’ ❖ ugy eljárt az esze mindannyínak, hogy a tűzre rakni régen elfeledtek (1857 Vas Gereben 8514016, 58) | „Lám, a művelt ember keze, a könyvolvasó emberé […] !” gondolta messze eljáró gondolattal (1912 Kaffka Margit CD10) | Ó Istenem merre el nem jártak gondolataim (1915 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Így eljárt az esze, míg a többiek tomboltak és ordítottak (1941 Móricz Zsigmond C5086, 272).

2. ts (rég) ’〈utat, ill. nagyobb területet〉 bejár, végigjár, ill. bebarangol’ ❖ Kanisátúl fogva az egéſz Nemes Vármegyét hoſzſzában Uzoráig eljártam (1775 Csapó József 7062001, 291) | Eljárta egész Európát, és észre nem vette, hogy se az oroszság, se a törökség, se a lengyelség, se a ráczság eme költött európai ruhában nem öltözött. Mégis úgy elbolondította a magyarokat, hogy sokan a nagyok közül, elvetvén a magyar ruhát, németben jártanak (1790 Dugonics András 7087014, 18) | Miglen te a’ magas nyárfák alatt eljárod kedves útadat, én majd kosárba gyüjtöm a’ virágokat (1824 Vörösmarty Mihály 8524394, 284) | eljárom a várost, a tereket és az utcákat, keresem azt, akit szeret az én lelkem… (1973 Sütő András 9620001, 38).

2a. (rég) ’〈tekintet〉 végigfut, végigpásztáz vmit’ ❖ Még egyszer járta-el tekintete a’ vidéket (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 84) | mindenütt van, mindent eljár Szeme, mint villám (1831 Vörösmarty Mihály CD01).

2b. (rég) ’〈hír vmely helyet〉 terjedve bejár, betölt’ ❖ [a király] keserves halála ſzintén az egész világ határait, vagy réſzeit el-járta (1791 Balia Sámuel C0747, 76) | A’ dézmával való fenyegetés hírtelen eljárta a’ Falut (1818 Böszörményi Pál ford.–Schlez C1178, 130).

2c. (kissé rég, átv is) ’〈szag, nedvesség stb.〉 áthat, átjár, betölt vmit’ ❖ borzaſzto hideg járván el tetétől fogva talpig erejimet, minden tetemeim refzketni kezdettenek (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 278) | Már a jó kenetek illatinak árja Az egész levegőt hirtelen eljárja (1845 e. Batsányi János CD01) | Villanyként járá el az örömnek érzete kebleinket (1846 Pesti Divatlap C5839, 856) | az egyik sarokban a bakkandallón már vizes nyers fa füstölgött, annak a füstje eljárta a szobát (1912 Móricz Zsigmond CD10) | nagyon eljárta a nedvesség azt [ti. az öngyújtót] is, nem akar gyulladni (1940 Veres Péter 9771009, 54).

2d. (kissé rég) ’〈több személyt v. helyet, dolgot stb.〉 sorjában felkeres, végiglátogat’ ❖ Járd-el Méheidet, megleled ezeket [ti. a liszttel megjelölt tolvaj méheket], Mert nem dughatják el liſztes köntösöket (1774 Vesmás Márton C4461, 44) | eljártam a’ város’ ritkaságait. Mi sok szép van e’ világban, a’ mi nem áll könyvekben! (1822 Kisfaludy Károly 8242032, 51) | ő eljárta a’ tartozókat, intette, sürgette a’ fizetésre (1841 Pesti Hírlap CD61) | Kedden reggel ujból eljárják a vőfények a vendégeket, figyelmeztetve, hogy a mai szent napon van a hütlés [= esküvő] és menyegző (1871 Orbán Balázs CD22) | én most elmegyek a legényekkel tovább mulatni, mert kötelességünk van, el kell járni a jányos házakat (1935 Móricz Zsigmond C5088, 224).

2e. (rég) ’〈több egynemű dolgot〉(gondolatban) sorra vesz, sorra vizsgál’ ❖ Ha minden Irókat, a’ kik az Épitésnek Mesterségéröl irtanak, el-járok; semmit azokban nem találok, hanem tsak hoszszas és méjj gondolatokat (1777 Kovács Ferenc¹ C2757, XVIII) | Ha elmémmel el-járom az Iſteni Jóſágnak tsudáit, minden lépéſenn mennyire nevelkedik az én bámuláſom! (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 154) | Tſak ezekbl is eléggé kitetszik a’ Magyar idſzóknak [= igéknek] ſokaſágok és ſzép egymáſból ſzármazások: de hogy ez mégis ſzembe tnbb légyen: imhol két id ſzóval a’ ſzokottabb végzeteket eljárom és eladom (1790 Főldi János C1759, 164) | [az emberi elme] eljárja az Embereknek Társaságait, vi’sgálja azoknak fundamentomait (1812 Ercsei Dániel C1616, 12) | A’ közjót ki vigyázza? kinek vagyon Isten előtte? Járjuk-el: a’ törvényszékekben millyenek ülnek? (1825 Aurora C0033, 12).

3. ts ’〈vmely táncot〉 eltáncol’ ❖ Halius járta-el ſzép Laodamáſſal, Illett nekik a’ táncz, ha járták egy-máſſal (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 87) | A hány faja, neme a magyar táncznak van: eljárták ők azt mind (1864 Petheő Dénes 8365004, 224) | eljárnak egy menüettet (1911 Pásztor Árpád 9519011, 174) | egy-egy táncot eljárnak az éjszakában (1941 Veres Péter 9771013, 118).

4. ts (rég, túlzó) ’〈ember, állat lábát〉 a megerőltetően sok járásban elkoptatja’ ❖ a’ sok futásban mind a’ négy lábát a’ hajló tsontig el-járván, már tsak alíg mozoghatott fájdalmában (1805 Báró de Manx történetei ford. C3026, 71) | Jajh! De agyon vagyok fáradva. Majd eljártam a két lábamat (1869 Jókai Mór C2268, 324) | beteg vagyok, fáj a lábam, melyet már majd térdig eljártam a bécsi Burg kormányképességi meredek lépcsőin (1909 Borsszem Jankó márc. 14. C5028, 2).

5. tn ’(többször v. rendszeresen) elhalad vhol, ill. elmegy vminek a közelében’ ❖ A’ Bán Úr ö Excellentziája, a’ rekrutákat az  el-indulásokkor maga eltt el-járatja, […] és a’ vitézségre [,] Hazájokhoz való hségre inti ket (1789 Magyar Merkurius C0341, 54) | megnyíltanak a sorok, és ő, Mint az eső villám, szaporán eljára közöttök (1823–1824 Vörösmarty Mihály CD01) | Naponként eljártam Róza ablaka alatt (1846 Petőfi Sándor 8366445, 17) | A lóvonat a fogadó előtt járt el a Kerepesi úton (1931 Krúdy Gyula CD54) | Mindennap fél Bukarestet átsétáltuk, amíg a gyárba értünk. Eljártunk egy hatalmas mosoda mellett (1974 Tóth Béla² 2049010, 21).

5a. (rég) ’〈út〉 húzódik, végigfut vmi mellett’ ❖ a kijelölt keritetlen árurakhely mellett kocsiut jár el (1846 Hetilap CD61) | később már csak gyalogút járt el [a kolostor] fala mellett (1872 Jókai Mór CD18).

5b. (ritk) ’hosszasan jön-megy, járkálva elidőzik vhol vki’ ❖ el-eljár itt a folyosón Négy órahosszat is (1867 Arany János ford.–Shakespeare C3730, 50).

6. tn ’〈vmely módon, kül. vmilyen öltözékben〉(kénytelen) hosszabb ideig jár(ni) vki’ ❖ ez a’ tömérdek sok ember ringyrongyban is eljár (1851 A Falu Könyve C1667, 4) | hát hiszen szívesen eljár ő [ti. a huszár] gyalog is (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | veszek neki a magam pénzéből olyan ruhákat, hogy egy grófné is eljárhatna bennük (1919 Barta Lajos 9033003, 59) | Nyáron eljárhattunk mezítláb, őszire cipő kell (1933 Szép Ernő CD10) | Élete végéig eljárhat benne [ti. a bőrkabátban] a templomba (1967 Moldova György 9449007, 64).

7. tn (rég, irod) ’〈szerkezet vmennyi ideig〉 megállás nélkül működik’ ❖ A gép forog, az alkotó pihen. Év-milliókig eljár tengelyén, Mig egy kerékfogát ujítni kell (1863 Madách Imre 8284005, 511).

8. tn (kissé rég) ’〈(megszabott) idő(tartam)〉 végéhez ér, lejár, letelik’ ❖ a’ juhot, nem lehet tovább a’ tenyéſzéſre venni; hanem tſak 7. vagy leg-fellyebb 8. eſztendeig, és a’ midön az az idö el-járt, azután a’ méſzár-ſzékre kell el-adni (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462001, 42) | Megváltóm! már korom eljárt; Érett alma vagyok (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358009, 414) | Előre sajnáljuk, hogy ez a 4 hét hamar eljár (1949 Szabad Föld jan. 16. C1538, 2) | A vérszerződések kora eljárt (1974 Boldizsár Miklós 1022001, 187).

9. tn (vál, hiv is) ’〈vmely (sajátos) módon〉 cselekszik, ill. hajt végre vmely műveletet, tevékenységet’ ❖ Ezen tudományok nélkl hasznosan ’s hiven eljárhatunk ugyan az ollyan foglalatosságokban, mellyek leginkább tsak szorgalmatosságot és gyakorlást vagy egynéhány könny maximát [= szabályt] kívánnak; de nem lehet senki tökélletes ember ’s nem mehet nagyra semmi tudományban és fontos hivatalban, ha ezekben nem jártas (1798 Kis János¹ ford.–Meiners 7177011, 19) | regulák szerint eljárni (1820 Helikoni Kedvtöltés 8635001, 65) | bámulnom kell a mód felett, mely szerint e vitatkozásban ama rendszer védelmezői eljártak (1846 Eötvös József 8126039, 370) | csökönyös lovak vasalásánál következőképpen kell eljárni (1895 Rákos Ernő 8384002, 22) | Azon lelkész vagy vallási szertartás teljesítésére jogosított más személy, ki egyházi összeadásnál eljár, mielőtt a felek igazolták volna, hogy a házasságot a polgári tisztviselő előtt megkötötték: vétséget követ el és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (1900 Rézbányai József 8637001, 593) | Balzac a tudós módjára jár el: elemez (1913 Ambrus Zoltán C0606, 15) | [az állat] szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat (1998 Tények könyve CD37).

9a. tn (hiv is) ’〈hivatalos testület(nél) v. hivatalos személy(nél vki)(vmilyen módon) intézkedik, teendőt végez v. ügyet (el)intéz’ ❖ megveregette az ügyvédje vállát, ha a pörében eljárt (1882–1883 Mikszáth Kálmán 8312003, 92) | A pályaművek megbirálásában […] három akadémiai tag jár el (1887 Akadémiai Értesítő C0365, 181) | A rendőrség eljárt a villámos társaságnál, hogy a kocsikban, perronokon és megállóhelyeken külön figyelmeztető táblát helyezzenek el, melyek óvatosságra intik a közönséget (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 12) | a pápai udvarnál eljáró követek (1934 Bánlaky József CD16) | a bírói szerepet társadalmilag elismert, a helyi szabályok szerint eljáró szerv vagy személy töltötte be (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153009, 780) | Deáknak kellett ügyében a Pénzügyminisztériumnál eljárni, hogy fizetését május 4-től kezdődő időre visszamenőleg kiutalják (1998 Dobszay Tamás CD51) | A tanács tiltakozására Molnár tanácsnok eljárt Bánhidy Antalnál, aki intézkedett a bútorok visszaviteléről (2000 Csősz László CD58).

9b. ts (rég) ’〈ügyet〉 elintéz’ ❖ meg ne tudja ám, hogy én jártam el a dolgát (1872 Tolnai Lajos C4208, 171) | Kitenné a püspök káplánnak, az én hazámba, Alsó-Tompára, s onnan majd eljárnám én, hogy egyszer csak felső-tompai pap lenne (1885 Tolnai Lajos C4211, 20) | Kasos felkelt, hogy még valami dolgát eljárja a városban (1933 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

9c. tn eljár vmiben (rég) ’vmely feladatnak v. tisztségének eleget téve (vhogyan) tevékenykedik, teendőit ellátja’ ❖ Hányszor elzném meg hajnal mosolygását, A tiszta forrásnak csudálván folyását, Ki szüntelen eljár kötelességében És vizeit küldi a tenger öblében (1772 Barcsay Ábrahám 7019025, 50) | minden bizonynyal hijányosan fog azon nevelő hivatalában eljárni, kinek a’ tanításról helyes képzete nincs (1825 Szilasy János 8450003, 31) | Szónok egy káptalan követe vala, kit szívesben láttam volna tisztében eljárni egy szentatyai zsinatban, mint alkotmányos nemzetnek jeles tagokkal bíró országgyűlésén (1834–1835 Ormós Zsigmond 8341009, 199) | eljártunk híven a megbizatásban (1851 Rónay Jácint 8396007, 20) | az a buzgalom, a melylyel minden rábízott dologban, de különösen a kanczellári teendőkben […] eljár – ő szentsége előtt is ismeretesek (1906 Tóth-Szabó Pál CD55).

9d. tn eljár vmivel, vkivel ’vmilyen módszert, gyakorlatot követve foglalatoskodik, bánik vmivel v. vkivel’ ❖ éppen ugy mint a hogy fent leirtam, egyébként is ugy kell eljárni evvel a tésztával is (1892 Zilahy Ágnes C6079, 239) | Ha megszáradtak, akkor ugyanúgy kell eljárni velök [ti. a papírból összepréselt golyókkal], mint a szén-brikettel (szénporból készült fűtőanyag) (1918 Néplap 2109001, 252) | egy hajóskapitány egy rakomány rongybálával sem járhat el ilyen módon (1949 Örkény István ford.–Conrad 9500023, 69) | Az alapellátásban dolgozók nap mint nap szembesülnek azzal a dilemmával, hogyan járjanak el neurotikus vagy pszichoszomatikus tünetekkel jelentkező betegeikkel (1991 Barcy Magdolna 2035001, 143).

9e. tn eljár vkivel, vmivel szemben ’vmilyen módon viselkedik, vmilyen magatartást tanúsít vkivel, vmivel szemben’ ❖ Olaszországtól többé a jelenben nincs mit várni. De ez legalább teljes becsületességgel járt el velünk szemben (1866 Kossuth Lajos CD32) | Úgy járt el Egyiptommal szemben, mint atyja Babyloniával szemben; és a hódítónak meg volt a maga oka, a miért ilyen szívesnek mutatkozott az imént legyőzöttek iránt (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | ha szeretett engem, akkor becstelenség ily módon járni el velem szemben. Ha pedig nem szeretett, akkor becstelenség volt, hogy csókolózott velem (1913 Csáth Géza CD10) | Ha egy zsidó – úgy mondják – kiméletlenül jár el embertársával szemben, amikor az bajban van vagy szenved, joggal kételkedhetünk zsidó származásának tisztaságában (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205).

9f. tn eljár vkivel, es. vmivel szemben (hiv is)(hivatalos) intézkedéseket tesz vkivel, es. vmivel szemben’ ❖ akinél még van [ti. gitt], az adja rögtön vissza, mert ha megtudom, hogy valamelyiknél maradt, azzal szemben a legszigorúbban fogok eljárni (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 93) | tisztán láttam a végletekig folytatott pörösködés következéseit, és vérzett volna a szivem, ha úgy kellett volna eljárnom önnel szemben, a hogyan a feleim érdeke parancsolta (1908 Ambrus Zoltán 9006015, 41) | az egyházak kezdettől fogva biróságokat állítottak fel, hogy ezek az erkölcsök felett felügyeletet gyakoroljanak, a bünökkel szemben eljárjanak (1910 Rábold Gusztáv ford.–Calvin CD1211) | a hivatal szigorúan eljár a mulasztókkal szemben (1998 Magyar Hírlap CD09).

9g. tn eljár vki ellen (hiv is) ’〈hatóság(ot képviselő személy)〉 vizsgálatot folytat, ill. a szükséges, rendsz. büntető intézkedéseket foganatosítja vki ellen’ ❖ [a törvényhatósági elnöknek kell] a hűtelen, vagy hanyag adószedő ellen, rögtön szigorúan eljárni (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Kérdem a belügyminisztert, intézkedett-e, hogy a Jockey-Clubban lefolyt, máris hirhedtté vált kártyacsata szereplői ellen eljárjon a hatóság? (1941 Kellér Andor 9317001, 26) | nem az ügyészség az, amely eljár ezek ellen a politikusok ellen (1993 Országgyűlési Napló CD62).

Fr: idő, kéz, nyelv, száj.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. jár; ÉKsz.; SzT. ~, eljárattatik, eljárhat, eljáró, eljárt, eljártat, eljártattat; ÚMTsz.

eljár ige 1a6
1. tárgyatlan
többször v. rendszeresen elmegy vmely célból, ill. vhova, vkihez
a’ leg eleveneb’ tarsaságokba szinte úgy el-jár még
(1778 Bessenyei György¹ ford.Bessenyei)
Naponkint eljár Bájvőlgyi Irmához
(1840 Fáncsy Lajos ford.Bayard–Théaulon)
Tóbiás, komám uram, jobb napjaimban, jobb fizetés mellett pedellusom volt, és hiven eljár most is apró szolgálatokra házamhoz
(1853 e. Fáy András¹)
tartott ökröt, lovat, eljárt fuvarba is
(1855 Jókai Mór)
szükség volt a pénzváltókra, s azok szintugy eljártak vásárról vásárra, mint a rövidáru- és rőfös kereskedők
(1885 Salamon Ferenc)
Amióta (1317.) rendes tengeri összeköttetés létesült Európa északi részeivel, nevezetesen Brüggevel, Velence hajói oda is eljártak
(1906 Domanovszky Sándor)
Mind a ketten eljártunk dolgozni
(1978 Lengyel Péter)
1a.
〈otthonából〉 rendszeresen elmegy, eltávozik
a leánnyal nincs találkozása, Mert a leány a sírból szinte eljár
(1845 Petőfi Sándor)
[a kis báró] még vacsora után is eljárt hazulról a báróné tudta nélkül
(1921 Schöpflin Aladár)
Már el-eljártam hazulról. Nevek érdekeltek, cégtáblák, és terek s utcák nevei
(1947 Szabó Lőrinc)
Esténként a munkások többsége eljárt otthonról
(2000 Magyar néprajz)
1b. (rég, irod)
〈hír〉 vhova, ill. messzire elmegy, eljut
[Szigetvár] híre eljárt már egész Sztambulig
(1860 Jókai Mór)
Hozzá csak a hős diadalainak a hire járt el
(1884 Jókai Mór)
Eljár a hirem, miként a forgószél
(1885 k. Hangay Oktáv)
1c. (kissé rég, irod)
〈gondolat, figyelem〉 elkalandozik, vhol másutt jár
ugy eljárt az esze mindannyínak, hogy a tűzre rakni régen elfeledtek
(1857 Vas Gereben)
„Lám, a művelt ember keze, a könyvolvasó emberé […] !” gondolta messze eljáró gondolattal
(1912 Kaffka Margit)
Ó Istenem merre el nem jártak gondolataim
(1915 Tersánszky Józsi Jenő)
Így eljárt az esze, míg a többiek tomboltak és ordítottak
(1941 Móricz Zsigmond)
2. tárgyas (rég)
〈utat, ill. nagyobb területet〉 bejár, végigjár, ill. bebarangol
Kanisátúl fogva az egéſz Nemes Vármegyét hoſzſzában Uzoráig eljártam
(1775 Csapó József)
Eljárta egész Európát, és észre nem vette, hogy se az oroszság, se a törökség, se a lengyelség, se a ráczság eme költött európai ruhában nem öltözött. Mégis úgy elbolondította a magyarokat, hogy sokan a nagyok közül, elvetvén a magyar ruhát, németben jártanak
(1790 Dugonics András)
Miglen te a’ magas nyárfák alatt eljárod kedves útadat, én majd kosárba gyüjtöm a’ virágokat
(1824 Vörösmarty Mihály)
eljárom a várost, a tereket és az utcákat, keresem azt, akit szeret az én lelkem…
(1973 Sütő András)
2a. (rég)
〈tekintet〉 végigfut, végigpásztáz vmit
Még egyszer járta-el tekintete a’ vidéket
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
mindenütt van, mindent eljár Szeme, mint villám
(1831 Vörösmarty Mihály)
2b. (rég)
〈hír vmely helyet〉 terjedve bejár, betölt
[a király] keserves halála ſzintén az egész világ határait, vagy réſzeit el-járta
(1791 Balia Sámuel)
A’ dézmával való fenyegetés hírtelen eljárta a’ Falut
(1818 Böszörményi Pál ford.Schlez)
2c. (kissé rég, átv is)
〈szag, nedvesség stb.〉 áthat, átjár, betölt vmit
borzaſzto hideg járván el tetétől fogva talpig erejimet, minden tetemeim refzketni kezdettenek
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Már a jó kenetek illatinak árja Az egész levegőt hirtelen eljárja
(1845 e. Batsányi János)
Villanyként járá el az örömnek érzete kebleinket
(1846 Pesti Divatlap)
az egyik sarokban a bakkandallón már vizes nyers fa füstölgött, annak a füstje eljárta a szobát
(1912 Móricz Zsigmond)
nagyon eljárta a nedvesség azt [ti. az öngyújtót] is, nem akar gyulladni
(1940 Veres Péter)
2d. (kissé rég)
〈több személyt v. helyet, dolgot stb.〉 sorjában felkeres, végiglátogat
Járd-el Méheidet, megleled ezeket [ti. a liszttel megjelölt tolvaj méheket], Mert nem dughatják el liſztes köntösöket
(1774 Vesmás Márton)
eljártam a’ város’ ritkaságait. Mi sok szép van e’ világban, a’ mi nem áll könyvekben!
(1822 Kisfaludy Károly)
ő eljárta a’ tartozókat, intette, sürgette a’ fizetésre
(1841 Pesti Hírlap)
Kedden reggel ujból eljárják a vőfények a vendégeket, figyelmeztetve, hogy a mai szent napon van a hütlés [= esküvő] és menyegző
(1871 Orbán Balázs)
én most elmegyek a legényekkel tovább mulatni, mert kötelességünk van, el kell járni a jányos házakat
(1935 Móricz Zsigmond)
2e. (rég)
〈több egynemű dolgot〉 (gondolatban) sorra vesz, sorra vizsgál
Ha minden Irókat, a’ kik az Épitésnek Mesterségéröl irtanak, el-járok; semmit azokban nem találok, hanem tsak hoszszas és méjj gondolatokat
(1777 Kovács Ferenc¹)
Ha elmémmel el-járom az Iſteni Jóſágnak tsudáit, minden lépéſenn mennyire nevelkedik az én bámuláſom!
(1787 Péczeli József ford.Young)
Tſak ezekbl is eléggé kitetszik a’ Magyar idſzóknak [= igéknek] ſokaſágok és ſzép egymáſból ſzármazások: de hogy ez mégis ſzembe tnbb légyen: imhol két id ſzóval a’ ſzokottabb végzeteket eljárom és eladom
(1790 Főldi János)
[az emberi elme] eljárja az Embereknek Társaságait, vi’sgálja azoknak fundamentomait
(1812 Ercsei Dániel)
A’ közjót ki vigyázza? kinek vagyon Isten előtte? Járjuk-el: a’ törvényszékekben millyenek ülnek?
(1825 Aurora)
3. tárgyas
〈vmely táncot〉 eltáncol
Halius járta-el ſzép Laodamáſſal, Illett nekik a’ táncz, ha járták egy-máſſal
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
A hány faja, neme a magyar táncznak van: eljárták ők azt mind
(1864 Petheő Dénes)
eljárnak egy menüettet
(1911 Pásztor Árpád)
egy-egy táncot eljárnak az éjszakában
(1941 Veres Péter)
4. tárgyas (rég, túlzó)
〈ember, állat lábát〉 a megerőltetően sok járásban elkoptatja
a’ sok futásban mind a’ négy lábát a’ hajló tsontig el-járván, már tsak alíg mozoghatott fájdalmában
(1805 Báró de Manx történetei ford.)
Jajh! De agyon vagyok fáradva. Majd eljártam a két lábamat
(1869 Jókai Mór)
beteg vagyok, fáj a lábam, melyet már majd térdig eljártam a bécsi Burg kormányképességi meredek lépcsőin
(1909 Borsszem Jankó márc. 14.)
5. tárgyatlan
(többször v. rendszeresen) elhalad vhol, ill. elmegy vminek a közelében
A’ Bán Úr ö Excellentziája, a’ rekrutákat az  el-indulásokkor maga eltt el-járatja, […] és a’ vitézségre [,] Hazájokhoz való hségre inti ket
(1789 Magyar Merkurius)
megnyíltanak a sorok, és ő, Mint az eső villám, szaporán eljára közöttök
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
Naponként eljártam Róza ablaka alatt
(1846 Petőfi Sándor)
A lóvonat a fogadó előtt járt el a Kerepesi úton
(1931 Krúdy Gyula)
Mindennap fél Bukarestet átsétáltuk, amíg a gyárba értünk. Eljártunk egy hatalmas mosoda mellett
(1974 Tóth Béla²)
5a. (rég)
〈út〉 húzódik, végigfut vmi mellett
a kijelölt keritetlen árurakhely mellett kocsiut jár el
(1846 Hetilap)
később már csak gyalogút járt el [a kolostor] fala mellett
(1872 Jókai Mór)
5b. (ritk)
hosszasan jön-megy, járkálva elidőzik vhol vki
el-eljár itt a folyosón Négy órahosszat is
(1867 Arany János ford.Shakespeare)
6. tárgyatlan
〈vmely módon, kül. vmilyen öltözékben〉 (kénytelen) hosszabb ideig jár(ni) vki
ez a’ tömérdek sok ember ringyrongyban is eljár
(1851 A Falu Könyve)
hát hiszen szívesen eljár ő [ti. a huszár] gyalog is
(1872 Mikszáth Kálmán)
veszek neki a magam pénzéből olyan ruhákat, hogy egy grófné is eljárhatna bennük
(1919 Barta Lajos)
Nyáron eljárhattunk mezítláb, őszire cipő kell
(1933 Szép Ernő)
Élete végéig eljárhat benne [ti. a bőrkabátban] a templomba
(1967 Moldova György)
7. tárgyatlan (rég, irod)
〈szerkezet vmennyi ideig〉 megállás nélkül működik
A gép forog, az alkotó pihen. Év-milliókig eljár tengelyén, Mig egy kerékfogát ujítni kell
(1863 Madách Imre)
8. tárgyatlan (kissé rég)
(megszabott) idő(tartam) végéhez ér, lejár, letelik
a’ juhot, nem lehet tovább a’ tenyéſzéſre venni; hanem tſak 7. vagy leg-fellyebb 8. eſztendeig, és a’ midön az az idö el-járt, azután a’ méſzár-ſzékre kell el-adni
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
Megváltóm! már korom eljárt; Érett alma vagyok
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
Előre sajnáljuk, hogy ez a 4 hét hamar eljár
(1949 Szabad Föld jan. 16.)
A vérszerződések kora eljárt
(1974 Boldizsár Miklós)
9. tárgyatlan (vál, hiv is)
〈vmely (sajátos) módon〉 cselekszik, ill. hajt végre vmely műveletet, tevékenységet
Ezen tudományok nélkl hasznosan ’s hiven eljárhatunk ugyan az ollyan foglalatosságokban, mellyek leginkább tsak szorgalmatosságot és gyakorlást vagy egynéhány könny maximát [= szabályt] kívánnak; de nem lehet senki tökélletes ember ’s nem mehet nagyra semmi tudományban és fontos hivatalban, ha ezekben nem jártas
(1798 Kis János¹ ford.Meiners)
regulák szerint eljárni
(1820 Helikoni Kedvtöltés)
bámulnom kell a mód felett, mely szerint e vitatkozásban ama rendszer védelmezői eljártak
(1846 Eötvös József)
csökönyös lovak vasalásánál következőképpen kell eljárni
(1895 Rákos Ernő)
Azon lelkész vagy vallási szertartás teljesítésére jogosított más személy, ki egyházi összeadásnál eljár, mielőtt a felek igazolták volna, hogy a házasságot a polgári tisztviselő előtt megkötötték: vétséget követ el és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő
(1900 Rézbányai József)
Balzac a tudós módjára jár el: elemez
(1913 Ambrus Zoltán)
[az állat] szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat
(1998 Tények könyve)
9a. tárgyatlan (hiv is)
〈hivatalos testület(nél) v. hivatalos személy(nél vki) (vmilyen módon) intézkedik, teendőt végez v. ügyet (el)intéz
megveregette az ügyvédje vállát, ha a pörében eljárt
(1882–1883 Mikszáth Kálmán)
A pályaművek megbirálásában […] három akadémiai tag jár el
(1887 Akadémiai Értesítő)
A rendőrség eljárt a villámos társaságnál, hogy a kocsikban, perronokon és megállóhelyeken külön figyelmeztető táblát helyezzenek el, melyek óvatosságra intik a közönséget
(1917 Budapesti Hírlap)
a pápai udvarnál eljáró követek
(1934 Bánlaky József)
a bírói szerepet társadalmilag elismert, a helyi szabályok szerint eljáró szerv vagy személy töltötte be
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
Deáknak kellett ügyében a Pénzügyminisztériumnál eljárni, hogy fizetését május 4-től kezdődő időre visszamenőleg kiutalják
(1998 Dobszay Tamás)
A tanács tiltakozására Molnár tanácsnok eljárt Bánhidy Antalnál, aki intézkedett a bútorok visszaviteléről
(2000 Csősz László)
9b. tárgyas (rég)
〈ügyet〉 elintéz
meg ne tudja ám, hogy én jártam el a dolgát
(1872 Tolnai Lajos)
Kitenné a püspök káplánnak, az én hazámba, Alsó-Tompára, s onnan majd eljárnám én, hogy egyszer csak felső-tompai pap lenne
(1885 Tolnai Lajos)
Kasos felkelt, hogy még valami dolgát eljárja a városban
(1933 Tersánszky Józsi Jenő)
9c. tárgyatlan eljár vmiben (rég)
vmely feladatnak v. tisztségének eleget téve (vhogyan) tevékenykedik, teendőit ellátja
Hányszor elzném meg hajnal mosolygását, A tiszta forrásnak csudálván folyását, Ki szüntelen eljár kötelességében És vizeit küldi a tenger öblében
(1772 Barcsay Ábrahám)
minden bizonynyal hijányosan fog azon nevelő hivatalában eljárni, kinek a’ tanításról helyes képzete nincs
(1825 Szilasy János)
Szónok egy káptalan követe vala, kit szívesben láttam volna tisztében eljárni egy szentatyai zsinatban, mint alkotmányos nemzetnek jeles tagokkal bíró országgyűlésén
(1834–1835 Ormós Zsigmond)
eljártunk híven a megbizatásban
(1851 Rónay Jácint)
az a buzgalom, a melylyel minden rábízott dologban, de különösen a kanczellári teendőkben […] eljár – ő szentsége előtt is ismeretesek
(1906 Tóth-Szabó Pál)
9d. tárgyatlan eljár vmivel, vkivel
vmilyen módszert, gyakorlatot követve foglalatoskodik, bánik vmivel v. vkivel
éppen ugy mint a hogy fent leirtam, egyébként is ugy kell eljárni evvel a tésztával is
(1892 Zilahy Ágnes)
Ha megszáradtak, akkor ugyanúgy kell eljárni velök [ti. a papírból összepréselt golyókkal], mint a szén-brikettel (szénporból készült fűtőanyag)
(1918 Néplap)
egy hajóskapitány egy rakomány rongybálával sem járhat el ilyen módon
(1949 Örkény István ford.Conrad)
Az alapellátásban dolgozók nap mint nap szembesülnek azzal a dilemmával, hogyan járjanak el neurotikus vagy pszichoszomatikus tünetekkel jelentkező betegeikkel
(1991 Barcy Magdolna)
9e. tárgyatlan eljár vkivel, vmivel szemben
vmilyen módon viselkedik, vmilyen magatartást tanúsít vkivel, vmivel szemben
Olaszországtól többé a jelenben nincs mit várni. De ez legalább teljes becsületességgel járt el velünk szemben
(1866 Kossuth Lajos)
Úgy járt el Egyiptommal szemben, mint atyja Babyloniával szemben; és a hódítónak meg volt a maga oka, a miért ilyen szívesnek mutatkozott az imént legyőzöttek iránt
(1899 Nagy képes világtörténet)
ha szeretett engem, akkor becstelenség ily módon járni el velem szemben. Ha pedig nem szeretett, akkor becstelenség volt, hogy csókolózott velem
(1913 Csáth Géza)
Ha egy zsidó – úgy mondják – kiméletlenül jár el embertársával szemben, amikor az bajban van vagy szenved, joggal kételkedhetünk zsidó származásának tisztaságában
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
9f. tárgyatlan eljár vkivel, es. vmivel szemben (hiv is)
(hivatalos) intézkedéseket tesz vkivel, es. vmivel szemben
akinél még van [ti. gitt], az adja rögtön vissza, mert ha megtudom, hogy valamelyiknél maradt, azzal szemben a legszigorúbban fogok eljárni
(1907 Molnár Ferenc²)
tisztán láttam a végletekig folytatott pörösködés következéseit, és vérzett volna a szivem, ha úgy kellett volna eljárnom önnel szemben, a hogyan a feleim érdeke parancsolta
(1908 Ambrus Zoltán)
az egyházak kezdettől fogva biróságokat állítottak fel, hogy ezek az erkölcsök felett felügyeletet gyakoroljanak, a bünökkel szemben eljárjanak
(1910 Rábold Gusztáv ford.Calvin)
a hivatal szigorúan eljár a mulasztókkal szemben
(1998 Magyar Hírlap)
9g. tárgyatlan eljár vki ellen (hiv is)
〈hatóság(ot képviselő személy) vizsgálatot folytat, ill. a szükséges, rendsz. büntető intézkedéseket foganatosítja vki ellen
[a törvényhatósági elnöknek kell] a hűtelen, vagy hanyag adószedő ellen, rögtön szigorúan eljárni
(1848 Kossuth Hírlapja)
Kérdem a belügyminisztert, intézkedett-e, hogy a Jockey-Clubban lefolyt, máris hirhedtté vált kártyacsata szereplői ellen eljárjon a hatóság?
(1941 Kellér Andor)
nem az ügyészség az, amely eljár ezek ellen a politikusok ellen
(1993 Országgyűlési Napló)
Fr: idő, kéz, nyelv, száj
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. jár; ÉKsz.; SzT. ~, eljárattatik, eljárhat, eljáró, eljárt, eljártat, eljártattat; ÚMTsz.

Beállítások