elkínlódik tn ige 12a3
1. ’〈vmennyi ideig (vmely bajjal)〉 kínlódva szenved’ ❖ Ezen betegségben pedig még eddig ugyan, egy is meg nem holt; de el kínlódnak öt hat hétig is (1798 Bécsi Magyar Merkurius C0347, 16) | annyira elgyötört a betegség, hogy bajosan reméltem tavaszt érhetni. A tavaszon levegő változtatásra kifordultam vala Zsibóra, itt ujra elkinlódtam egy darabig (1819 Kazinczy Ferenc C2569, 457) | a szerencsétlen [karóba húzott ember] elkínlódott ott napokig: csak akkor vették le, ha másnak kellett helyet adni (1892 Jókai Mór CD18) | magának van elsősége arra nézve, hogy a szenvedésektől megszabaduljon. Én majd csak elkínlódom tovább a magam bajával (1931 Krúdy Gyula CD54).
2. ’nehézségek között kínlódva, tengődve él’ ❖ Mily jó lesz ott [ti. a halál után] el-elbeszélni A nyomorról, mit átaléltünk, […] Én addig majd csak elkínlódom, S bár szenvedjek, te ne adj rája (1879 Benedek Aladár C3304, 91) | a sokgyerekes apai házban épp hogy elkínlódtak napról-napra (1924 Fehér Margit CD10) | az Új-Embert nemzik titkos szerelmek. Az is majd elkínlódik ezer évig (1944 Weöres Sándor 9788359, 59) | hátha lehetne irodista, s keresne annyit, hogy elkínlódnék belőle a gyerekekkel (1977 Szabó Magda 9630003, 140).
3. ’hosszasan, kínlódva(, eredménytelenül) munkálkodik vmin v. foglalkozik vmivel vki’ ❖ Két ’s több eſztendökig el-kinlódott némely gyermek rajta [ti. a latin nyelv tanulásán] (1788 Vályi András C4334, 29) | [a halott] szeme most sincs behunyva, nem lehetett azt többé lenyomni. Három falubeli öregasszony […] órákig elkínlódott e művelettel, de a szemek nem csukódtak be (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | Esti parancsosztástól fekvésig elkínlódott azzal a betyár levéllel, de most megvan (1930 Török Sándor CD10) | néhány új szakasz beiktatásával elkínlódunk a pontosabb megfogalmazáson (2001 Országgyűlési Napló CD62).
3a. ’hosszasan, sok türelmet, fáradságot vesztegetve rá foglalkozik, vesződik vkivel vki’ ❖ [az új szakács érkezéséig] ha nem egésszen jó is, el kínlódom [a régivel] (1819 Cserey Farkas² C2569, 297) | olykor a nyelvet maga is nehezen beszélő szülő két-három órát is elkínlódik a gyerekkel egy-egy délután (1997 Magyar Hírlap CD09).
4. (ritk) ’nagy nehézségek árán, kínlódva elmegy vhonnan, v. eljut vhova, vmeddig’ ❖ kétségbeesett vakmerőséggel este, minden rémület százezerszeres megsokszorozódásának idején, gyötrelmes kultúraszükségletből elkínlódom hazulról (1922 Szilágyi Géza CD10) | föl kellett mászni a Sárga szikla tetejére. Százszor is megpróbálta, belekapaszkodott, mászott, mászott fölfelé, de alig haladt egy keveset, visszagurult oda, ahol a mászást kezdte. […] Hej, szegény világ, vetett ágy, – vakarta fejét Szikra – hát idáig elkínlódtam s innét kelljen visszafordulnom? (1927 Benedek Elek 1015001, 53).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.