elkötelezettség fn 3B8

1. ’személynek, csoportnak, szervezetnek az a tulajdonsága v. belső állapota, hogy vmely személyt, csoportot, szervezetet, ügyet, eszmét stb. hűségesen, feltétel nélkül, odaadóan szolgál, támogat, ragaszkodik hozzá, ill. vkinek, vminek ilyen volta’ ❖ [a rendek] a’ magok 100 eſztendktl fogva meg bizonyitott magaſztalásra méltó hívségeket ’s el kötelezettségeket, Tartománnyok Fejedelme és Ura eránt, ez úttal is, köteleſſégekhez képest [megújítják] (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0171, 461) | [a szubvencionált színház] a hagyományokhoz való elkötelezettsége miatt mindenütt nagy, irodalmi és művészi területeket kénytelen átengedni a magánvállalkozásnak (1930 Hevesi Sándor CD10) | Hruscsov válaszában rámutatott egyfelől az olasz kormány atlanti elkötelezettségére, másfelől pedig az olasz nép békeakaratára (1958 Esti Hírlap ápr. 8. C0122, 5) | [Kahána Mózes] tudatosan vállalja már a párt, a munkásosztály ügye melletti elkötelezettséget (1966 Diószegi András CD53) | Aigner Lajos szabadkőműves elkötelezettségén nem lehet csodálkozni (2000 Schőn István CD40).

2. (Pénz) ’pénzfizetésre v. más vagyoni érték szolgáltatására irányuló kötelezettség’ ❖ Az állami költségvetés ezen túlmenően további 10%-os mértékig kíván ’92-re is garanciát vállalni a szolidaritási alapból történő kifizetéseket illetően, ami éves szinten önmagában 6–7 milliárd forintos elkötelezettséget jelent (1991 Országgyűlési Napló CD62) | Közvetlen hitel és hitelgarancia formájában 1994 végéig több mint 100 millió dollár elkötelezettséget vállalt az ügynökség, az érvényben lévő biztosítási szerződések értéke mintegy 300 millió dollár (1995 Magyar Hírlap CD09) | 1997-ben az előirányzott kiadások közel 60 százaléka a múltból örökölt elkötelezettség (1997 Magyar Hírlap CD09).

Sz: elkötelezettségű.

Vö. ÉKsz.

elkötelezettség főnév 3B8
1.
személynek, csoportnak, szervezetnek az a tulajdonsága v. belső állapota, hogy vmely személyt, csoportot, szervezetet, ügyet, eszmét stb. hűségesen, feltétel nélkül, odaadóan szolgál, támogat, ragaszkodik hozzá, ill. vkinek, vminek ilyen volta
[a rendek] a’ magok 100 eſztendktl fogva meg bizonyitott magaſztalásra méltó hívségeket ’s el kötelezettségeket, Tartománnyok Fejedelme és Ura eránt, ez úttal is, köteleſſégekhez képest [megújítják]
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
[a szubvencionált színház] a hagyományokhoz való elkötelezettsége miatt mindenütt nagy, irodalmi és művészi területeket kénytelen átengedni a magánvállalkozásnak
(1930 Hevesi Sándor)
Hruscsov válaszában rámutatott egyfelől az olasz kormány atlanti elkötelezettségére, másfelől pedig az olasz nép békeakaratára
(1958 Esti Hírlap ápr. 8.)
[Kahána Mózes] tudatosan vállalja már a párt, a munkásosztály ügye melletti elkötelezettséget
(1966 Diószegi András)
Aigner Lajos szabadkőműves elkötelezettségén nem lehet csodálkozni
(2000 Schőn István)
2. (Pénz)
pénzfizetésre v. más vagyoni érték szolgáltatására irányuló kötelezettség
Az állami költségvetés ezen túlmenően további 10%-os mértékig kíván ’92-re is garanciát vállalni a szolidaritási alapból történő kifizetéseket illetően, ami éves szinten önmagában 6–7 milliárd forintos elkötelezettséget jelent
(1991 Országgyűlési Napló)
Közvetlen hitel és hitelgarancia formájában 1994 végéig több mint 100 millió dollár elkötelezettséget vállalt az ügynökség, az érvényben lévő biztosítási szerződések értéke mintegy 300 millió dollár
(1995 Magyar Hírlap)
1997-ben az előirányzott kiadások közel 60 százaléka a múltból örökölt elkötelezettség
(1997 Magyar Hírlap)
Sz: elkötelezettségű
Vö. ÉKsz.

Beállítások