ellakik² ige 12a7

1. tn (rég, átv is) ’eltelik, (túlságosan) jóllakik (vmivel)’ ❖ Meg-örlt f-képpen a’ Gond-viſel; le-is-öletett egy Ürüt, és ket [ti. Zoltánt és Ócsát] helyre el-laktatta (1786 Dugonics András 7087012, 93) | ülve tüzek körülött pírítani nyársra vonott húst Szoktak, ’s ellakván harczokról hallani vágytak (1823 Czuczor Gergely C1244, 123) | az 1840-iki örökváltsági törvény után már nem hiszünk embert a középkori feudalismus sympathiával annyira ellakottat, a ki nem volna magának megvallani kénytelen, hogy a patriarchaság csalképének vége van (1843 Kossuth Lajos CD32) | soha így el nem laktam disznófarkas babbal! (1888 Jókai Mór CD18).

2. ts (rég v. nyj) ’〈vmilyen alkalmat, ünnepet〉 lakomával, evés-ivással megül’ ❖ Talám most laktuk el mind kettönknek a’ tort (1789 Mátyási József C3065, 233) | Haj rá! haj! lakjuk el a búbánat torát (1846 Arany János 8014001, 142) | [Felső-Ausztriában] keresztelés után a kocsmában vagy otthon ellakják a paszitát (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a halottas tánc] abban a hiedelemben gyökerezett, hogy a házasulandó sorba serdült halottat ki kell házasítani, el kell lakni a menyegzőjét, mert ehhez joga van (1968 Bálint Sándor 9022002, 155).

Vö. CzF.; ÉrtSz. ellakik²; ÉKsz. ellakik²; ÚMTsz.

ellakik² ige 12a7
1. tárgyatlan (rég, átv is)
eltelik, (túlságosan) jóllakik (vmivel)
Meg-örlt f-képpen a’ Gond-viſel; le-is-öletett egy Ürüt, és ket [ti. Zoltánt és Ócsát] helyre el-laktatta
(1786 Dugonics András)
ülve tüzek körülött pírítani nyársra vonott húst Szoktak, ’s ellakván harczokról hallani vágytak
(1823 Czuczor Gergely)
az 1840-iki örökváltsági törvény után már nem hiszünk embert a középkori feudalismus sympathiával annyira ellakottat, a ki nem volna magának megvallani kénytelen, hogy a patriarchaság csalképének vége van
(1843 Kossuth Lajos)
soha így el nem laktam disznófarkas babbal!
(1888 Jókai Mór)
2. tárgyas (rég v. nyj)
〈vmilyen alkalmat, ünnepet〉 lakomával, evés-ivással megül
Talám most laktuk el mind kettönknek a’ tort
(1789 Mátyási József)
Haj rá! haj! lakjuk el a búbánat torát
(1846 Arany János)
[Felső-Ausztriában] keresztelés után a kocsmában vagy otthon ellakják a paszitát
(1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[a halottas tánc] abban a hiedelemben gyökerezett, hogy a házasulandó sorba serdült halottat ki kell házasítani, el kell lakni a menyegzőjét, mert ehhez joga van
(1968 Bálint Sándor)
Vö. CzF.; ÉrtSz. ellakik²; ÉKsz. ellakik²; ÚMTsz.

Beállítások