ellen¹ fn 4B2

1. ’Ellenség.’

1a. (rég v. tréf) ’〈harcban, háborúban az egyik fél szempontjából:〉 a vele hadban álló, ellene harcoló hadsereg, katonai erő, ill. annak vmely csoportja’ ❖ ? ellen: Feind (1805 Verseghy Ferenc C4436, 61) | Foldáth csak magában keljen szembe az ellennel? (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson 7163069, 189) | a lengyelek balszárnya a párkányi sánczárkokig nyomában volt a futó ellennek (1895 Bubics Zsigmond–Merényi Lajos CD55) | a gyepűkön betörő ellenségre a tőlük lízingelt golyók záporát zúdítsuk, majd a használt töltényeket visszavásároljuk az ellentől maradványértéken (1998 Magyar Hírlap CD09) | megyünk lőni! Harcolni az ellen ellen! (2005 Gyurkovics Tibor 3130011, 109).

1b. (rég v. tréf) ’〈párviadalban, test-test elleni küzdelemben az egyik fél szempontjából:〉 a vele harcoló, ellene küzdő személy v. állat, ellenfél’ ❖ [Salamonnal] fölrándulnak az ifjak ’S elleneit víják (1825 Vörösmarty Mihály 8524379, 19) | Vérvesztett balkezemmel tovább nem birván ellenemet tartani, egyszercsak azt veszem észre, hogy a dühös vad [ti. a párduc] nyakamba csimpeszkedett (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Áll Vince szemben ellenével, S, mint vizsla a vadat, szemével Ugy fogva tartja már (1916 Gábor Andor ford.–Mistral 9163015, 85) | [A zsarnokgyík farokcsapásával] kettétöri az ellen gerincét (1988 Lengyel Péter 9397006, 175).

1c. (rég v. tréf) ’vkivel v. vmely közösséggel szemben ártó szándékkal, rosszindulatúan fellépő, ellene tevékenykedő v. vesztére törő személy v. közösség, csoport’ ❖ Szabó föltette magában, hogy többé nem válaszol elleneinek mocskolódásaira (1789 Kazinczy Ferenc C2520, 18) | Megbocsát egymásnak halálos ellen is (1851 Arany János CD01) | Maximinusnak 313. bekövetkezett halálával az egyház legádázabb és legelkeseredettebb ellenétől is megszabadult (1895 PallasLex. CD02) | [A cseh arisztokraták] Poroszországban Ausztria ősi ellenét és a protestáns nagyhatalmat gyűlölték (1922 Szekfű Gyula C7738, 378) | egy olyan politikus, aki vagy a kezdetektől, vagy útközben csatlakozva, együtt harcolt az ellennel Orbán Viktor oldalán (2002 Magyar Hírlap CD09).

1d. (birtokszóként) (rég) ’vmit ellenző, elutasító, vmi ellen tevékenykedő v. vmivel ellentétes célokért küzdő személy’ ❖ [a toryk mint] a reform ellenjei nem hathatnak többé (1832 Jelenkor C0224, 436) | [a] herczeget, mint aljas önzésök, s bitorlásaik ellenét rettegik (1847 Remellay Gusztáv 8391002, 97) | [a felvilágosodás korának nagy írói] a lelketlen zsarnokságnak és buta szolgaságnak halálos ellenei (1904 Nagy képes világtörténet CD03).

1e. (rendsz. birtokszóként) (rég, ritk) ’vki v. vmi számára ártalmas, káros dolog’ ❖ [a kormányzati szervek] egy helyütt épen azon communista tan szerint járnak el, melyet másutt, mint a socialis rend ellenét, üldözik (1889 Budapesti Szemle C7608, 41) | A filloxera dúl szőlleinkben… [...] Rossz hazafi, a ki kicsinyli vagyoni erőnk ellenét (1905 Petelei István 8361002, 35).

2. (rég) ’vminek az ellenkezője, ill. ellentéte’ ❖ hogy az ne gyanítson valamit titkárúl, mindenkor ellenét kezdte javaslani, annak a’ mit tle ohajtott hallani (1804 Verseghy Ferenc C4434, 49) | Lehetne több ily characteri elleneket említeni (1835 Jósika Miklós C2402, 96) | e föntemlített három törzs minden valószinüséggel együtt lakott – ennek ellenét Ibn-Daszta se állítja (1871 Gyoroki Antal CD57).

Vö. CzF. ellen³; ÉrtSz. ellen²; TESz.; ÉKsz. ellen²; SzT. ellen²

ellen¹ főnév 4B2
1.
Ellenség.
1a. (rég v. tréf)
〈harcban, háborúban az egyik fél szempontjából:〉 a vele hadban álló, ellene harcoló hadsereg, katonai erő, ill. annak vmely csoportja
?
ellen: Feind
(1805 Verseghy Ferenc)
Foldáth csak magában keljen szembe az ellennel?
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Macpherson)
a lengyelek balszárnya a párkányi sánczárkokig nyomában volt a futó ellennek
(1895 Bubics Zsigmond–Merényi Lajos)
a gyepűkön betörő ellenségre a tőlük lízingelt golyók záporát zúdítsuk, majd a használt töltényeket visszavásároljuk az ellentől maradványértéken
(1998 Magyar Hírlap)
megyünk lőni! Harcolni az ellen ellen!
(2005 Gyurkovics Tibor)
1b. (rég v. tréf)
〈párviadalban, test-test elleni küzdelemben az egyik fél szempontjából:〉 a vele harcoló, ellene küzdő személy v. állat, ellenfél
[Salamonnal] fölrándulnak az ifjak ’S elleneit víják
(1825 Vörösmarty Mihály)
Vérvesztett balkezemmel tovább nem birván ellenemet tartani, egyszercsak azt veszem észre, hogy a dühös vad [ti. a párduc] nyakamba csimpeszkedett
(1860 Vasárnapi Újság)
Áll Vince szemben ellenével, S, mint vizsla a vadat, szemével Ugy fogva tartja már
(1916 Gábor Andor ford.Mistral)
[A zsarnokgyík farokcsapásával] kettétöri az ellen gerincét
(1988 Lengyel Péter)
1c. (rég v. tréf)
vkivel v. vmely közösséggel szemben ártó szándékkal, rosszindulatúan fellépő, ellene tevékenykedő v. vesztére törő személy v. közösség, csoport
Szabó föltette magában, hogy többé nem válaszol elleneinek mocskolódásaira
(1789 Kazinczy Ferenc)
Megbocsát egymásnak halálos ellen is
(1851 Arany János)
Maximinusnak 313. bekövetkezett halálával az egyház legádázabb és legelkeseredettebb ellenétől is megszabadult
(1895 PallasLex.)
[A cseh arisztokraták] Poroszországban Ausztria ősi ellenét és a protestáns nagyhatalmat gyűlölték
(1922 Szekfű Gyula)
egy olyan politikus, aki vagy a kezdetektől, vagy útközben csatlakozva, együtt harcolt az ellennel Orbán Viktor oldalán
(2002 Magyar Hírlap)
1d. (birtokszóként) (rég)
vmit ellenző, elutasító, vmi ellen tevékenykedő v. vmivel ellentétes célokért küzdő személy
[a toryk mint] a reform ellenjei nem hathatnak többé
(1832 Jelenkor)
[a] herczeget, mint aljas önzésök, s bitorlásaik ellenét rettegik
(1847 Remellay Gusztáv)
[a felvilágosodás korának nagy írói] a lelketlen zsarnokságnak és buta szolgaságnak halálos ellenei
(1904 Nagy képes világtörténet)
1e. (rendsz. birtokszóként) (rég, ritk)
vki v. vmi számára ártalmas, káros dolog
[a kormányzati szervek] egy helyütt épen azon communista tan szerint járnak el, melyet másutt, mint a socialis rend ellenét, üldözik
(1889 Budapesti Szemle)
A filloxera dúl szőlleinkben… [...] Rossz hazafi, a ki kicsinyli vagyoni erőnk ellenét
(1905 Petelei István)
2. (rég)
vminek az ellenkezője, ill. ellentéte
hogy az ne gyanítson valamit titkárúl, mindenkor ellenét kezdte javaslani, annak a’ mit tle ohajtott hallani
(1804 Verseghy Ferenc)
Lehetne több ily characteri elleneket említeni
(1835 Jósika Miklós)
e föntemlített három törzs minden valószinüséggel együtt lakott – ennek ellenét Ibn-Daszta se állítja
(1871 Gyoroki Antal)
Vö. CzF. ellen³; ÉrtSz. ellen²; TESz.; ÉKsz. ellen²; SzT. ellen²

Beállítások