elmerevedik tn ige 12b
1. (rég) ’〈ember, állat (teste)〉(szinte) mozdulatlan merevvé válik, megmerevedik’ ❖ Változván ſzínébe hol el-melegede, Hol pirúlt, hol sárgúlt, hol el-merevede, Hol le-húlt, ’s fetrengett (1774 Dugonics András C1484, 156) | el-merevedett hideg testeket (1784 Kép Gejza László ford.–Della Valle C2622, 73) | Ezek [a halak] az említett Timbo fának ſzagától el-kábúlván, vagy el-ſzunnyadván, el-merevednek, és kézzel igen könnyen ki-fogatnak (1793 Molnár János C0294, 339) | Macbeth, Banquo árnyékától ugy elmerevedett (1830 Döbrentei Gábor ford.–Shakespeare C1449, 158) | a leány összerogy, tájtékot túr, elmerevedik, a kórság tökéletesen kitöri (1856 Vasárnapi Újság CD56).
1a. ’〈vki v. vmely testrész, kül. végtag, ill. izom hidegtől, mozdulatlanságtól v. megerőltetéstől stb.〉 hajlékonyságát, rugalmasságát vesztve merevvé, nehezen mozdíthatóvá(, görcsössé) válik, elgémberedik’ ❖ valjon a’ kötelékeken […] még most se tágitsunk, hogy a’ mutatkozó élet ismét elnyomassék, hogy tagjai ujra elmerevedjenek? (1846 Eötvös József C1609, 39) | A kisasszony dereka elmerevedett és ellenállás nélkül, fagyottan tűrte, hogy az idegen férfi magához szorítsa (1926 Szenes Piroska CD10) | [síkfutásban] 400 m-en Csutorás, bár a végén teljesen elmerevedett, legyőzte Helsent (1960 Népszava okt. 9. C4824, 10) | a kereszthuzat napokra megkeserítheti a nyaralást, az elmerevedett nyak, a begyulladt szem éppenséggel nem javít a közérzeten (1997 Magyar Hírlap CD09) | a korcsolyázók izmai ne merevedjenek el (2002 Természet Világa CD50).
1b. ’〈arc, ill. szem〉(heves érzés hatására) mozdulatlanná válik’ ❖ mind ketten egymáſra bámúlván, el-merevedett ſzemeknek gyönyörkdtet reſzketésével tſak nem el-halának (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 660) | Szemei elmerevedve csüggnek, szava töredezett (1830 Döbrentei Gábor C1449, 267) | [Zsolt] elmerevedett arccal, lankadt pillákkal, fáradt inakkal tovább bandukolt (1912 Móricz Zsigmond C3218, 256) | Odasiettünk az utcai szoba ablakaihoz, apa a függöny mögé vont minket, kukucskáltunk, mint a gyerekek. Szám elé raktam a kezem, szemem elmerevedett (1977 Szalatnai Rezső 9636001, 146).
2. (vál) ’rugalmatlanná, változásra képtelenné válik vmi’ ❖ a keresztény zene Bizáncban született meg és első fejlődésének útját is ott kezdte meg. Bizáncban azonban nagyon elmerevedett és kevés haladóképességet mutatott (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 218) | [Szentjóbi Szabó László] versei hozzájárultak ahhoz, hogy az elmerevedett, nehézkes, feszes verselés könnyed, kecses, dallamos, hangulatos lírává korszerűsödjék (1965 Tarnai Andor CD53) | Fokin, a 20. század nagy balettreformátora, műveiben úgy szabadította fel elmerevedett formáiból a tradicionális táncot, hogy a klasszikus alapokat megőrizte (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | a kezdeti, úgy tűnt, hogy jó indulás után elmerevedtek a vélemények, álláspontok (1995 Országgyűlési Napló CD62).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.