elmérgesedik tn ige 12b5

1. ’〈kül. seb〉 elfertőződve gennyessé, gyulladttá válik’ ❖ Az ujj seb inkább vérzik. […] De azután gyulad meg, ’s mérgesedik el (1816 Bolyai Farkas C1147, 54) | a pattanások felszúrásával és kinyomkodásával – […] a piczi sebek, a körmök érintése által elmérgesedve, a baj könnyen nagyon elfajúlhat (1885 Wohl Janka 8529002, 97) | Cukorbaj emésztette testét és egy elmérgesedett seb miatt tőből le kellett vágni a lábát (1935 Elek Artúr CD10) | a tüske bennmaradt, és a seb elmérgesedett (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈vmely (ellenséges) folyamat, helyzet stb.〉 egyre haragosabbá, indulatoktól fűtötté válik’ ❖ Sajnálom, hogy velem nem jöhetsz, hogy nem láthatlak-meg: de tűrjük békével ’s ne ingereljük a’ felháborodott indúlatokat, mert még inkább elmérgesednek (1813 Kazinczy Ferenc C2563, 491) | [a] vita eleinte igen hevesen folyt s félő volt, hogy igen el fog mérgesedni, most azonban a két fél személyes baráttá levén, a töltényeket mindkét részről jobban megválasztják – s a vita barátságos szóváltássá lett (1859 Vasárnapi Újság CD56) | A viszály elmérgesedett, tehát le kellett utaznom, hogy kibékitsem a veszekedőket (1927 Weltner Jakab 9787007, 147) | a háború egyre jobban elmérgesedett (1961 Népszabadság márc. 18. C4813, 5) | a mind nagyobb függetlenségüket követelő flamandok és vallonok elmérgesedő viszonya (1991 Heti Világgazdaság 2014012, 21).

3. (rég) ’megharagszik, méregbe gurul vki’ ❖ el-mérgeſedék annyival-is inkább, hogy véle egy hivatalt kervén, néki reménység, nékem még az ſem adaték (1777 Bornemisza János ford. 7054001, 16) | [Télemakhosz szavait] hallván a’ Kérök egy-máſra nézének, Harapják nyelveket, el-mérgeſedének (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 12) | [a majoros] el-mérgeſedik, mikor hallya, annyi takarmány, Annyi vetés, mellyet ſzáz hóld-föld gyz vala ſzlni, Eggy Aſſzonyságnak nem elég tzifrájira (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 62) | Haragos, elmérgesedett nép, gyalog és lóháton (1851 Jókai Mór C2248, 5) | Tökéletesen elmérgesedve hirtelen fölugrik és remegő kézzel összekapkodván a kártyát, a zsöllér elébe vágja az asztalra: – Nem kártyázok veled többet! (1899 Pesti Hírlap dec. 24. C5647, 36).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

elmérgesedik ❖ tárgyatlan ige ◦ 12b5 ◦
permalink
1.
〈kül. seb〉 elfertőződve gennyessé, gyulladttá válik
Az ujj seb inkább vérzik. […] De azután gyulad meg, ’s mérgesedik el
(1816 Bolyai Farkas)
a pattanások felszúrásával és kinyomkodásával – […] a piczi sebek, a körmök érintése által elmérgesedve, a baj könnyen nagyon elfajúlhat
(1885 Wohl Janka)
Cukorbaj emésztette testét és egy elmérgesedett seb miatt tőből le kellett vágni a lábát
(1935 Elek Artúr)
a tüske bennmaradt, és a seb elmérgesedett
(1997 Magyar Hírlap)
2.
〈vmely (ellenséges) folyamat, helyzet stb.〉 egyre haragosabbá, indulatoktól fűtötté válik
Sajnálom, hogy velem nem jöhetsz, hogy nem láthatlak-meg: de tűrjük békével ’s ne ingereljük a’ felháborodott indúlatokat, mert még inkább elmérgesednek
(1813 Kazinczy Ferenc)
[a] vita eleinte igen hevesen folyt s félő volt, hogy igen el fog mérgesedni, most azonban a két fél személyes baráttá levén, a töltényeket mindkét részről jobban megválasztják – s a vita barátságos szóváltássá lett
(1859 Vasárnapi Újság)
A viszály elmérgesedett, tehát le kellett utaznom, hogy kibékitsem a veszekedőket
(1927 Weltner Jakab)
a háború egyre jobban elmérgesedett
(1961 Népszabadság márc. 18.)
a mind nagyobb függetlenségüket követelő flamandok és vallonok elmérgesedő viszonya
(1991 Heti Világgazdaság)
3. (rég)
megharagszik, méregbe gurul vki
el-mérgeſedék annyival-is inkább, hogy véle egy hivatalt kervén, néki reménység, nékem még az ſem adaték
(1777 Bornemisza János ford.)
[Télemakhosz szavait] hallván a’ Kérök egy-máſra nézének, Harapják nyelveket, el-mérgeſedének
(1780 Dugonics András ford.–Homérosz)
[a majoros] el-mérgeſedik, mikor hallya, annyi takarmány, Annyi vetés, mellyet ſzáz hóld-föld gyz vala ſzlni, Eggy Aſſzonyságnak nem elég tzifrájira
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière)
Haragos, elmérgesedett nép, gyalog és lóháton
(1851 Jókai Mór)
Tökéletesen elmérgesedve hirtelen fölugrik és remegő kézzel összekapkodván a kártyát, a zsöllér elébe vágja az asztalra: – Nem kártyázok veled többet!
(1899 Pesti Hírlap dec. 24.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások