előkap ts ige 2a6
1. (átv is) ’〈vhonnan, kül. vminek a mélyéből v. több dolog közül〉 hirtelen elővesz vmit’ ❖ Ha ez a leves szín, amely alatt mi lakunk, megaszik s megfakul a nap melegében, előkapom a baltámat, s nem telik bele egy óra, s szépen kész az új szín (1804 Kazinczy Ferenc ford.–Marmontel 7163075, 380) | előkapja köpenyege alól a lámpást és rávilágít a találkán kapott nőre (1887 Porzsolt Kálmán 8374003, 144) | nagyserényen kinyitotta a táskát, onnét elékapott valami fényes szerszámot (1933 Tamási Áron 9701003, 55) | Az ördög tudja, honnan kapta elő ezt a nemlétező szólást – népies akart lenni (1989 Börtön volt a hazám 1024001, 23) | előkap a szütyőjéből egy hatalmas rézkulcsot, kinyitja a kaput (2004 Bikácsy Gergely 3147004, 457).
2. (kissé rég) ’〈ember, es. állat〉 hirtelen magához ragad vkit’ ❖ Szántam Palit, a’ ki nem tuda mit csinálni egyebet, mint előkapni a’ ki kezébe akada, ’s kerengetni a’ tánczban (1814 Kazinczy Ferenc C2564, 375) | Képzelheted mint járhattunk volna ha előkapott volna a’ farkas vagy valamelly zsivány (1830 Kazinczy Ferenc C4938, 267) | [a férfi] most mindjárt előkap egy elbámészkodott menyecskét vagy egy ott felejtett ráncos szoknyát, akit megtáncoltat… (1932 Krúdy Gyula CD54) | Mikor az emlékirat sajtó alá rendezésén dolgoztam, sokszor egészen megbabonázott egy-egy jellemzés. Ilyenkor boldogot-boldogtalant előkaptam, hogy egy-egy hátborzongatóan szép részletet felolvassak neki (1939 Szabó T. Attila CD10).
3. (kissé rég) ’〈keresett személyt〉 ráakadva v. utolérve elkap, elcsíp vki’ ❖ Meg-kínoztatom ma az iſtentelent, tsak el kaphaſsam (1775 Simai Kristóf C3746, 88) | ez esemény szemtanuiból egyet sem birtam előkapni (1856 Abonyi Lajos C0504, 164) | A gyerekek amúgy is felbőszítették, s ingerülten főzte magában, hogy ha valahol elékapja egyszer valamelyiköket, összepofozza irgalmatlan (1911 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | hej, Golghelóghi fiam, előlem ugyan el nem bújsz! Ha még egyszer fellelnélek s előkapnálak! (1970 Határ Győző 9227001, 155).
4. (rég) ’kérdőre von, ill. vallatóra fog, elővesz vkit’ ❖ a’ Csokonai halálát jelentő tudósításomért Debr. kapott-elő engemet, meg nem értvén hogy az affectált és nem-affectált Misanthrópia, mellyből emberi szeretet, és az affectált cynismus, mellyből aestheticai lélek súgárzott, Csokonainak nem mondatik gyalázatjára (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 357) | A Kálvinistává lett Törököt egyszer előkapám, beszéllné elő igazán, mi vitte arra a gondolatra, hogy Kálvinistává legyen (1820 Kazinczy Ferenc C2570, 12) | Egyszer aztán előkapta öcscsét az utcán: – Nos, testvér, mikor hozod haza az ezüst serlegeimet? (1891 Pesti Hírlap szept. 19. C5639, 3) | [a vénasszony] a molnárlegényekkel pörlekedett, vagy az őrlőkkel: ha meg ezekből kifogyott, engem kapott elő (1947 Képes Szabad Föld dec. 28. C0229, [2]).
5. (rég) ’〈betegség, fájdalom stb.〉(hirtelen) hatalmába kerít, elővesz vkit’ ❖ Mikor így az a’ kín elkap, ’s az [ti. a szeretett nő] bírtoka után való vágyás minden eremben annyira forr, hogy majd meg-pattanok (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 132) | halálos nyavalyája elkapá (1807 Hazai Tudósítások C0189, 178) | [A gyermek] ma reggel már fenn járt, de dél tájban ismét elő kapta eggy igen veszedelmes paroxysmus (1815 Kazinczy Ferenc C2565, 453).
6. (rég) ’〈kellemetlen időjárási jelenség v. az éjszaka〉 elkap, (hirtelen utolérve) meglep vkit’ ❖ Hirtelen, újjonnan elö-kapott bennünket égy- ſzélvéſz, mely Éſzakról fútt (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 385) | Utazásában P.-t egyszer előkapta az éj (1855–1856 Vas Gereben C4384, 386) | [a tengeren] egy kis zivatar kapott elő bennünket (1877 Tóth Béla¹ C4250, 11) | mikor egy forgószél előkapott, a fűzfához kellett menekülnöm, hogy le ne sodorjon a töltésről (1888 Jókai Mór CD18).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. elékap, elékaphat; ÚMTsz. elékap