előmond ts ige 3a1 (kissé rég v. nyj)

1. ’elbeszél, elmesél, ill. közöl vmit’ ❖ azon a’ mit akarok elö mondani kétſzerte inkáb meg fogſz ſzomorodni (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 177) | Mondja elő gazd’ uram, mink lesz? (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Lessing 8228113, 78) | Futottam is le azonnal, s elémondom e nagylekű ajánlatot [ti. hogy Komlóssy kifizeti a visszaadott páholyjegyeket] (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102007, 183) | Klári néni még sokkal szebben, ékesebben elémondta a csendőr uraknak az esetet (1886 Benedek Elek C0912, 34) | Ment a csendbiztoshoz s mindent előmondott (1932 Móricz Zsigmond 9462021, 17).

1a. ’〈több dolgot〉 élőszóval felsorol, ill. megemlít vmit’ ❖ elég világos az elö mondott hasonlatosság (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3750, 126) | az elé-mondott Bólgárok’ Népét nem tsak Erdéllybe bé-menni, hanem az elé-mondott Szabadságokkal-is élni engedjék (1791 Balia Sámuel C0747, 463) | sok rossz nyavalyákat el tuda böltsenn Mondani (1814 Fazekas Mihály 8138030, 11) | a násznagy beszedi és előmondja az ajándékokat (1869 Orbán Balázs CD22) | az előmondott példák mindkettőjében a nem-es szerkezet a helyes (1892 Szarvas Gábor C0359, 235).

1b. ’〈kötött szöveget〉 előad, elmond’ ❖ el ne fáradj azt az éneket megínt el mondani, melylyet Almir hív Leányodnak kedvéért ſzerzettél (1779 e. Faludi Ferenc ford. C1663, 212) | [a] Poetai uzsonnánál elömondandó Verseket az Ország Bibliothecájának Pestre megküldjük (1807 Fabchich József C4940, 453) | Márczius tizenötödik év fordulati országos ünnepély alkalmával a debreczeni helv. hitv. egyház nagy-templomában előmondott könyörgés (1849 Magyar írók élete CD27) | aki a forrásból a szemét megmossa s elémondja a mondást igaz szívvel, az olyan beste halász lesz, hogy lát a víz alatt (1934 Török Sándor CD10).

2. ’mások előtt elmond, elszaval vmit, hogy azok utána mondják’ ❖ [midőn a] Királynak az Attya, Vizkorságban nyavalygott, a’ Komornyikja által az eſtvéli Imádságát magának el mondatá (1796 Sándor István 7287080, 181) | a képviselőház jegyzője által előmondott szavak után következőleg tevék le az esküt (1849 Kossuth Lajos CD32) | A II. világháborúig a ref. községekben iskolás gyermekek (diktások) a templomban soronként mondták elő az énekelendő zsoltárokat (1977 NéprajziLex. CD47).

Vö. CzF.; SzT. elémond, elémondott; ÚMTsz. elémond, ~

előmond tárgyas ige 3a1 (kissé rég v. nyj)
1.
elbeszél, elmesél, ill. közöl vmit
azon a’ mit akarok elö mondani kétſzerte inkáb meg fogſz ſzomorodni
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Mondja elő gazd’ uram, mink lesz?
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Lessing)
Futottam is le azonnal, s elémondom e nagylekű ajánlatot [ti. hogy Komlóssy kifizeti a visszaadott páholyjegyeket]
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Klári néni még sokkal szebben, ékesebben elémondta a csendőr uraknak az esetet
(1886 Benedek Elek)
Ment a csendbiztoshoz s mindent előmondott
(1932 Móricz Zsigmond)
1a.
〈több dolgot〉 élőszóval felsorol, ill. megemlít vmit
elég világos az elö mondott hasonlatosság
(1775 Sófalvi József ford.Sulzer)
az elé-mondott Bólgárok’ Népét nem tsak Erdéllybe bé-menni, hanem az elé-mondott Szabadságokkal-is élni engedjék
(1791 Balia Sámuel)
sok rossz nyavalyákat el tuda böltsenn Mondani
(1814 Fazekas Mihály)
a násznagy beszedi és előmondja az ajándékokat
(1869 Orbán Balázs)
az előmondott példák mindkettőjében a nem-es szerkezet a helyes
(1892 Szarvas Gábor)
1b.
〈kötött szöveget〉 előad, elmond
el ne fáradj azt az éneket megínt el mondani, melylyet Almir hív Leányodnak kedvéért ſzerzettél
(1779 e. Faludi Ferenc ford.)
[a] Poetai uzsonnánál elömondandó Verseket az Ország Bibliothecájának Pestre megküldjük
(1807 Fabchich József)
Márczius tizenötödik év fordulati országos ünnepély alkalmával a debreczeni helv.helvét hitv.hitvallású egyház nagy-templomában előmondott könyörgés
(1849 Magyar írók élete)
aki a forrásból a szemét megmossa s elémondja a mondást igaz szívvel, az olyan beste halász lesz, hogy lát a víz alatt
(1934 Török Sándor)
2.
mások előtt elmond, elszaval vmit, hogy azok utána mondják
[midőn a] Királynak az Attya, Vizkorságban nyavalygott, a’ Komornyikja által az eſtvéli Imádságát magának el mondatá
(1796 Sándor István)
a képviselőház jegyzője által előmondott szavak után következőleg tevék le az esküt
(1849 Kossuth Lajos)
A II. világháborúig a ref.református községekben iskolás gyermekek (diktások) a templomban soronként mondták elő az énekelendő zsoltárokat
(1977 NéprajziLex.)
Vö. CzF.; SzT. elémond, elémondott; ÚMTsz. elémond, ~

Beállítások