előterjesztés fn 4B

1. ’az előterjeszt igével kifejezett cselekvés’ ❖ Légyen kedves az Úrnak tiszteletem’ kijelentése, melly engem annyiból is már gyönyörködtetett, hogy előterjesztésében módom esett (1802 Csehy József C2555, 511).

2. (/hiv) ’megvitatás, elbírálás céljából (írásban) előadott, kifejtett javaslat, kérelem, es. megállapítás, közlés stb., ill. az azt tartalmazó irat, dokumentum’ ❖ Legalább is tíz Elterjesztéseket […] adtak írásbann bé (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1869, 28) | Hermann Antal mint jegyző és előadó tömör előterjesztésben vázolta a társaság czélját (1890 Ethnographia C0130, 41) | Róza asszony kezét többen megkérték Szabolcs vezértől, mint a ház öreg rokonától. Szabolcs vezér nagy figyelemmel hallgatta meg a kérők előterjesztéseit (1931 Krúdy Gyula CD54) | Kezemben az előterjesztés az összes térképeivel (1992 Országgyűlési Napló CD62) | A Csongrád megyei rendőrök előterjesztést nyújtottak be az ügyészségnek azzal, hogy a vádhatóság indítványozza a bíróságon a fiatalember előzetes letartóztatásának meghosszabbítását (2006 Magyar Nemzet 3221001, [1]).

2a. (Jog) ’jogorvoslati kérelem, fellebbezés’ ❖ A végrehajtási eljárás során hozott bírói végzés ellen rendszerint felfolyamodásnak […], a kiküldött eljárása ellen előterjesztésnek van helye (1926 RévaiNagyLex. C5715, 118) | öt halálraítélt bűnügyét – kegyelmi előterjesztés folytán – a NET-hez terjesztették fel (1956 Nezvál Ferenc 3344001, 109) | [a Juszt László elleni nyomozás megszüntetése] ellen a rendőrség előterjesztéssel élt a Legfőbb Ügyészségen (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég, Fil) ’a külvilág vmely tárgyának, jelenségének a tudatban tükröződő és felidézhető általánosított szemléleti képe; képzet’ ❖ a’ tapaſztalásból veſzünk matériát az el-terjeſztésre (repraesentatio) és esméretre (1801 Sárváry Pál C3710, 219) | nem a’ tapasztalás utánn esmérjük a’ dolgokat, hanem azoknak a’ fejünkbenn minden tapasztalás előtt meglévő előterjesztései – Ideái szerént (1816 Ercsei Dániel 8128001, 14) | [ha az érzetek] tartós, helyes, bényomatot, változást szereztek érzékeinkben, fő értelmeségünkben egy arányos változást képzenek, lelkünk’ színe előtt jelenségekké, előterjesztésekké válnak (1841 Fejér György 8140004, 16) | Előterjesztés a filozofia műnyelvében szolgai fordítása a német Vorstellungnak (1894 PallasLex. CD02).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. elő-; ÉKsz.

előterjesztés főnév 4B
1.
az előterjeszt igével kifejezett cselekvés
Légyen kedves az Úrnak tiszteletem’ kijelentése, melly engem annyiból is már gyönyörködtetett, hogy előterjesztésében módom esett
(1802 Csehy József)
2. (/hiv)
megvitatás, elbírálás céljából (írásban) előadott, kifejtett javaslat, kérelem, es. megállapítás, közlés stb., ill. az azt tartalmazó irat, dokumentum
Legalább is tíz Elterjesztéseket […] adtak írásbann bé
(1788 Gelei József ford.Sintenis)
Hermann Antal mint jegyző és előadó tömör előterjesztésben vázolta a társaság czélját
(1890 Ethnographia)
Róza asszony kezét többen megkérték Szabolcs vezértől, mint a ház öreg rokonától. Szabolcs vezér nagy figyelemmel hallgatta meg a kérők előterjesztéseit
(1931 Krúdy Gyula)
Kezemben az előterjesztés az összes térképeivel
(1992 Országgyűlési Napló)
A Csongrád megyei rendőrök előterjesztést nyújtottak be az ügyészségnek azzal, hogy a vádhatóság indítványozza a bíróságon a fiatalember előzetes letartóztatásának meghosszabbítását
(2006 Magyar Nemzet)
2a. (Jog)
jogorvoslati kérelem, fellebbezés
A végrehajtási eljárás során hozott bírói végzés ellen rendszerint felfolyamodásnak […], a kiküldött eljárása ellen előterjesztésnek van helye
(1926 RévaiNagyLex.)
öt halálraítélt bűnügyét – kegyelmi előterjesztés folytán – a NETNépköztársaság Elnöki Tanácsa-hez terjesztették fel
(1956 Nezvál Ferenc)
[a Juszt László elleni nyomozás megszüntetése] ellen a rendőrség előterjesztéssel élt a Legfőbb Ügyészségen
(1999 Magyar Hírlap)
3. (rég, Fil)
a külvilág vmely tárgyának, jelenségének a tudatban tükröződő és felidézhető általánosított szemléleti képe; képzet
a’ tapaſztalásból veſzünk matériát az el-terjeſztésre (repraesentatio) és esméretre
(1801 Sárváry Pál)
nem a’ tapasztalás utánn esmérjük a’ dolgokat, hanem azoknak a’ fejünkbenn minden tapasztalás előtt meglévő előterjesztései – Ideái szerént
(1816 Ercsei Dániel)
[ha az érzetek] tartós, helyes, bényomatot, változást szereztek érzékeinkben, fő értelmeségünkben egy arányos változást képzenek, lelkünk’ színe előtt jelenségekké, előterjesztésekké válnak
(1841 Fejér György)
Előterjesztés a filozofia műnyelvében szolgai fordítása a német Vorstellungnak
(1894 PallasLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. elő-; ÉKsz.

Beállítások