elront ige 4a3 

1. ts ’〈vmely készüléket, gépet, szerkezetet〉 funkciójára alkalmatlanná, működésképtelenné tesz’ ❖ Úgy tett Tihón is, hogy jó alólcsapó malmát elrontá, felülcsapóra csináltatá (1772 Rettegi György 7282001, 273) | Eredj innen, bolond! Még elrontod a gépet; nem a te kezedbe való az (1860 Jókai Mór CD18) | Gyerekkoromban szándékosan elrontottam a faliórát (1923 Karinthy Frigyes 9309035, 173) | a nyaralásból hazatérve vették észre, hogy lakásuk zárját elrontották (2001 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég) ’〈tárgyat, dolgot〉 kárt téve benne tönkretesz vki, vmi’ ❖ töredezet paiſok, tompúlt lántsák, rozdásúlt kardok, mellyeket a’ hoſzſzas békeſség el-rontott akadtak kezekben (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 27) | hol igen hideg, hol igen lágy és ártalmas tél, annyira el-rontotta a ſzl fákat, hogy az idén nem reménlhetünk b ſzretet, ſem b aratáſt (1780 Magyar Hírmondó 7444005, 297) | Mimi is akart ezen örömben réſzeslni; de mutatták néki, hogy a’ fü valamennyire nedves vólna, ’s mind tzipjét mind más ruháját elrontaná, ha velek menne (1805 Kis János¹ ford. 8240032, 10) | Öt rétű paizsát a vívó testes Olápnak Elrontá egy vágással (1823–1824 Vörösmarty Mihály CD01) | Görgey hiszi, hogy több napokig tarthatja Győrt. Az alatt azt a sok állományi gabonát, melly itt talán száz háznál van felhalmozva, valahogyan elrontatom (1848 Kossuth Lajos összes munkái CD32).

1b. (rég) ’〈épületet, építményt〉 lerombol, romba dönt vki, vmi’ ❖ Ez az Herodes’ temploma tsak hetvén-hét eſztendeig tartott: mert azt a’ Romaiak Titus alatt e’ világnak 4073-eſztendejében, a’ Chriſtus után pedig 73-eſztendkkel el-rontották (1793 Mindszenthy Sámuel ford.–Broughton 7228038, 336) | Ezen vár deréksége olly tekintetbe hozá azt, hogy mig a’ parlament seregei egyéb várokat elrontottak, ezt nem pusztítták le (1834 Garasos Tár 8625002, 89) | a szigetbe vezető hídat az osztrák hídtörő hajó elrontotta (1893 PallasLex. CD02) | Keljetek fel tömegben Magyarország népe! Igyekezzetek az ellenség előtt az utakat, hidakat elrontani (1935 Hegedüs Lóránt 9234003, 114).

1c. ’〈hírnevet, tekintélyt stb.〉 lerombol, ill. 〈törvényt, ítéletet stb.〉 érvénytelennek nyilvánít, megsemmisít’ ❖ Pedig ha igazság valósággal igazságod, ne félj, mert istenek, emberek örökké harcolnak ellene, sem rontják el soha (1778 Bessenyei György¹ 7044012, 14) | Ezeket az igaſſágtalan törvényeket 1778-dikban el-rontotta az Orſzággylés (1804 Molnár János 7445034, 44) | a TE-zés minden atyai tekintélyt elront (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A színészek hitelét és népszerűségét sem volna szabad elrontani olyan szerepekkel, amelyek teljesen üresek (1941 Schöpflin Aladár CD10) | kiváló matematikus lányok teljesítményének jó hírét elronthatja a nőket ostobának mutató reklám (1999 Magyar Hírlap CD09).

1d. ’〈jó, megfelelő (lelki) állapotot, folyamatot, eseményt〉 megzavar(, és ezzel megszüntet)’ ❖ Lelkedbe meghitt idvességedet ugyis másnak kárhozatja el nem ronthatja (1778 Bessenyei György¹ 7044054, 79) | Ifjabb olvasóimnak ugyanezt ajánlom, ne rontassák el keblökben az első behatás örömeit a ciceronék által, kiktől úgyis kevés jót tanúlhatnak (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228107, 84) | De generális úr, hogy tudja elrontani a mulatságot! (1910 Krúdy Gyula CD54) | arra meg tudtam tanítani a csapatot, hogy elrontsa az ellenfelek játékát, ám az igazi kreatív futballhoz többre lett volna szükség (2002 Magyar Hírlap CD09).

1e. (rég) ’〈vmely anyagot〉 szétbomlaszt, ill. anyagának szétroncsolásával károsít, rongál(, és így megsemmisít) vmit’ ❖ A’ mérget el kell rontani, és ez a’ kéneſnek klns tulajdonſága, ’s annak ellen állója (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 191) | Sokan az Írók közzl azt-is hírlelik a’ fetske-f’ gyökerérl, hogy ha a’ golyvás ember azt a’ nyakába akaſztva hordozza, a’ golyváját el-rontja (1797 Veszelszki Antal 7375001, 158) | mert ha ki az aranyat és mercuriust ugy el tudgya rontani (decomponere) hogy többször arannyá és mercuriussá ne lehessen hozni, az mester ebben a’ tudományban (1809 e. Báróczi Sándor 7031012, 14) | hogy a’ vásznot a’ lug el ne rontsa, a’ benne létező lugot iparkodni kell ismét a’ viznek fölöntése által kihozni (1835 Némethy József 8333012, 107) | A bettelrágás a fogakat elrontja s vörösre festi (1860 Vasárnapi Újság CD56).

1f. ’〈vmely szervet〉 egészséges működésében károsít, beteggé tesz, ill. 〈vmely érzéket, képességet v. életműködést〉 megzavar, károsan befolyásol’ ❖ [A laboda] belsö haszna: az; a’ ki meg-fözeti ’s meg-eſzi, hasát lágyitja, mint a’ paréj, de e’ mellett a’ gyomrot el-rontja (1775 Csapó József 7062001, 150) | Azt kérded, Vice Ispán Gyöngyösinek miért nem adtam virágot? mert rettegtem, hogy haragom igazságtalanná teszen eránta. Foly verse; minden érdeme ez. Becsűlném ezt; de ő rontotta-el a’ Magyarok ízlését (1811 Kazinczy Ferenc C2561, 455) | az illedék és divat olly nevelési rendszert hoztak be, melly a testet gyöngébbé teszi mint a csecsemőé, mivel csak olly mozgást enged meg, melly a mozgás nevét meg sem érdemli, mivel az igen sok ülés által a vérkeringést akadályozza, az emésztést elrontja (1847 Hetilap CD61) | A hosszas villanyozás csak a memóriáját rontotta el [a betegnek] (1957 Benedek István 9041012, 413).

1g. ’〈háziállatot〉 helytelen bánásmóddal feladatára alkalmatlanná tesz’ ❖ Ha a’ csikót hamar fogod bé, hamar el rontod (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1476, 179) | Sok esetben az egyszeri erős meghajtás örökre elrontja és haszonvehetetlenné teszi a’ lovat (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 51) | igen jó tenyészlónak látszik, kár volna itt hagyni a vásárban a katonai csődörösöknek, akik minden lovat elrontanak (1930 Krúdy Gyula CD54) | igen könnyű elrontani egy olyan kutyát is, amely nyomkövetésre alkalmasnak mutatkozott (1996 Szinák János–Veress István CD59).

1h. ’〈gyereket, es. állatot〉 helytelen bánásmóddal alkalmazkodásra, helyes viselkedésre alkalmatlanná tesz’ ❖ Ha Zsuzsi pajkoskodott, Klára néni Örzsit verte meg, mert ő rontotta el a „kedves gyermeket” (1875 Mikszáth Kálmán CD04) | [A gepárd] széttépte a cselédleány szoknyáját, sőt még gazdájának is utánna kapott, ami miatt túl is adtak rajta. Az ügyetlen bánásmód elrontotta (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Nem elég, hogy megvadítod ezt a gyereket, még el is rontod? Nem kell neki minden, amit megkíván (1967 Boldizsár Iván 9066002, 233) | Az ember ugyan nyitottnak születik, de elrontjuk gyerekeinket (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’állapotában, minőségében, működésében rossz(abb)ra változtat vmit vki, vmi’ ❖ a’ hideg viznek haſznos erejét nem kell mindjárt nagy melegitéſſel el-rontani (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 476) | az Iffiúságnak erköltsét elsöben az Univerſitás, Másodſzor Peſt vároſsa el-rontotta, ’s el-rontja (1790 Kiss József¹–Rácz Sámuel C3564, 41) | Aztán azon légy, hogy verseimben ne legyen sajtohiba, mert az nagy vexa; néha az egész verset elrontja (1846 Petőfi Sándor 8366464, 39) | Még a később, alighanem a XVIII. századból való festés sem ronthatta el e remek boltívek hatását (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a pazar, erkölcstelen udvar elrontotta a legjobb intézményeket is (1905 Nagy képes világtörténet CD03) | Az egész tetőt megemeltük, de csak húsz-harminc centivel, hogy az épület arányait ne rontsuk el (1998 Lakáskultúra CD39).

2a. ’〈vmely időszakot〉 kellemetlenné v. nehezen elviselhetővé tesz vki számára vmi v. (vmivel) vki’ ❖ Ha látta vólna, melly elragadtatással olvastam, midőn a’ levél tegnap estve érkezett, ’s ha látta vólna, hogy ez az öröm mint rontotta-el fél éjemet, nem gondolhatná ezt (1808 Kazinczy Ferenc C2559, 79) | Ne fenyegetőzz, Mátyás, ne keseríts, ne rontsd el a mai napomat (1902 Mikszáth Kálmán CD04) | miért rontják el ezt a pár pihenő órát felesleges izgalmakkal, tolakodással és veszekedéssel? (1941 Veres Péter 9771013, 108) | a parlament egy évét nem ronthatja el az elmúlt két hét (2003 Országgyűlési Napló CD62).

2b. ’(hatásával) úgy formál, változtat meg vkit vmi, vki, hogy gondolkodásmódja, viselkedése vmely elvárásnak (már) nem felel meg, ill. rosszá, erkölcsileg romlottá tesz vkit’ ❖ a’ kegyelem, nem rontya-el, és nem bontya-fel a’ terméſzetet, hanem tsak azt akarja, hogy magunkat fellyebb ne ſzeressük, mint a’ miképen ſzeretnünk kell (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252012, 4) | senki nem rontja el olvasóinkat inkább, mint a rossz író (1828 Toldy Ferenc 8481037, 265) | az ex-grófnőt nagyon elronthatta Európa és az arisztokrata miliő (1907 Ady Endre CD0801) | Valentiniánus az emberi mértékből kivetkezett zsarnok típusa, sőt önmagának a karikatúrája, a dráma első jelenetétől befejezett képlet. Maximust viszont valóban a hatalom rontja el (1963 Béládi Miklós 2027002, 12) | Közelebb jött a szomszéd Kali is, ő is bólogatott, hogy nagyon rossz a gyermek és az ő fiát is elrontja (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

2c. (kissé rég, ritk) ’megront, megbecstelenít vkit’ ❖ Csak legalább a parasztlányokat ne rontanák el az urak! (1899 Bródy Sándor 8068001, 81) | A legnagyobb rokoni intimitást, a nagy szálloda kényelmét és alkalmas voltát az öregúr felhasználta arra, hogy húgait és gyámoltjait elcsábítsa és elrontsa (1910 Bródy Sándor 8068004, 268) | Megyek ez után a jány után. Mennyit kell nekem vigyázni, hogy az a csendőr el ne rontsa, mer nagyon tüzes mind a kettő (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 77).

2d. ’〈annak kif-ére, hogy vmi v. (vmivel) vki úgy alakítja, befolyásolja a körülményeket, hogy a várt, kívánt terv, lehetőség stb. nem valósul meg〉’ ❖ A’ mikor valami Generális meg-betegſzik, avagy olly ſzerentsétlen, hogy valami külön válaſztatott nagy Seregnek elején agyon lövettetik, az által ſok tzélok rontatnak-el (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 140) | Gusztáv szép csinos fiu! csak egy kissé szórakozott. – Valljon mi lelhette? Nem akarnám, hogy önbalgasága által elrontsa szerencséjét (1846 Obernyik Károly 8339002, 13) | Talán félt, hogy mások elrontják a tervét (1880 Jókai Mór CD18) | „A kormány érdeme az, hogy a kedvező lehetőségeket nem rontotta el” – mondogatják az elemzők (2000 Figyelő CD2601).

2e. ’〈házasságot, életet stb.〉 kedvezőtlen irányban megváltoztat, ill. tönkretesz vki, vmi’ ❖ sorsomat elrontották szenvedéseim (1816 Kazinczy Ferenc C2567, 417) | A fiamtól előbb-utóbb meg kell válnom, vagy ha nem lesz hozzá elég erőm, elrontom az életét (1932 Nyíri Tibor CD10) | az elmúlt szörnyű évek a házasságát is elrontották (1963 Móricz Virág 9461001, 278) | Nem tudom, hogy a leendő be nem hívott fiataljainkra a lányok majd hogyan néznek, nem tudom, hogy a mostani döntésünk elrontja-e az ő párkapcsolatukat (2003 Országgyűlési Napló CD62).

2f. (rég) ’〈embert, népet, állatot〉 elpusztít, ill. 〈életet〉 kiolt’ ❖ ? Az erö-ſzak alatt, ſok-ſzor ſok ártatlan Nygtt, ldztetvén kzttnk méltatlan. Kitſinységért, hánynak rontjuk-el léteket, Kík bakatellákkal, veſztik életeket (1772 Bessenyei György¹ C1076, 48) | Azon a napon, amelyen elkárosodott az Fejérek lova, csordában nem menvén, visszatérvén egy puszta kertbe, onnét kiszökvén az vetésmezőre, onnét a farkasok üzőbe vevén messzire elhajtották, – el is rontottá(k) egyiket (1795 A rendtartó székely falu 7154056, 218) | A’ plánta-állatoknak (zoophita) a’ mellyeknek minden él-eſzközös vóltok tsak abban áll, hogy gyomrok, ſzájok és alfelek van, igen erſsen álló, és nehezen el-rontható életek van (1799 Kováts Mihály ford.–Hufeland 7197004, 179) | Ősz ember én elrontlak téged is, ha mindenekben szómat nem teszed (1824–1825 Vörösmarty Mihály 8524399, 142) | „Elrontottuk a hunn népet! szólt Uzindur, bátyja vállára omolva. – „Csak három napja Attila halálának, hörgé Elmanzár és alig tudta a szót kimondani.” (1872 Szathmáry Károly 8428001, 33).

2g. (/ritk) ’megbetegít, legyengít, egészségében megkárosít vkit vki’ ❖ Hát a’ roſz dajkák hány ezer egéſségeſen ſzületett gyermekeket nem rontanak-el? (1786 Mátyus István C3067, 42) | Most pedig már fel-fogadtam, hogy gyertyánál többet nem dolgozom, ha magamat ismét el nem akarom rontani (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 485) | A’ nemzési gyarlóságban szenvedők az előbbi erőt és tehetséget, minden uton vissza kivánják szerezni, azért is minden illyes miről értésökre jutott szer után mohón leskelődnek, pedig a’ boldogtalanok, csak annyival inkább elrontják magokat; mert a’ tagizgatást még nagyobb gyérség, sőt végre a’ valóságos tehetetlenség, nyomba követik (1847 Malatides Dániel 8291003, 74) | Asszonyom, ön már elrontotta a gyermekét. Ha egy kicsit hűvösebb volt az időjárás, azonnal túlöltöztette, így az ugrándozástól kiizzadt kisfiúnak valóban ártott a hidegebb szél (1995 Magyar Hírlap CD09).

2h. (rég) ’anyagilag tönkretesz vkit’ ❖ Az a’ finantziális portéka engem végre is elront, hacsak valamelly machinai Isten nem kap ki a’ bajból (1820 Kazinczy Ferenc C2570, 261) | a gazdaság szerencséje nem kevésbé függ a gazda számtalan körülményeitől, mint magától a gazdától. Mert hányszor látjuk azt, hogy a legjobb gazdát, mely hamar elrontja egy hitvány feleség, egy otromba fiú, dög, tűz, víz, zsivány stb. (1833 Berzsenyi Dániel 8054202, 174) | minden képzeletet meghaladó módon összehúzza magát ételben, ruházatban, cselédtartásban; hogy mind magát, mind gyermekeit elrontja az uzsora; hogy örök gond és rettegés zaklatják (1908 Váczy János C2571, XVII).

3. ts ’úgy készít el vmit, hogy az hibás v. nem az elvártnak megfelelő (minőségű) lesz’ ❖ A’ sok szakács elrontja a’ főzttet (1809 Kazinczy Ferenc C2559, 189) | Barátom! nem neked való munka [ti. a köntös szabása], mert a[z] drága, s ha elrontod, honnan fizeted meg? (1823 Fogarasi Sámuel 7109001, 61) | A multban, igaz, sok ember szakácskodott, el is rontották az ebédet (1859 Kossuth Lajos CD32) | a hosszú [film]felvételek során […] se Soós Imre, se Horváth Teri nem rontottak el egyetlen kockát sem (1972 Hubay Miklós² 9264004, 374) | Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, önök elrontották – már számtalanszor elmondtam – az adóbevallási papírt (2005 Országgyűlési Napló CD62).

3a. ’〈annak kif-ére, hogy vminek a létrehozásához szükséges alapanyagot a további felhasználásra alkalmatlanná tesz, tönkretesz〉’ ❖ Én csináltam a borítékot a levélre, s egy egész konc papirost rontottam el a próbákban (1817 Kazinczy Ferenc 7163003, 56) | Isten bocsássa meg herczegségednek, hogy egy illyen szép darab márványt elrontott (1859 Vasárnapi Újság CD56) | mikor [Lucianus] egyszer egy márványdarabot elrontott, nagybátyjától oly érzékeny fenyítésben részesült, hogy egyszer s mindenkorra elment a kedve a képfaragástól (1902 ÓkoriLex. CD28) | Aki nem tud főzni, az a legjobb anyagokat is elrontja (1983 Népszabadság máj. 25. C7833, 4).

3b. ’〈cselekvést, tevékenységet〉 hibásan végez el, rosszul hajt végre’ ❖ Úrhölgyek […] vettek részt veszélyes küldetésekben, miket csak asszony képes el nem rontani (1869 Jókai Mór CD18) | míg egy gyalog szakaszban nehány gyakorlatlan egyén, minden baj nélkűl részt vehet az ütközetben, egy lovas csapatban nehány gyakorlatlan ember vagy tanulatlan ló elrontja az egész manővert (1876 Salamon Ferenc CD57) | amennyiben a szavazólap kitöltését bárki elrontja, a szavazatszámláló bizottság urnánál tartózkodó tagjai azt bevonják és helyébe új lapot adnak ki (1994 Országgyűlési Napló CD62) | A tavalyi vb-n aranyérmes orosz Jevgenyij Plusenko az egyik négyfordulatos ugrását elrontotta (2002 Magyar Hírlap CD09).

4. tn (kissé rég) ’〈ember, állat(ok sokasága)〉 nagy zajt csapva hirtelen elrohan, ill. így végigrohan vhol’ ❖ mint sarkából a világ Ha el, s kirontana, Földrengető vihar között Kitört a népcsata (1845 Karácson János C2489, 70) | „Enyém a cseh!” szól a király; „Törökvért szomjaz fegyverem!” Felel Szilágy; – s elrontanak, Többé szivökben nincs harag (1857 Tárkányi Béla József 8465004, 28) | kopófalka, hangtalan csaholással rontott el Alvinci lábai előtt (1919 Krúdy Gyula C2843, 15) | Hajszálnyira a két nemes, toporzékoló paripa előtt rontott el a vizsla (1936 Tersánszky Józsi Jenő 9706008, 76).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. romlik; ÉKsz.; SzT. ~, elrontat, elrontatik, elrontattat, elronthat, elrontott; ÚMTsz.