eltrafál ts ige 1a (biz)

1. ’〈dobással, lövéssel, ütéssel stb., ill. (járművel) nekiütközve〉 eltalál vkit v. vmit vki’ ❖ [Boldizsár bá] igazi székely tempóval odaugrék hozzá, s úgy eltrafálta a hosszú késével a medvének a szívét, hogy az még csak búcsút venni sem ért rá ettől a szép világtól (1883 Jókai Mór CD18) | a kinek jó a szemmértéke, az mindent eltrafál; mert akár lövök, akár dobok, a szememmel célozok (1904 Rákosi Viktor 8387013, 22) | Ó csak azt a pőcsiket akartam eltrafálni (1910 Móricz Zsigmond C3227, 23) | a svédektől Zetterberg kiugrott, Konsel kifutott a fogadásra […], és eltrafálta a támadó lábát (1997 Népszabadság szept. 8. C7847, 4) | [Géza] azzal üti agyon az időt, hogy a legújabb kocsitípusokkal hajléktalanokra vadászik, s gusztustalanul vihog, ha egyet sikerül eltrafálnia (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈lövedék〉 nekicsapódva (és belefúródva) eltalál vkit, vmit’ ❖ Az a golyóbis, mi szivedbe száll, Máris röpül feléd és – eltrafál (1928 Kosztolányi Dezső ford.–Mell CD10) | [a professzort] eltrafálta egy gránátszilánk (1963 Népszava máj. 29. C4827, 2) | És ha eltrafál egy eltévedt golyó? (1992 Mándy Iván 2016005, 320).

2. ’〈rejtett tartalmat, végeredményt stb.〉 következtetéssel v. véletlenül ráhibázva helyesen állapít meg, kitalál’ ❖ Kérdem tőle, mekkora a kör kerülete? Mondott is valami ákombákomot, de nem tudta eltrafálni (1882 Borsszem Jankó máj. 7. C5001, 2) | az mellékes, hogy hivatalos időprófétáink eltrafálták-e az időt vagy sem, a fődolog az, hogy a régen várt országos csapadék bekövetkezett (1908 Pesti Hírlap máj. 29. C5656, 12) | A pennás eltrafálta az igazat. […] Miből láthassak vendégeket, ha fundusom Bakonyban van? (1924 Szívós Zsigmond CD10) | [az infláció mértékét illetően] várhatóan egyik érdekeltnek sem sikerül eltrafálnia a végeredményt (1997 Figyelő CD2601).

2a. (gúny is) ’〈a megfelelőt〉 jó érzékkel v. szerencsével megtalálja, kiválasztja vki’ ❖ Nacczerü [pénzügyi] operáczijó. Eltrafálta a pizügyminister. Ráhibádzott, mint a vak mónár szekerczéje a süldőre (1877 Borsszem Jankó okt. 7. C4996, 5) | Nem sűl ki a szöme kendnek ! Hogy mért is teremt az Isten ilyen embört? Oszt, éppen neköm köllött ezt elterefölni (1934 Kiss Lajos¹ C5226, 237) | Az énekes elénekli [a szöveget], a gramofon átveszi és pár hónap múlva visszhangzik az ügyesen „eltrafált” első szótól a világ (1937 Pesti Hírlap febr. 24. C5685, 10) | azok a svéd akadémikusok, akik a Nobel-díjakat osztogatják, vagy nagyon okosak, vagy nagyon eltrafáltak valamit, amiről nem is tudnak, s amit nem is akartak elérni tán (2002 Népszabadság okt. 26. C7850, 36).

2b. (ritk) ’〈művész〉 híven, életszerűen ábrázol vkit, vmit’ ❖ a kapitány uram legénye […] is papirra került, hogy észre se vette. – Ajnye, de eltrafált az ur! Még a pipám is itt van a számba, la! (1880 Vasárnapi Újság C7394, 677) | Az emberek nagy tömege az állatnál is érzéketlenebb a művészettel szemben. „Nini, hasonlít!” – mondják. Vagy: „Jól eltrafálta(1942 Márai Sándor 9421001, 167).

Vö. ÉrtSz.; TESz. trafál; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, eltrefel; IdSz.

eltrafál tárgyas ige 1a (biz)
1.
〈dobással, lövéssel, ütéssel stb., ill. (járművel) nekiütközve〉 eltalál vkit v. vmit vki
[Boldizsár bá] igazi székely tempóval odaugrék hozzá, s úgy eltrafálta a hosszú késével a medvének a szívét, hogy az még csak búcsút venni sem ért rá ettől a szép világtól
(1883 Jókai Mór)
a kinek jó a szemmértéke, az mindent eltrafál; mert akár lövök, akár dobok, a szememmel célozok
(1904 Rákosi Viktor)
Ó csak azt a pőcsiket akartam eltrafálni
(1910 Móricz Zsigmond)
a svédektől Zetterberg kiugrott, Konsel kifutott a fogadásra […], és eltrafálta a támadó lábát
(1997 Népszabadság szept. 8.)
[Géza] azzal üti agyon az időt, hogy a legújabb kocsitípusokkal hajléktalanokra vadászik, s gusztustalanul vihog, ha egyet sikerül eltrafálnia
(1999 Magyar Hírlap)
1a.
〈lövedék〉 nekicsapódva (és belefúródva) eltalál vkit, vmit
Az a golyóbis, mi szivedbe száll, Máris röpül feléd és – eltrafál
(1928 Kosztolányi Dezső ford.Mell)
[a professzort] eltrafálta egy gránátszilánk
(1963 Népszava máj. 29.)
És ha eltrafál egy eltévedt golyó?
(1992 Mándy Iván)
2.
〈rejtett tartalmat, végeredményt stb.〉 következtetéssel v. véletlenül ráhibázva helyesen állapít meg, kitalál
Kérdem tőle, mekkora a kör kerülete? Mondott is valami ákombákomot, de nem tudta eltrafálni
(1882 Borsszem Jankó máj. 7.)
az mellékes, hogy hivatalos időprófétáink eltrafálták-e az időt vagy sem, a fődolog az, hogy a régen várt országos csapadék bekövetkezett
(1908 Pesti Hírlap máj. 29.)
A pennás eltrafálta az igazat. […] Miből láthassak vendégeket, ha fundusom Bakonyban van?
(1924 Szívós Zsigmond)
[az infláció mértékét illetően] várhatóan egyik érdekeltnek sem sikerül eltrafálnia a végeredményt
(1997 Figyelő)
2a. (gúny is)
〈a megfelelőt〉 jó érzékkel v. szerencsével megtalálja, kiválasztja vki
Nacczerü [pénzügyi] operáczijó. Eltrafálta a pizügyminister. Ráhibádzott, mint a vak mónár szekerczéje a süldőre
(1877 Borsszem Jankó okt. 7.)
Nem sűl ki a szöme kendnek ! Hogy mért is teremt az Isten ilyen embört? Oszt, éppen neköm köllött ezt elterefölni
(1934 Kiss Lajos¹)
Az énekes elénekli [a szöveget], a gramofon átveszi és pár hónap múlva visszhangzik az ügyesen „eltrafált” első szótól a világ
(1937 Pesti Hírlap febr. 24.)
azok a svéd akadémikusok, akik a Nobel-díjakat osztogatják, vagy nagyon okosak, vagy nagyon eltrafáltak valamit, amiről nem is tudnak, s amit nem is akartak elérni tán
(2002 Népszabadság okt. 26.)
2b. (ritk)
〈művész〉 híven, életszerűen ábrázol vkit, vmit
a kapitány uram legénye […] is papirra került, hogy észre se vette. – Ajnye, de eltrafált az ur! Még a pipám is itt van a számba, la!
(1880 Vasárnapi Újság)
Az emberek nagy tömege az állatnál is érzéketlenebb a művészettel szemben. „Nini, hasonlít!” – mondják. Vagy: „Jól eltrafálta
(1942 Márai Sándor)
Vö. ÉrtSz.; TESz. trafál; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, eltrefel; IdSz.

Beállítások