eltulajdonít ts ige 4a4
1. (Jog is, hiv) ’〈idegen tulajdont, vagyont〉(jogtalanul) birtokba vesz’ ❖ [a király] különös vígyázáſſal fog figyelmezni arra, hogy népét kemény, és ſzokatlan ígával meg ne terhellye, bizonyos lévén abban, hogy a’ néptl, ſemmit erſzakkal el nem tulajdoníthat (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 449) | [a bolgárok] a régi Daciát is elfoglalták, tehát az avar örökségnek legnagyobb részét eltulajdonították magoknak (1876 Hunfalvy Pál CD57) | A gyilkosságok mindennaposakká váltak; a nőket és gyermekeket ok nélkül bántalmazzák, a magánvagyont a rekvirálás ürügyén eltulajdonítják [a románok] (1918 Századok CD58) | ahol egy vagyont eltulajdonítottak, ott a tulajdonosnak kárpótlást kell fizetni (1998 Országgyűlési Napló CD62).
1a. (hiv v. szépítő) ’észrevétlenül elvesz, ellop v. elrabol (vhonnan) vmit’ ❖ Mihelytt valamelly pénz, kiváltt olly nevezetes ſomma, mint ezen 97000 forintokból álló, a’ pénztárban nem találódik, úgy a’ Biró többé nem köteles néki [ti. a tisztviselőnek] meg-bizonyítani, hogy idegenítette azt el, hanem tartozik meg-mutatni, hogy azt nem tulajdonította-el (1786 Elmés megjegyzések C1560, 6) | Nemrég egy tudós professor urat itélt el a törvényszék egy városban, ki a közös könyvtárból több értékes okmányt a magánkönyvtárába tulajdonitott el (1860 Vasárnapi Újság CD56) | 74 pisztolyt és 6 géppisztolyt, valamint a fegyverekhez szükséges több száz lőszert tulajdonított el munkahelyéről, csaknem 300 ezer forint értékben (1997 Magyar Hírlap CD09) | egy Petri-csészével letakart lapos kristályosító csésze (mindkettő a szerves kémiai laboratóriumból lett eltulajdonítva) (2005 Kucsman Árpád 3148009, 1418).
1b. (rég) ’megtagad, megvon vkitől vmit, ami őt megilletné’ ❖ [a tiszteletdíjat] az irnokoktól eltulajdonitani nem lehet (1843 Pesti Hírlap CD61) | kevésbe akarják venni a megyei Rendek, és tisztviselők a főispányi helyetteseket, sőt még a főispáni jogokat is, el akarják tulajdonitani (1847 Kossuth Lajos összes munkái CD32).
2. (kissé rég) ’〈ismeretet, készséget stb.〉 elsajátít, magáévá tesz, ill. vkitől megtanulva, megismerve átvesz’ ❖ [Kant némely követői] tsak azt sem tudnák igazán definiálni, mi az a’ transcendentale? a’ mit pedig maga Kant is, el-Leibnicztül-tulajdonított (1802 Pálóczi Horváth Ádám C2555, 522) | [a cselédek gyermeke szolgálati helyének] szokásait, erkölcseit s szellemét nagymértékben eltulajdonitja (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Valamint a meghódítottak műveltségét felvett hódító népek meghódították magoknak egyszersmind ezek nyelvét is, […] a hiányzó és kevésbé alkalmas kifejezésekre eltulajdonították amazok szókincsét (1874 Ipolyi Arnold CD57) | [a könnyű matrózok azok,] kik a hajón felmerülő munkákat végezni tudják ugyan, de ezek teljesítésében a megkivánt jártasságot még nem tulajdonították el eléggé (1896 PallasLex. CD02) | Hakon királyi eszméje győz a trón körüli harcban és hiába tulajdonítja el Skule ezt az eszmét, el kell buknia, mert nincs benne meggyőződés (1926 Schöpflin Aladár CD10).
3. ’〈szellemi alkotást, gondolatot v. vmely eredményt〉 úgy vesz át vkitől, vhonnan, hogy azt a sajátjaként tünteti fel’ ❖ [a nekem tulajdonított írásról] kijelentem, hogy én azt nem irtam, ’s ezt nem mentségül irom, mintha azon elsorolt visszaéléseket, ha ugyan történtek, pártolnám, hanem mert ezekről semmi hitelest nem tudtam, ’s mert ha bűn, azt másra róni, ha érdem, mástól eltulajdonítani nem szoktam (1841 Pesti Hírlap CD61) | talán meg nem engedett módon is eltulajdonított abból [ti. Zrínyi Miklós kéziratából Gyöngyösi István] egész versszakokat (1891 Majláth Béla C0012, 413) | Európa oltalmazói voltunk, s ha ezt nem ismertetjük el a Nyugattal, elmélyített történeti kutatás és annak közlése által, máris itt állnak, akik szívesen eltulajdonítják tőlünk e dicsőséget (1928 Szekfű Gyula CD42) | Nemegyszer előfordul, hogy egy győzelmet, sikeres harcot annyira magáénak érez egy-egy község lakossága, hogy egyszerűen eltulajdonítja (1988 Magyar néprajz CD47).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.