eltűr ts ige 1c6

1. ’〈ember, es. állat fájdalmat, kényelmetlenséget stb. okozó dolgot, jelenséget〉(kénytelen v. hajlandó) elszenved(ni), ill. nyugodtan, ellenszegülés v. panasz nélkül elvisel(ni), hagy(ni)’ ❖ [A fegyverviselő emberek] hevet, hideget el-türnek, tüznek, vasnak mennek hirért, kis bérért (1773 Faludi Ferenc C1665, 4) | némán hullatom keblembe könnyemet, Kirendelt sorsomat békével eltűröm (1836 e. Dukai Takách Judit 8117025, 162) | [a bárányok] csak addig szopnak, míg azt anyjuk eltűri (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Ma jámbor keleti zsidók néha inkább eltűrnek jelentékeny anyagi veszteséget, semhogy panaszukat esküvel erősítsék (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Akkor még nem beszéltünk arról, hogy [a közterület-felügyelőknek] mit kell eltűrniük úri módon az adott esetben rájuk támadó állampolgároktól (1996 Népszava aug. 15. C7461, 8) | a szúnyogok hadát eltűrni a tóparton (1997 Népszabadság jún. 21. C7847, 1).

1a. ’〈ember, es. állat vmilyen érzelmi megnyilvánulást, kül. csókot, érintést〉 passzívan, viszonzás, érzelemnyilvánítás nélkül elfogad’ ❖ átok az élet, Ha nincs a csóknak mámora, Az eltűrt csókok tunya nászán […] Az átok egyre nő fölöttünk (1906 Ady Endre 9003107, 93) | [Az egyiptomi sakálok] hívásra előjöttek és a kedveskedést szívesen eltűrték (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [Nóra, aki] valamiféle házastársi játékszabály szerint szemlehunyva, odaadó arccal fogadja a suta orrcsippentést, egy idő után már csak eltűri a férje gügyögését (1989 Népszava ápr. 12. C7454, 6) | [Garfield macska] mindennap ledobja magát a tévé elé, nekilát a lasagnájának, és „eltűri” gazdája, Jon simogatását (2007 Népszava márc. 21. C7470, 3).

1b. (rég) ’〈élőlény (szervezete v. része) kellemetlen(, káros) hatást, helyzetet, állapotot〉 baj nélkül, épségben, ill. élve kibír’ ❖ A’ nap fénnyét a’ tenger’ fenekén könnyű eltürni a’ ſzemnek (1809 Varga Márton 8510005, 147) | [a fiatal lány] gyenge teste a’ visellőség’ bajait ki nem állhatja; azon megerőltetést és nedvességek’ elvesztését, mellyek a’ szüléssel járnak, el nem türheti (1829 Horváth József ford.–Becker¹ 8187004, 8) | A’ magányrendszerben némi kivételek is tétettek, p. o. 70 éves öregekre, ’s ollyanokra nézve, kik az éj- és nappali magányt el nem türhetik, melly esetben az orvos tanácsára és a’ börtönigazgató kivánságára az ispán illy fogolynak a’ közlekedést megengedni tartozik (1844 Pesti Hírlap CD61) | [A dromedár] a szomjat 8–14 napig is eltűri (1847 Peregriny Elek 8360010, 124) | [a pogácsaalma] számos rovarok rongálásait hirtelen és roppant fejlődésénél fogva sokkal könnyebben kikerüli, eltüri, […] mint akármiféle más almafaj (1854 Gazdasági Lapok ford. 8626002, 580).

2. ’〈ember v. állat〉 megtűr (vhol) vkit, es. vmit, (meg)engedi, hogy az (a közelében, ill. vmely megnevezett helyen) legyen, létezzen’ ❖ Még betegjeket-is ök [ti. a méhek] el nem tűrhetik, […] őket mindjárt kivezetik (1774 Vesmás Márton C4461, 26) | némelly környl-állásokban ſzabad az Eretnekeket, st a’ Pogányokat is tolerálni, az az: el-türni, mikor t. i. azt a’ kéntelenség hozza magával (1791 Szaitz Leó 7302002, 98) | nem kegyed tűri el az erdészt szobájában, hanem ő szives velünk szállását megosztani (1853 Karacs Teréz 8219003, 20) | türd el fejem Öledben újra (1910 Gellért Oszkár CD10) | a nemes kócsagmadár, melyről azt tartják, hogy nem tud eltűrni szennyet tiszta fehér tollazatán (1926 Rákosi Jenő 8385008, 147) | Ha és ameddig [a boszorkány] a közösség javára gyógyít, […] addig a közösség eltűri, igénybe veszi, sőt, védi (1990 Ethnographia C7123, 470).

2a. ’〈helytelen viselkedést, hibát, visszaélést stb.〉 számonkérés v. büntetés nélkül hagyva, ill. hallgatólagosan megengedve elnéz vki’ ❖ El-ne bizd magadat, hogy ez ideig ſok latorságidat el-türte az Iſten (1774 Vajda Sámuel 7365003, 120) | [a borbíró az új erdésznek] nem tűr el annyit, mint istenben boldogult elődének; mert – ugy mond (és ez a’ fődolog) – egyik embernek többet néz el az ember, mint a’ másiknak (1842 Pesti Hírlap CD61) | Maga a püspök is, ki ily tiltott házasságot eltürt, s az abban élő papokat alkalmazta, a király és püspöktársai itélete alá esett (1860 Horváth Mihály 8189003, 213) | [Lukács] nem türte el, ha valaki rendetlenkedett (1910 Délmagyarország 2103001, 14) | a kormányzat nem kíván tiszta szívvel fellépni a társadalomra veszélyes cselekmények ellen, azokat el akarja tűrni (1995 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’〈annak kif-ére, hogy vmely módszer, eljárás stb. alkalmazható, használható vki v. vmi esetében, ill. vmi összefér, összeegyeztethető vmivel〉’ ❖ [a „tó” szó] a rendes Ejtegetést [= ragozást] is eltüri (1790 Főldi János C1759, 102) | [a fiúknak szigor való,] míg a leányi rend a maga ismeretes szelídségénél fogva lágyabb pásztorkodást is eltűr (1880 Vasárnapi Újság C7394, 559) | Az ellentámadás tempója és haladéktalan foganatosítása pedig nem tűr el türelmes és hajszálnyi tüzérségi előkészítést (1916 Pethő Sándor CD10) | „Humoros” téma csakugyan nem tűrne el más, tartalmasabb feldolgozást? (1973 Hernádi Miklós 1066004, 343) | A történelem csak alternatívákat tűr el, amelyek közül választani kell; utólagos szenvelgő sóhajokat nem (1985 Csoóri Sándor 9090053, 41).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, eltűrhet

eltűr tárgyas ige 1c6
1.
〈ember, es. állat fájdalmat, kényelmetlenséget stb. okozó dolgot, jelenséget〉 (kénytelen v. hajlandó) elszenved(ni), ill. nyugodtan, ellenszegülés v. panasz nélkül elvisel(ni), hagy(ni)
[A fegyverviselő emberek] hevet, hideget el-türnek, tüznek, vasnak mennek hirért, kis bérért
(1773 Faludi Ferenc)
némán hullatom keblembe könnyemet, Kirendelt sorsomat békével eltűröm
(1836 e. Dukai Takách Judit)
[a bárányok] csak addig szopnak, míg azt anyjuk eltűri
(1929 Az állatok világa ford.)
Ma jámbor keleti zsidók néha inkább eltűrnek jelentékeny anyagi veszteséget, semhogy panaszukat esküvel erősítsék
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
Akkor még nem beszéltünk arról, hogy [a közterület-felügyelőknek] mit kell eltűrniük úri módon az adott esetben rájuk támadó állampolgároktól
(1996 Népszava aug. 15.)
a szúnyogok hadát eltűrni a tóparton
(1997 Népszabadság jún. 21.)
1a.
〈ember, es. állat vmilyen érzelmi megnyilvánulást, kül. csókot, érintést〉 passzívan, viszonzás, érzelemnyilvánítás nélkül elfogad
átok az élet, Ha nincs a csóknak mámora, Az eltűrt csókok tunya nászán […] Az átok egyre nő fölöttünk
(1906 Ady Endre)
[Az egyiptomi sakálok] hívásra előjöttek és a kedveskedést szívesen eltűrték
(1929 Az állatok világa ford.)
[Nóra, aki] valamiféle házastársi játékszabály szerint szemlehunyva, odaadó arccal fogadja a suta orrcsippentést, egy idő után már csak eltűri a férje gügyögését
(1989 Népszava ápr. 12.)
[Garfield macska] mindennap ledobja magát a tévé elé, nekilát a lasagnájának, és „eltűri” gazdája, Jon simogatását
(2007 Népszava márc. 21.)
1b. (rég)
〈élőlény (szervezete v. része) kellemetlen(, káros) hatást, helyzetet, állapotot〉 baj nélkül, épségben, ill. élve kibír
A’ nap fénnyét a’ tenger’ fenekén könnyű eltürni a’ ſzemnek
(1809 Varga Márton)
[a fiatal lány] gyenge teste a’ visellőség’ bajait ki nem állhatja; azon megerőltetést és nedvességek’ elvesztését, mellyek a’ szüléssel járnak, el nem türheti
(1829 Horváth József ford.Becker¹)
A’ magányrendszerben némi kivételek is tétettek, p. o.példának okáért 70 éves öregekre, ’s ollyanokra nézve, kik az éj- és nappali magányt el nem türhetik, melly esetben az orvos tanácsára és a’ börtönigazgató kivánságára az ispán illy fogolynak a’ közlekedést megengedni tartozik
(1844 Pesti Hírlap)
[A dromedár] a szomjat 8–14 napig is eltűri
(1847 Peregriny Elek)
[a pogácsaalma] számos rovarok rongálásait hirtelen és roppant fejlődésénél fogva sokkal könnyebben kikerüli, eltüri, […] mint akármiféle más almafaj
(1854 Gazdasági Lapok ford.)
2.
〈ember v. állat〉 megtűr (vhol) vkit, es. vmit, (meg)engedi, hogy az (a közelében, ill. vmely megnevezett helyen) legyen, létezzen
Még betegjeket-is ök [ti. a méhek] el nem tűrhetik, […] őket mindjárt kivezetik
(1774 Vesmás Márton)
némelly környl-állásokban ſzabad az Eretnekeket, st a’ Pogányokat is tolerálni, az az: el-türni, mikor t. i.tudniillik azt a’ kéntelenség hozza magával
(1791 Szaitz Leó)
nem kegyed tűri el az erdészt szobájában, hanem ő szives velünk szállását megosztani
(1853 Karacs Teréz)
türd el fejem Öledben újra
(1910 Gellért Oszkár)
a nemes kócsagmadár, melyről azt tartják, hogy nem tud eltűrni szennyet tiszta fehér tollazatán
(1926 Rákosi Jenő)
Ha és ameddig [a boszorkány] a közösség javára gyógyít, […] addig a közösség eltűri, igénybe veszi, sőt, védi
(1990 Ethnographia)
2a.
〈helytelen viselkedést, hibát, visszaélést stb.〉 számonkérés v. büntetés nélkül hagyva, ill. hallgatólagosan megengedve elnéz vki
El-ne bizd magadat, hogy ez ideig ſok latorságidat el-türte az Iſten
(1774 Vajda Sámuel)
[a borbíró az új erdésznek] nem tűr el annyit, mint istenben boldogult elődének; mert – ugy mond (és ez a’ fődolog) – egyik embernek többet néz el az ember, mint a’ másiknak
(1842 Pesti Hírlap)
Maga a püspök is, ki ily tiltott házasságot eltürt, s az abban élő papokat alkalmazta, a király és püspöktársai itélete alá esett
(1860 Horváth Mihály)
[Lukács] nem türte el, ha valaki rendetlenkedett
(1910 Délmagyarország)
a kormányzat nem kíván tiszta szívvel fellépni a társadalomra veszélyes cselekmények ellen, azokat el akarja tűrni
(1995 Országgyűlési Napló)
3.
〈annak kif-ére, hogy vmely módszer, eljárás stb. alkalmazható, használható vki v. vmi esetében, ill. vmi összefér, összeegyeztethető vmivel〉
[a „tó” szó] a rendes Ejtegetést [= ragozást] is eltüri
(1790 Főldi János)
[a fiúknak szigor való,] míg a leányi rend a maga ismeretes szelídségénél fogva lágyabb pásztorkodást is eltűr
(1880 Vasárnapi Újság)
Az ellentámadás tempója és haladéktalan foganatosítása pedig nem tűr el türelmes és hajszálnyi tüzérségi előkészítést
(1916 Pethő Sándor)
„Humoros” téma csakugyan nem tűrne el más, tartalmasabb feldolgozást?
(1973 Hernádi Miklós)
A történelem csak alternatívákat tűr el, amelyek közül választani kell; utólagos szenvelgő sóhajokat nem
(1985 Csoóri Sándor)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, eltűrhet

Beállítások