elvakít ts ige 4a4
1. (átv is) ’〈vmi(nek a fénye, csillogása), ill. vki azzal személyt, állatot, ill. annak szemét v. látását〉(rövid időre) annyira megzavar(ja), hogy az látóképességét elveszi’ ❖ Sokan a külső fény ragyogásátul vakittatnak el (1806 Cserey Farkas² C2557, 76) | S a bámúló népnek […] Csaknem elvakítá szemeit az ékszer (1855 Arany János 8014070, 242) | nagy porfelleg borította el az egész utcát s vakitotta el szemünk világát (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102008, 264) | a „látni és látszani” elv lehető legjobb megvalósítása, hogy a kivilágított autó már távolról észlelhető legyen, anélkül, hogy a szembejövőket elvakítaná (1998 Magyar Hírlap CD09).
2. ’Tisztánlátásában megzavar vkit.’
2a. ’〈siker, jómód stb.〉 elszédít, elkápráztat (és elbizakodottá tesz) vkit’ ❖ Alig jelentem meg a’ világban, azonnal gyáſzos ſzépſégem, az eſztelen ifiuſágnak ſzemeit magára huzta, de el nem vakithatott holdoláſok [= hódolásuk] (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel C0805, 73) | Rostand darabjának gazdagsága elvakító (1901 Ady Endre CD0801) | Ezt a szegény kis szinészt a siker elvakította (1930 Nagy Endre CD10) | [Papovicsot] kiskirályságában szerzett hatalma annyira elvakította, hogy végzetes hibát követett el (1998 Magyar Hírlap CD09).
2b. ’〈vmely körülmény, kül. indulat, szenvedély〉 helyes ítélőképességétől megfoszt vkit’ ❖ az ell-itéleteknek el nem vakit sokasága (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 81) | [a vádlottak] szomszédok és rokonok közötti gyülölködésből s indulatoktól elvakítva esetleg követtek el egyegy […] erőszakoskodást (1865 Salamon Ferenc 8402008, 215) | a pártszenvedély elvakítja az embereket és különben igazságos férfiak is pártjuk érdekében olyan dolgokra vetemednek, melyekért mint magánemberek nem vállalnák el a felelősséget (1912 Radó Sámuel CD10) | [Az asszony] megszédült, a düh elvakította. A szemét ringyó, mégis megkaparintotta [a fiamat] – sziszegte (1997 Magyar Hírlap CD09).
2c. (rég) ’(viselkedésével) szándékosan megtéveszt, félrevezet vkit’ ❖ [az utazók] Szléjeket meg-csalták, el-vakitották (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 94) | Hagyják magára csak a’ főispánok […] a’ köznemességet, ne áltassák, ne vakitsák el önző czéljaik kivitelére (1843 Pesti Hírlap CD61) | Mikor [Bebek Györgyné] férje a török kelepczébe esik, úgy igazítja dolgát, hogy a császár emberei bízzanak benne szegény árva özvegyben. Zayt nem vakította el (1885 Thallóczy Lajos CD55) | a pacifista-liberális eszméktől elvakított utókor (1992 Karsai László CD17).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.