elválik tn ige 11a9

1. ’〈egységes egészet alkotó dolog〉 több részre, darabra válik, ill. 〈csoport v. egynemű anyag〉 szétoszlik v. elemeire, összetevőire bomlik, szétválik’ ❖ A’ forró téjben botsátattván ez virágok, a’ téj meg-ſugorodik vagy el-válik (1775 Csapó József 7062001, 257) | szelné [Miklós a cipót]: De nem hogy a cipó válna el derékon, Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony (1846 Arany János 8014001, 139) | A tömeg gyérül, elválik; a hintó elrobog (1864 Kvassay Ede ford.–Landesmann 8263002, 210) | Mi elvált bennünk kétfelé, jól-rosszul ismét egybeforr (1938 Sárközi György CD10) | [Jókai A fehér rózsa és A janicsárok végnapjai című regényeinek az] összefüggése valóban laza, a későbbi kötetkiadásokban el is váltak egymástól (2010 Szajbély Mihály 3288003, 138).

2. ’〈illeszkedő, érintkező v. tapadó dolog, anyag〉(fokozatosan) leválik (vmiről) v. különválik (vmitől), ill. 〈több ilyen dolog〉 szétválik’ ❖ [a torokban megakadt dolog kihúzásakor] a’ ſpondiát is úgy kell alkalmaztatni, hogy midn a’ hal héjtól el válik, azt a’ borbély a’ madzaggal fel-vonhaſſa (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 426) | A kettőzéseket fölfedezhetni, ha a kő forró vizbe tétetik, miáltal a rágmány [ti. a két drágakődarabot összeragasztó gyantaszerű anyag] megpuhul, s a két kő egymástól elválik (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [a kökény gyümölcsének] húsa vékony s nem válik el a csontártól (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 160) | a száradó gyümölcssajt könnyen elváljon róla [ti. a deszkáról] (1939 Luby Margit C6466, 307) | a papucs mindennapi hangját lehetett csak hallani, a cuppanást, ahogy a nem egészen szárazra törölt talp elválik a műanyagtól (2009 Szvoren Edina 3152004, 850).

2a. ’〈vmely anyag más anyagtól〉 elkülönül, különválik’ ❖ Az ílly ſzemélyeknek haſznos az orbántz, mert az által a’ tsipös matéria el-válik bennek a’ vértöl (1778 Milesz József ford.–Störck 7227002, 289) | a salak csak akkor válik el tökéletesen a szinérctől, ha egészen megolvad (1844 Nendtvich Károly 8330009, 255) | A sikér erős vizsugarak hatására válik el a keményítőtől (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 199) | Elvált az olaj a víztől (2008 Bíró Zsófia 3151010, 1567).

2b. ’〈nyelvi elem, kül. igekötő a mellette álló(, vele egységet alkotó) nyelvi elemtől〉 bizonyos helyzetben különválik, elszakad’ ❖ Az öſzve-tett Ige el-vál a’ Poſtpoſitiótól, ha kérdes vagy Parantſolat, avagy tagadás, és más e’féle Adverbium, és Verbum közibe vetödik. p. o. el-nem-ment, [...] nem ment-el? [...] alig mentel [!] (1792 Rosenbacher Ferenc 7284003, 199) | [A mássalhangzók] kétfélék: eggyesek, mint: b, d, f, g, h, k, l, m, n, j, p, r, s, t, v, z; és összvetettek, mint: cs, cz, gy, ly, ny, ty, sz, zs; mellyek csak egy betűt tévén, egymástúl el nem választattnak, és csak gyök szavakban íratnak; ellenben az egymástul elváló ts, tz, dj, lj, nj, tj a’ származottakban (1835 A magyar nyelvtudomány 8564001, 5) | az elváló magyar igekötők (1999 Kiss Lajos² CD30) | Vannak azonban olyan összetett igéink is, amelyeknek szógyökerei nem ambifix [= két oldalon rögzített] jellegűek, vagyis nem válnak el (2006 Pete István C7186, 158).

3. ’〈több személy egymástól v. személy, es. állat, mozgó jármű vkitől, vmitől v. vhonnan〉 alkalmi együttlét v. együtt haladás után eltávozik, elmegy, ill. 〈több személy (egymástól) v. személy vkitől v. vmely intézménytől〉 együttélés v. közös tevékenység után a (napi) kapcsolatot megszüntetve (végleg) elszakad’ ❖ Nem válok-el tled; ſírodba maradok, Tetemid’ lelvén melletted meg-halok (1772 Bessenyei György¹ C1076, 114) | [némelyik kutyának] meg-hólt Urához olly nagy vólt az hivsége: hogy teſtétöl el-nem válnék, ’s onnan a’ vadakat, ’s a’ madarakat el-kergetné (1775 Molnár János 7232027, 139) | ki sétáltam a’ tőlünk el vált kegyes Édes Atyámnak gyászos sirjához (1805 Horvát István 8186008, 201) | Táncz közben elvál a tömegtől az uj házaspár (1892 Lehoczky Tivadar C0131, 7) | Elváltunk szülőföldünktől, hogy záloga legyünk azoknak a testvéreinknek, akik megmaradhatnak rajta (1948 Szalatnai Rezső 9636004, 398) | Csepelkin gépe elvált a többitől, és jobb felé vette útját, egyedül, a ködben (1959 Radó György ford.–Csukovszkij 9544002, 118) | Három eredményes év után vált el Robert Spisak edző és a Dunaferr (2000 Magyar Hírlap CD09) | Apukám búcsúként mondta „Maradj mindig az én okos, szófogadó, jókislányom…” Így váltunk el (2010 Borbély Szilárd 3059006, 21).

3a. ’〈annak kif-ére, hogy vkivel való házasságát felbontja〉’ ❖ Különb-különbféle emberekkel lévén discursusban, eléhozódott, hogy akar elválni gr. Teleki Imre a feleségétől (1775 Rettegi György 7282003, 357) | férjétől elvált asszony (1887 Tóvölgyi Titusz 8492007, 11) | Elszámolja, hány pár nem kötött egyházi házasságot, hány pár vált el egymástól, de elfeledi elszámolni, hogy hány vadházasságot törvényesítettek 1895 óta (1901 Ady Endre C0535, 158) | Virág szülei elváltak, és ez a téma még mindig eléggé megviseli, ráadásul az apukája csak kéthetente, hétvégén viszi el (2010 Leiner Laura 3208005, 14).

3b. (kissé rég) ’〈vmely számára fontos, kedves v. szokásos stb. dologtól〉(arról lemondva) megválik v. megszabadul’ ❖ A’ régi nehéz Khronikás előadástól iróink már ugyan nagy részint elváltak és munkáikban tisztább, folyóbb nyelvet találunk (1816 Teleki József² 8471010, 85) | már a harmadik lapot veszem elő [a levélhez], annyira nem tudok elválni a magával való beszélgetéstől (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | Milyen szép! De milyen szép! Nem tudtunk elválni a látványtól (1927 Hatvany Lajos 9229002, 33).

3c. ’〈több terület, közigazgatási egység, intézmény, ill. egyik a másiktól〉 jogilag különválik v. függetlenné válva elszakad’ ❖ Oda tzéloz pedig a’ dologgal, hogy Brabantziábol, Lüttickböl, Hollándiábol, és a’ több Rénusi Nemet tartományokbol aproság Respublikákat tsináljon, a’ mellyek a’ Frantzia Respublikának oltalma alatt vonván meg-magokat, az elöbbeni Statusoktol el-váljanak (1795 Bécsi Magyar Merkurius 7396019, 585) | Rákos 1652-ben [...] vált el Várfalvától, s lett önálló egyházközséggé (1871 Orbán Balázs 8340019, 170) | [Jugoszláviában] két-három év alatt esetleg megoldást lehet találni a gazdaság problémáira, és ha ez sikerül, az levezetheti ezt a mostani nagy feszültséget. Ha még mindig el akarnak válni a köztársaságok, akkor az majd békésen, békésebben történhet meg (1991 Beszélő 2003041, 26) | [a Nasdaq törekvése, hogy] teljesen elválhasson az értékforgalmazók országos szövetségétől – amely egykor létrehozta –, és profit érdekelt tőzsdévé váljon (2001 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈ágakra〉 bomlik, oszlik vmi, ill. 〈több dolog, jelenség (egymástól) v. egyik a másiktól〉 elágazik v. (külön fejlődve) elszakad’ ❖ Téres határ’ sík tengerinn a’ merre le-ballag Tigristl tsak imént el-váltt, s’ hozzája megintlen Foglaltt Eufrátes (1788 Magyar Múzeum ford. 7448002, 56) | [Az ostor] végén több ágba vált el, s mindegyik ágnak végére valami kínzó szer volt megerősitve acélból (1862 Szokoly Viktor 8452005, 144) | az egyes üzletágak elválnak egymástól (1906 Domanovszky Sándor 9111002, 31) | csodálkozhatunk, hogy a két [ti. a brit és az amerikai] angol nyelv nem vált el egészen egymástól, s tulajdonképpen, ha jobban megfigyeljük, alig van számottevő különbség a kettő között (1991 Ortutay Péter 2036001, 292) | Szerettem, de útjaink elváltak. Ő Párizsba ment, én meg az antipódusokra [ti. a Föld ellenkező oldalára] száműztem magam (2010 Somssich-Szőgyény Béla 3153002, 560).

5. ’〈annak kif-ére, hogy több terület, képződmény, ill. dolog, jelenség stb. (egymástól) v. egyik a másiktól elkülönülten v. vmivel elválasztva van, ill. azok határvonala húzódik vhol, v. azok határvonalát képezi vhol vmi〉’ ❖ A’ meg-ſzakadt mekkoraság (Quantitas diſcreta) ollyas, mellynek hoſzſza nem folyton-folyik, hanem réſz a’ réſztöl el-vagyon válva (1784 Dugonics András C1462, 3) | a’ hól a’ mejhártya az ágyékhártyától elválik, és a’ középhártyának formálására felemelkedik, egy nagy üreſség marad, melyet a’ ſzívzatskó (pericardium) elfoglal (1789 Rácz Sámuel 7278006, 47) | [Hont vármegye] mintegy meg van hintve hegyekkel, mellyek ugy lévén egymástól elválva, hogy öszve köttetéseket észre venni nem lehet (1819 Magda Pál 8285005, 247) | A félsziget középső része a Csicsen-földtől a Trieszt-Quarnero vonalon törésvonallal válik el (1927 TolnaiÚjLex. C5724, 235) | a felsorolt vallások elterjedési területei általában határozottan elválnak (1990 Magyar néprajz CD47) | A magyar nyelvű szakirodalomban e két téma általában elválik egymástól (1996 Természet Világa CD50) | ez a kérdés nem az MSZP-ről és az SZDSZ-ről szól, hanem a jövő évszázad Magyarországáról és arról, hogy elválik-e az állam és az egyház (1997 Magyar Hírlap CD09) | [A római katolikus templomban] a szentély, bár meg van különböztetve a templomhajótól, nem válik el attól olyan élesen, mint Keleten (2004 Fejérdy Péter–Szabó Levente 3071001, 55).

5a. ’〈több dolog, jelenség v. egyik a másiktól〉 látványában (szembetűnően) különbözik, ill. fokozatosan ilyenné válik’ ❖ a boródi szoros szirtjei lassan-lassan elváltak a reggeli homálytól (1872 Zichy Géza 8538020, 270) | Sötétre lesült arczáról világosan vált el a bozontos kóczbajusz (1880 Keleti Gusztáv C0667, 415) | A szemközti oldalak tarlói és kukoricaföldei élesen váltak el egymástól (1941 Wass Albert 2041002, 523) | [a Számítástechnika című hetilapban] az eddiginél látványosabban válnak el a hírek, a technológiával, illetve az új gazdasággal foglalkozó cikkek (2000 Magyar Hírlap CD09).

5b. ’〈több dolog, jelenség v. egyik a másiktól〉 jellegében, minőségében, tartalmában stb. eltér, különbözik, ill. (fokozatosan ilyenné válva) elkülönül, elhatárolódik’ ❖ Minél inkább elvál oskola és nevelés, magátol a’ valódi élettől, annál hibásabb az (1841 Fáy András¹ C1726, 37) | Két év alatt azonban a frontok egyre élesebben váltak el. A külföldről támogatott reakció mind nyíltabban lépett fel (1947 Szabad Föld okt. 26. C1537, 2) | [mindkét regény] a polgári átalakulás nézőpontjáról látja és ítéli meg a dzsentri sorsát, de a két regény közelebbi mondanivalója már elválik egymástól (1965 Vargha Kálmán–Ferenczi László CD53).

6. (rég) ’átalakul, elváltozik vmivé, ill. válik vmilyenné vmi’ ❖ A’ kellemetes ver Fény, el-vált komor idvé (1792 Gáti István C1862, 109) | Búra vált-el szerelemkedve (1822 Zsebkönyv C4585, 286) | A’ Tragoedia is már elvált csúnya kaczajjá (1826 Egyed Antal ford.–Ovidius C1555, 49) | halálra elvált arczomon Többé a szégyen pirja nem lehet (1868 Szigligeti Ede C3987, 25).

7. (egysz 3. sz-ben) ’〈bizonytalan v. kétes ügy, dolog vmilyen irányban〉eldől, vmilyen eredménnyel nyugvópontra jut’ ❖ Harmad nap alatt alkalmaſint el-válik kimenetele az óldal nyilalláſnak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 97) | Olaszország sorsa, a’ dolgok ujabb fordultával, javulásra látszik elválni (1832 Jelenkor C0224, 535) | jobb vagy balra, de el kell válni az ügynek (1882 Tolnai Lajos C4199, 203) | Elválik úgyis, hogy mi lesz velünk: Magunké leszünk, vagy kilincselünk? (1908 Ady Endre C0536, 227) | Hogy mitől lesz neki jó ez az új okirat [ti. a személyazonossági], majd elválik (2008 Tóth Mária 3151006, 1089).

Fr: ágy.

Vö. CzF. elvál, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. válik; ÉKsz.; SzT. elválhatik, ~, elváló; ÚMTsz.

elválik tárgyatlan ige 11a9
1.
〈egységes egészet alkotó dolog〉 több részre, darabra válik, ill. 〈csoport v. egynemű anyag〉 szétoszlik v. elemeire, összetevőire bomlik, szétválik
A’ forró téjben botsátattván ez virágok, a’ téj meg-ſugorodik vagy el-válik
(1775 Csapó József)
szelné [Miklós a cipót]: De nem hogy a cipó válna el derékon, Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony
(1846 Arany János)
A tömeg gyérül, elválik; a hintó elrobog
(1864 Kvassay Ede ford.Landesmann)
Mi elvált bennünk kétfelé, jól-rosszul ismét egybeforr
(1938 Sárközi György)
[Jókai A fehér rózsa és A janicsárok végnapjai című regényeinek az] összefüggése valóban laza, a későbbi kötetkiadásokban el is váltak egymástól
(2010 Szajbély Mihály)
2.
〈illeszkedő, érintkező v. tapadó dolog, anyag〉 (fokozatosan) leválik (vmiről) v. különválik (vmitől), ill. 〈több ilyen dolog〉 szétválik
[a torokban megakadt dolog kihúzásakor] a’ ſpondiát is úgy kell alkalmaztatni, hogy midn a’ hal héjtól el válik, azt a’ borbély a’ madzaggal fel-vonhaſſa
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A kettőzéseket fölfedezhetni, ha a kő forró vizbe tétetik, miáltal a rágmány [ti. a két drágakődarabot összeragasztó gyantaszerű anyag] megpuhul, s a két kő egymástól elválik
(1858 Vasárnapi Újság)
[a kökény gyümölcsének] húsa vékony s nem válik el a csontártól
(1927 TolnaiÚjLex.)
a száradó gyümölcssajt könnyen elváljon róla [ti. a deszkáról]
(1939 Luby Margit)
a papucs mindennapi hangját lehetett csak hallani, a cuppanást, ahogy a nem egészen szárazra törölt talp elválik a műanyagtól
(2009 Szvoren Edina)
2a.
〈vmely anyag más anyagtól〉 elkülönül, különválik
Az ílly ſzemélyeknek haſznos az orbántz, mert az által a’ tsipös matéria el-válik bennek a’ vértöl
(1778 Milesz József ford.Störck)
a salak csak akkor válik el tökéletesen a szinérctől, ha egészen megolvad
(1844 Nendtvich Károly)
A sikér erős vizsugarak hatására válik el a keményítőtől
(1927 TolnaiÚjLex.)
Elvált az olaj a víztől
(2008 Bíró Zsófia)
2b.
〈nyelvi elem, kül. igekötő a mellette álló(, vele egységet alkotó) nyelvi elemtől〉 bizonyos helyzetben különválik, elszakad
Az öſzve-tett Ige el-vál a’ Poſtpoſitiótól, ha kérdes vagy Parantſolat, avagy tagadás, és más e’féle Adverbium, és Verbum közibe vetödik. p. o.példának okáért el-nem-ment, [...] nem ment-el? [...] alig mentel [!]
(1792 Rosenbacher Ferenc)
[A mássalhangzók] kétfélék: eggyesek, mint: b, d, f, g, h, k, l, m, n, j, p, r, s, t, v, z; és összvetettek, mint: cs, cz, gy, ly, ny, ty, sz, zs; mellyek csak egy betűt tévén, egymástúl el nem választattnak, és csak gyök szavakban íratnak; ellenben az egymástul elváló ts, tz, dj, lj, nj, tj a’ származottakban
(1835 A magyar nyelvtudomány)
az elváló magyar igekötők
(1999 Kiss Lajos²)
Vannak azonban olyan összetett igéink is, amelyeknek szógyökerei nem ambifix [= két oldalon rögzített] jellegűek, vagyis nem válnak el
(2006 Pete István)
3.
〈több személy egymástól v. személy, es. állat, mozgó jármű vkitől, vmitől v. vhonnan〉 alkalmi együttlét v. együtt haladás után eltávozik, elmegy, ill. 〈több személy (egymástól) v. személy vkitől v. vmely intézménytől〉 együttélés v. közös tevékenység után a (napi) kapcsolatot megszüntetve (végleg) elszakad
Nem válok-el tled; ſírodba maradok, Tetemid’ lelvén melletted meg-halok
(1772 Bessenyei György¹)
[némelyik kutyának] meg-hólt Urához olly nagy vólt az hivsége: hogy teſtétöl el-nem válnék, ’s onnan a’ vadakat, ’s a’ madarakat el-kergetné
(1775 Molnár János)
ki sétáltam a’ tőlünk el vált kegyes Édes Atyámnak gyászos sirjához
(1805 Horvát István)
Táncz közben elvál a tömegtől az uj házaspár
(1892 Lehoczky Tivadar)
Elváltunk szülőföldünktől, hogy záloga legyünk azoknak a testvéreinknek, akik megmaradhatnak rajta
(1948 Szalatnai Rezső)
Csepelkin gépe elvált a többitől, és jobb felé vette útját, egyedül, a ködben
(1959 Radó György ford.Csukovszkij)
Három eredményes év után vált el Robert Spisak edző és a Dunaferr
(2000 Magyar Hírlap)
Apukám búcsúként mondta „Maradj mindig az én okos, szófogadó, jókislányom…” Így váltunk el
(2010 Borbély Szilárd)
3a.
〈annak kif-ére, hogy vkivel való házasságát felbontja〉
Különb-különbféle emberekkel lévén discursusban, eléhozódott, hogy akar elválni gr.gróf Teleki Imre a feleségétől
(1775 Rettegi György)
férjétől elvált asszony
(1887 Tóvölgyi Titusz)
Elszámolja, hány pár nem kötött egyházi házasságot, hány pár vált el egymástól, de elfeledi elszámolni, hogy hány vadházasságot törvényesítettek 1895 óta
(1901 Ady Endre)
Virág szülei elváltak, és ez a téma még mindig eléggé megviseli, ráadásul az apukája csak kéthetente, hétvégén viszi el
(2010 Leiner Laura)
3b. (kissé rég)
〈vmely számára fontos, kedves v. szokásos stb. dologtól〉 (arról lemondva) megválik v. megszabadul
A’ régi nehéz Khronikás előadástól iróink már ugyan nagy részint elváltak és munkáikban tisztább, folyóbb nyelvet találunk
(1816 Teleki József²)
már a harmadik lapot veszem elő [a levélhez], annyira nem tudok elválni a magával való beszélgetéstől
(1872 Mikszáth Kálmán)
Milyen szép! De milyen szép! Nem tudtunk elválni a látványtól
(1927 Hatvany Lajos)
3c.
〈több terület, közigazgatási egység, intézmény, ill. egyik a másiktól〉 jogilag különválik v. függetlenné válva elszakad
Oda tzéloz pedig a’ dologgal, hogy Brabantziábol, Lüttickböl, Hollándiábol, és a’ több Rénusi Nemet tartományokbol aproság Respublikákat tsináljon, a’ mellyek a’ Frantzia Respublikának oltalma alatt vonván meg-magokat, az elöbbeni Statusoktol el-váljanak
(1795 Bécsi Magyar Merkurius)
Rákos 1652-ben [...] vált el Várfalvától, s lett önálló egyházközséggé
(1871 Orbán Balázs)
[Jugoszláviában] két-három év alatt esetleg megoldást lehet találni a gazdaság problémáira, és ha ez sikerül, az levezetheti ezt a mostani nagy feszültséget. Ha még mindig el akarnak válni a köztársaságok, akkor az majd békésen, békésebben történhet meg
(1991 Beszélő)
[a Nasdaq törekvése, hogy] teljesen elválhasson az értékforgalmazók országos szövetségétől – amely egykor létrehozta –, és profit érdekelt tőzsdévé váljon
(2001 Magyar Hírlap)
4.
〈ágakra〉 bomlik, oszlik vmi, ill. 〈több dolog, jelenség (egymástól) v. egyik a másiktól〉 elágazik v. (külön fejlődve) elszakad
Téres határ’ sík tengerinn a’ merre le-ballag Tigristl tsak imént el-váltt, s’ hozzája megintlen Foglaltt Eufrátes
(1788 Magyar Múzeum ford.)
[Az ostor] végén több ágba vált el, s mindegyik ágnak végére valami kínzó szer volt megerősitve acélból
(1862 Szokoly Viktor)
az egyes üzletágak elválnak egymástól
(1906 Domanovszky Sándor)
csodálkozhatunk, hogy a két [ti. a brit és az amerikai] angol nyelv nem vált el egészen egymástól, s tulajdonképpen, ha jobban megfigyeljük, alig van számottevő különbség a kettő között
(1991 Ortutay Péter)
Szerettem, de útjaink elváltak. Ő Párizsba ment, én meg az antipódusokra [ti. a Föld ellenkező oldalára] száműztem magam
(2010 Somssich-Szőgyény Béla)
5.
〈annak kif-ére, hogy több terület, képződmény, ill. dolog, jelenség stb. (egymástól) v. egyik a másiktól elkülönülten v. vmivel elválasztva van, ill. azok határvonala húzódik vhol, v. azok határvonalát képezi vhol vmi〉
A’ meg-ſzakadt mekkoraság (Quantitas diſcreta) ollyas, mellynek hoſzſza nem folyton-folyik, hanem réſz a’ réſztöl el-vagyon válva
(1784 Dugonics András)
a’ hól a’ mejhártya az ágyékhártyától elválik, és a’ középhártyának formálására felemelkedik, egy nagy üreſség marad, melyet a’ ſzívzatskó (pericardium) elfoglal
(1789 Rácz Sámuel)
[Hont vármegye] mintegy meg van hintve hegyekkel, mellyek ugy lévén egymástól elválva, hogy öszve köttetéseket észre venni nem lehet
(1819 Magda Pál)
A félsziget középső része a Csicsen-földtől a Trieszt-Quarnero vonalon törésvonallal válik el
(1927 TolnaiÚjLex.)
a felsorolt vallások elterjedési területei általában határozottan elválnak
(1990 Magyar néprajz)
A magyar nyelvű szakirodalomban e két téma általában elválik egymástól
(1996 Természet Világa)
ez a kérdés nem az MSZPMagyar Szocialista Párt-ről és az SZDSZSzabad Demokraták Szövetsége-ről szól, hanem a jövő évszázad Magyarországáról és arról, hogy elválik-e az állam és az egyház
(1997 Magyar Hírlap)
[A római katolikus templomban] a szentély, bár meg van különböztetve a templomhajótól, nem válik el attól olyan élesen, mint Keleten
(2004 Fejérdy Péter–Szabó Levente)
5a.
〈több dolog, jelenség v. egyik a másiktól〉 látványában (szembetűnően) különbözik, ill. fokozatosan ilyenné válik
a boródi szoros szirtjei lassan-lassan elváltak a reggeli homálytól
(1872 Zichy Géza)
Sötétre lesült arczáról világosan vált el a bozontos kóczbajusz
(1880 Keleti Gusztáv)
A szemközti oldalak tarlói és kukoricaföldei élesen váltak el egymástól
(1941 Wass Albert)
[a Számítástechnika című hetilapban] az eddiginél látványosabban válnak el a hírek, a technológiával, illetve az új gazdasággal foglalkozó cikkek
(2000 Magyar Hírlap)
5b.
〈több dolog, jelenség v. egyik a másiktól〉 jellegében, minőségében, tartalmában stb. eltér, különbözik, ill. (fokozatosan ilyenné válva) elkülönül, elhatárolódik
Minél inkább elvál oskola és nevelés, magátol a’ valódi élettől, annál hibásabb az
(1841 Fáy András¹)
Két év alatt azonban a frontok egyre élesebben váltak el. A külföldről támogatott reakció mind nyíltabban lépett fel
(1947 Szabad Föld okt. 26.)
[mindkét regény] a polgári átalakulás nézőpontjáról látja és ítéli meg a dzsentri sorsát, de a két regény közelebbi mondanivalója már elválik egymástól
(1965 Vargha Kálmán–Ferenczi László)
6. (rég)
átalakul, elváltozik vmivé, ill. válik vmilyenné vmi
A’ kellemetes ver Fény, el-vált komor idvé
(1792 Gáti István)
Búra vált-el szerelemkedve
(1822 Zsebkönyv)
A’ Tragoedia is már elvált csúnya kaczajjá
(1826 Egyed Antal ford.Ovidius)
halálra elvált arczomon Többé a szégyen pirja nem lehet
(1868 Szigligeti Ede)
7. (egysz 3. sz-ben)
〈bizonytalan v. kétes ügy, dolog vmilyen irányban〉 eldől, vmilyen eredménnyel nyugvópontra jut
Harmad nap alatt alkalmaſint el-válik kimenetele az óldal nyilalláſnak
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Olaszország sorsa, a’ dolgok ujabb fordultával, javulásra látszik elválni
(1832 Jelenkor)
jobb vagy balra, de el kell válni az ügynek
(1882 Tolnai Lajos)
Elválik úgyis, hogy mi lesz velünk: Magunké leszünk, vagy kilincselünk?
(1908 Ady Endre)
Hogy mitől lesz neki jó ez az új okirat [ti. a személyazonossági], majd elválik
(2008 Tóth Mária)
Fr: ágy
Vö. CzF. elvál, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. válik; ÉKsz.; SzT. elválhatik, ~, elváló; ÚMTsz.

Beállítások