elvált¹ ts ige 4a3 (rég)

1. ’〈nagyobb címletű pénzt v. értékpapírt〉 azonos értékben több kisebb címletűre cserél, felvált, ill. 〈vmilyen értéket, értékpapírt v. pénznemet〉(másik) pénz(nem)re cserél, átvált v. bevált’ ❖ a’ hamis Pappiros pénzt-verö emberek már 40-ezer forintokat váltottanak vala-el (1788 Magyar Kurír C0313, 894) | addig kellett boltról-boltra járni, mig egy százas bankjegyet elválthatott (1865 Bartalus István C0850, 187) | senki az aranyat négy magyar forinton felül [...] elváltani ne merészelje (1875 e. Kemény Zsigmond C0215, 434) | [a szolga] elkérte a [hamis] forintot, hogy majd ő segít a bajon. – No ha elváltod, fele a tied (1912 Gárdonyi Géza C1840, 43).

2. (rég v. nyj) ’〈gyereket, tárgyat〉 egy másik hasonlót téve a helyébe kicserél’ ❖ El-váltom: Commuto, permuto (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 126) | elváltottam a tányérokat (1865 Vas Gereben C4380, 69) | Az kell, hogy bejöjjön a büdi boszorkány, elcserélni a gyerekedet, elváltani a magáéval? (1882 Jókai Mór CD18) | a kicsit êváccsák a rossz lelkök (1934 Baranyai néphagyományok C6203, 66).

2a. (ritk) ’〈annak kif-ére, hogy vmi helyett más(ika)t választ vki〉’ ❖ gondomat zni Serkenek, el-váltván hajlékomat a’ szabad éggel (1792 Pálóczi Horváth Ádám ford.–Young C2113, 140).

2b. (ritk) ’vmely helyen v. szerepben, tevékenységben helyébe lépve felvált vkit vki’ ❖ Ha [a játékos] nem tud annyi virágot nevezni, mint gyermek van, újra be kell a’ körbe mennie, ha csak jó szándékból más gyermek el nem váltja (1837 e. Bezerédj Amália 8056004, 36).

3. (ritk) ’vmely másik személlyel v. dologgal összetéveszt, összecserél vkit, vmit’ ❖ vesztemre majd elváltottalak; Ezután hogy többé el ne téveszszelek: Tegyünk a nyakadra ismertető jelet (1862 Jókai Mór C2336, 334).

4. (ritk) ’mássá változtat, átváltoztat’ ❖ [Castor és Pollux] Tündöklenek el-elváltott [...] ábrázatban (1807 Pázmándi Horvát Endre C3438, 10).

5. (ritk, nyj) ’〈szerkezetet〉 másféle v. más irányú működésre késztet, átvált’ ❖ egyesek az ekét elváltják, vagyis a szélességet szabályozó cságató (vezér) szeget jobbra helyezik (1999 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF. elvált¹; ÉrtSz. elvált¹; ÉKsz. elvált¹; SzT. elvált [2] , elváltat, elválthat; ÚMTsz.

elvált¹ tárgyas ige 4a3 (rég)
1.
〈nagyobb címletű pénzt v. értékpapírt〉 azonos értékben több kisebb címletűre cserél, felvált, ill. 〈vmilyen értéket, értékpapírt v. pénznemet〉 (másik) pénz(nem)re cserél, átvált v. bevált
a’ hamis Pappiros pénzt-verö emberek már 40-ezer forintokat váltottanak vala-el
(1788 Magyar Kurír)
addig kellett boltról-boltra járni, mig egy százas bankjegyet elválthatott
(1865 Bartalus István)
senki az aranyat négy magyar forinton felül [...] elváltani ne merészelje
(1875 e. Kemény Zsigmond)
[a szolga] elkérte a [hamis] forintot, hogy majd ő segít a bajon. – No ha elváltod, fele a tied
(1912 Gárdonyi Géza)
2. (rég v. nyj)
〈gyereket, tárgyat〉 egy másik hasonlót téve a helyébe kicserél
El-váltom: Commuto, permuto
(1810 Végtagokra szedett szótár)
elváltottam a tányérokat
(1865 Vas Gereben)
Az kell, hogy bejöjjön a büdi boszorkány, elcserélni a gyerekedet, elváltani a magáéval?
(1882 Jókai Mór)
a kicsit êváccsák a rossz lelkök
(1934 Baranyai néphagyományok)
2a. (ritk)
〈annak kif-ére, hogy vmi helyett más(ika)t választ vki〉
gondomat zni Serkenek, el-váltván hajlékomat a’ szabad éggel
(1792 Pálóczi Horváth Ádám ford.Young)
2b. (ritk)
vmely helyen v. szerepben, tevékenységben helyébe lépve felvált vkit vki
Ha [a játékos] nem tud annyi virágot nevezni, mint gyermek van, újra be kell a’ körbe mennie, ha csak jó szándékból más gyermek el nem váltja
(1837 e. Bezerédj Amália)
3. (ritk)
vmely másik személlyel v. dologgal összetéveszt, összecserél vkit, vmit
vesztemre majd elváltottalak; Ezután hogy többé el ne téveszszelek: Tegyünk a nyakadra ismertető jelet
(1862 Jókai Mór)
4. (ritk)
mássá változtat, átváltoztat
[Castor és Pollux] Tündöklenek el-elváltott [...] ábrázatban
(1807 Pázmándi Horvát Endre)
5. (ritk, nyj)
〈szerkezetet〉 másféle v. más irányú működésre késztet, átvált
egyesek az ekét elváltják, vagyis a szélességet szabályozó cságató (vezér) szeget jobbra helyezik
(1999 Magyar néprajz)
Vö. CzF. elvált¹; ÉrtSz. elvált¹; ÉKsz. elvált¹; SzT. elvált [2] , elváltat, elválthat; ÚMTsz.

Beállítások