elvár ige 1a6
1. ts (rég v. nyj) ’addig vár vmit, amíg az be nem következik, el nem érkezik, ill. kivár vmit’ ❖ Ki-aluvàn a’ tüz, elvárják míg a’ verem meg hivesül (1801 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések 8650001, 14) | tanácsosb Adni halottaknak vég tisztességet ezennel, Mint Hadur istennek botorúl elvárni haragját (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 119) | A völgyi falvacskában érte el, A zúgó-szárnyu fergeteg. S hogy elvárná benn a pogány időt, Meghuzta egy kis lak kilincsét (1846 Tompa Mihály 8484080, 61) | Végre megnyugodott, lecsendesedett az öreg, elvárta, míg a pap az ujságot föltépi (1909 Móricz Zsigmond 9462034, 14).
2. ts ’magától értetődő dologként igényel, kíván, ill. megkövetel (vkitől, es. vmitől) vmit’ ❖ kérlek, hogy Scheiber Jakab által küldgy nekem quietántiát [= elismervényt] az általam lefizetett […] Interesről [= kamatról]. Ezt elvárom (1830 Kisfaludy Sándor 8243061, 456) | elvárom nem irántami barátságodtól de igazságszeretetedtől, hogy ügyemet pártolni fogod (1848 Petőfi Sándor 8366475, 158) | a veszprémi publikum is joggal elvárhatja, hogy a pártolásért […] cserébe jó előadásokat, rendes rendezést és megfelelő kiállítást kapjon (1910 Veszprémi Hírlap 2114001, 3) | Használati tárgyainktól elvárjuk, hogy jól működjenek (1998 Lakáskultúra CD39).
2a. (rég) ’〈küldeményt, hírt stb.〉 megjöttére, megérkezésére számítva v. azt igényelve (türelmetlenül) vár’ ❖ ha néked érdemesebb ujságok tudva vannak, elvárom tudósításodat (1772 Barcsay Ábrahám 7019032, 26) | feleletét […] elvárva, vagyok igaz szívű szolgája (1833 Deák Ferenc CD51) | Válaszát okvetlenül elvárom (1879 Szathmáry Károly 8644001, 103) | Jól van! Hát ne feleljen most, de holnap elvárom a levelét (1906 Kaffka Margit 9290046, 57).
2b. (vál) ’〈annak kif-ére, hogy vmely (meghívott) személy eljöttét reméli, arra feltétlen számít vki〉’ ❖ nem kétségeſen el-várnánk kedves jelen-létét (1775 Klein Efraim 7106005, 91) | Tehát hónap elvárlak, […] kérlek egyszersmind ebédelj nálam (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 146) | a márki tudatta mr. Lascelles-el, hogy ha neki is ugy alkalmas, a jövő hét folyamán elvárja őt Barne-Moore-be (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 22) | aztán ebédre itt maradjon a tanító úr, mert elvárjuk ám! (1987 Márton László 1107003, 139).
3. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈vmennyi időn keresztül〉(nyugodtan) várakozik vki’ ❖ a kis házbérért elvár a háziúr, a telet pedig az isten adja, ki megadja a jámboroknak a hozzávalót is! (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 249) | Eh, elvárhatnak azok [ti. a tanúk] a folyosón is (1863 Szigligeti Ede 8446014, 50) | ha kell tíz esztendeig is elvárok, huszig is, vagy ameddig akarod (1907 Gárdonyi Géza 9173005, 53) | Gyerünk a pusztaságba, negyven évre, A Kánaán csak elvár majd e népre (1925 Bodor Aladár 9060004, 43) | Vártam öt órát, de még elvártam volna tizenötöt is (1961 Sarkadi Imre 9586008, 32).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. vár¹; ÉKsz.; SzT. ~, elvárandó, elvárattatik; ÚMTsz.