elvegy (I. 2B II. 3B III. 0) l. elegy
elegy mn, fn és hsz elvegy (rég, ritk)
I. mn 2B (/vál)
1. vmivel elegy ’vmely másik anyaggal keveredő, elegyedő 〈anyag〉’ ❖ ezer, könyvekkel elegy tsokokkal nedveſitettem ortzáját (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 54) | korpával elegy ázott kenyér hajjal táplálják vala [az emberek a kutyákat] (1776 Esopus meséi ford. C1642, 138) | a’ földet borral elegy vérpatak borítja (1841 Pesti Hírlap CD61) | [A néhány megégetett boszorkány] rég por és hamu már, elegy a földdel (1923 Juhász Gyula¹ 9284543, 295) | ízes táppal elegy masszát (1980 Marsall László 1103035, 120).
2. ’különböző elemekből összetevődő, ill. vmivel kever(edet)t, vegyes 〈csoport, képződmény stb.〉’ ❖ Barmok ’s más állatok ne nyomják hellyedet [ti. ahol méhészkedsz], Virágokkal elegy jó ſzagu füvedet (1774 Vesmás Márton C4461, 28) | [a Gondviselés által adott földnek] elegyenn mind teje, méze, legyen (1786 Édes Gergely 7095002, 39) | elegy ajkú laknéptársaink (1832 Jelenkor C0224, 483) | [a szilágysági oláh nők nyakában] két-három sor, csigával elegy régi pénz függ (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a népük [ti. az új alapítású kiskunsági falvaké] is szerencsésen elegy (1941 Erdei Ferenc 9126002, 144).
3. ’olyan 〈jelenség, érzés, tulajdonság〉, amelybe vmely más, hasonló kategóriájú dolog keveredik, vegyül, ill. amely többféle elem, tényező keveredésével, összevegyülésével jön létre’ ❖ Harag éſ engeſztelödéſſel elegy fénylö ſzemeit forditván azért réája (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 120) | [Batillus] szemöldökére sárkány Haragos sötétet öntvén Kerekítsed homlokáig. Szöme barna, torzon: elvegy Kegyelemmel itt is, ott is (1806 Kazinczy Ferenc C4940, 94) | A’ kévéken elegy színt játszva látni egy Kalász koszorút (1825 Szenvey József C0033, 224) | asszonyi és gyermeki hangok elegy kiáltozása (1892 Jókai Mór CD18) | [a fotográfus] a háborút csak szerencsével túlélt bújkáló rettegéssel elegy kíváncsiságával fényképezte a nyilas vezért (1992 Kincses Károly CD17).
II. fn 3B
1. (Kém is) ’különböző anyagok keveredésével, elegyedésével létrejött(, egynemű) anyag, keverék’ ❖ az éles forrás vize hidegével És mineráléval tellyes elegyével Téſzi a’ Bárányzó Juhokot meddükké (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 55) | sóból és hamuból álló keverék […] csak elegy; minthogy benne a hamu és só részecskék egymástól elkülönözve levén sem egynemű anyagot nem képeznek (1850 Jedlik Ányos 8208002, 37) | [A mosodás] már előre érzi a klór és a kénsav elegyének romboló, fojtó szagát (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 164) | homogén elegy (1987 Tények könyve CD37).
2. (/vál) ’különböző elemekből v. csoportokból felépülő, összetevődő, vegyes csoport, képződmény stb.’ ❖ A bokros erdők mindenfelé igen különböző fanemek elegyéből állanak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | nyüzsög benne [ti. a villamosban] most a Kirándulók elegye (1913 Tóth Árpád CD01) | [a Valóság folyóirat szerkesztősége] sok tekintetben roppantul más, eltérő múltú, habitusú, gondolkodású emberekből jött létre, ötvöződött különös eleggyé (1995 Magyar Hírlap CD09) | [A vendéglakosztályban] mediterrán tónus és a fémes felületek elegye fogadja a belépőt (1999 Lakáskultúra CD39).
3. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’többféle összetevő, elem keveredésével, összevegyülésével létrejött jelenség, érzés, tulajdonság stb.’ ❖ Arczának kifejezése némi elegyét a’ tudnivágynak ’s szenvedélyes bámulatnak mutatá (1838 Jósika Miklós 8212009, 336) | Különös elegye ez a ritmus [ti. Gellért Oszkár költeményeié] a gondolatritmusnak és zeneinek (1930 Németh László² CD10) | miközben a kies, lankás tájak gyönyörködtették a szemet, csupa gondról és nehézségről beszéltek az emberek és a riporterek. Ez a kettősség vonzó elegyet hozott létre: a valóságét (1994 Magyar Hírlap CD09) | a Pentium III [processzor] nem más, mint a hatodik és a hetedik generáció elegye (1999 Byte Magazin ford. CD38).
III. hsz 0 (rég)
1. ’〈vmely anyaggal〉 összekeveredve, vegyítve’ ❖ Némellyek ſer ſepröt mézzel elegy téſznek [csalétkül a méheknek] (1774 Vesmás Márton C4461, 46) | A leányok azt állitják, Bort, pálinkát nem ihatják; De ha a kontyot felcsapták, Bort, pálinkát elegy isszák (1862 Vadrózsák C2827, 197) | [a fenyőillat] a gőzkocsi ablakán kőszénfüsttel elegy becsapkod (1898 Tóth Béla¹ 8485001, 46).
2. ’különböző elemekből v. csoportokból felépülve, elegyes csoportot, halmazt alkotva’ ❖ Harmintzat vagy negyvent [ti. embert] láttunk elötte halva fekünni, Scithakat, Persákkal elegy (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 30) | A’ Frantziák, hogy ízt ſzerezzenek a’ tzékla-leveleknek kerti sóska-levéllel elegy ſzokták kéſzíteni (1787 Mátyus István 7222016, 266) | Idegenekkel elegy élünk (1806 Mátyási József 7221027, 38).
Ö: gyú~.
ÖU: gáz~, gyújtó~, robbanó~.
ÖE: ~búza, ~gabona.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. elegyít; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. elegy¹